Kiválás csak részesedéssel
Kérdés
A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. március 24-én (342. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6934
[…] milyen üzletszerű gazdasági tevékenységet fognak folytatni, ezt az üzletszerű gazdasági tevékenységet milyen – a zrt.-ből kivitt – eszközökkel valósítják meg. A kft.-k által tulajdonolt társaságoktól a kft.-k legfeljebb osztalékot kapnak (ha azok eredményesen teljesítenek!), a működés költségeinek "drága" fedezete lenne a kapott osztalék. És mi van addig, amíg nincs kapott osztalék? Valószínű, hogy a kft.-ket előbb-utóbb fel kellene számolni! Kapcsolódóan utalunk még a kiválás előtt keletkezett kötelezettségekért való felelősségre is.Mivel kiválás esetén is alkalmazni kell a kiválással létrejövő kft.-kre a jogi személy létesítésére vonatkozó szabályokat, a kiválással létrejövő kft.-be nem pénzbeli hozzájárulásként társasági részesedés bevihető. A Ptk. 3:99. §-ának (2) bekezdése szerint azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az ebből eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint. Ebből is, továbbá a 3:10. §-ból is következik az, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást indokolt piaci értéken értékelni.A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős – veszteségjellegű – különbözet feltételezhetően nem a kiválás szándékolt időpontjában jelentkezett elsődlegesen, hanem már korábban. Akkor viszont a zrt. sértette meg a számviteli törvény tételes előírásait, ha nem számolt el értékvesztést a részesedésekre, például az előző üzleti év mérlegfordulónapjával. Bár a számviteli törvény 137. §-a szerinti átértékelés alapvetően az eszközök felértékelését teszi lehetővé a vagyonmérlegben, a kiválás üzleti évében bekövetkezett eszközérték (részesedésérték)-csökkenés számításba vételére is alkalmazható annak érdekében, hogy az eszközök piaci értékükön szerepeljenek a vagyonmérlegekben. (A kiválás üzleti évét megelőző üzleti év végén indokolt értékvesztést – önellenőrzés keretében – a kiválást megelőzően el kell végezni.)A leírtakból következik, hogy a társasági részesedések csak valós értékükön […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. március 24-én (342. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6934
[…] milyen üzletszerű gazdasági tevékenységet fognak folytatni, ezt az üzletszerű gazdasági tevékenységet milyen – a zrt.-ből kivitt – eszközökkel valósítják meg. A kft.-k által tulajdonolt társaságoktól a kft.-k legfeljebb osztalékot kapnak (ha azok eredményesen teljesítenek!), a működés költségeinek "drága" fedezete lenne a kapott osztalék. És mi van addig, amíg nincs kapott osztalék? Valószínű, hogy a kft.-ket előbb-utóbb fel kellene számolni! Kapcsolódóan utalunk még a kiválás előtt keletkezett kötelezettségekért való felelősségre is.Mivel kiválás esetén is alkalmazni kell a kiválással létrejövő kft.-kre a jogi személy létesítésére vonatkozó szabályokat, a kiválással létrejövő kft.-be nem pénzbeli hozzájárulásként társasági részesedés bevihető. A Ptk. 3:99. §-ának (2) bekezdése szerint azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az ebből eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint. Ebből is, továbbá a 3:10. §-ból is következik az, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást indokolt piaci értéken értékelni.A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős – veszteségjellegű – különbözet feltételezhetően nem a kiválás szándékolt időpontjában jelentkezett elsődlegesen, hanem már korábban. Akkor viszont a zrt. sértette meg a számviteli törvény tételes előírásait, ha nem számolt el értékvesztést a részesedésekre, például az előző üzleti év mérlegfordulónapjával. Bár a számviteli törvény 137. §-a szerinti átértékelés alapvetően az eszközök felértékelését teszi lehetővé a vagyonmérlegben, a kiválás üzleti évében bekövetkezett eszközérték (részesedésérték)-csökkenés számításba vételére is alkalmazható annak érdekében, hogy az eszközök piaci értékükön szerepeljenek a vagyonmérlegekben. (A kiválás üzleti évét megelőző üzleti év végén indokolt értékvesztést – önellenőrzés keretében – a kiválást megelőzően el kell végezni.)A leírtakból következik, hogy a társasági részesedések csak valós értékükön […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
