Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása


A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. június 4-én (326. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6689

[…] magánszemély az értékpapírt a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte. A meglévő tagoknak a visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása esetén azonban ez a szabály nem alkalmazható!A számviteli előírások szerint a magánszemély tagoknak térítés nélkül átadott üzletrész bekerülési (visszavásárlási) értékét (22 800 E Ft-ot) a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (T 551 – K 3731), a lekötött tartalék feloldásával: T 4142 – K 413 (22 800 E Ft). A kft.-nél az így elszámolt költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, mivel a visszavásárlási ár – a kérdés szerinti saját tőke mellett – piaci árnak tekinthető, nem magasabb, mint a rá jutó saját tőke összege. A meglévő tagok üzletrészének a névértéke 940 E Ft-tal nő!A magánszemély tulajdonosok azonban az üzletrészhányadokhoz nem azok névértékén jutottak hozzá, hanem a visszavásárlási értéken (22 800 E Ft-on, ami a kft.-nél veszteséget fog eredményezni). Ez esetben az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni. E szerint a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték (ilyen az üzletrész is) esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget megállapítani. Az előbbiekre tekintettel a térítés nélkül üzletrészt kapó tagoknál az üzletrész-kiegészítések szerzési értéke legalább 22 800 E Ft lesz, ha az adók megfizetésre kerülnek, és nem a névérték (940 E Ft).A juttató kft. és a kft. tulajdonosai – mint magánszemélyek – közötti jogviszony tagsági jogviszony. Az Szja-tv. 28. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján egyéb jövedelem a törvény eltérő rendelkezése hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzés érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.Az adott esetben – az ingyenes átadásból következően – az üzletrész megszerzésével kapcsolatos, a magánszemély által viselt költség, kiadás nincsen.A leírtakból következően a térítés nélkül átadott üzletrészeknek legalább a visszavásárlási értékét (22 800 E Ft-ot) (valójában a 940 E Ft névértékre jutó sajáttőke-összeget) alapul véve– a magánszemélyek az egyéb bevételnek minősülő jövedelem után 16 százalék személyi jövedelem­adót,– a kft. az 1998. évi LXVI. törvény 2-3. §-a […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.