349. Számviteli Levelek / 2016. július 28.

TARTALOM

7034. kérdés Előző évi társaságiadó-kötelezettség
Több társaság éves beszámolókészítésénél tapasztaltam, hogy az adott tárgyévre vonatkozóan a társaságiadó-kötelezettségnél nemcsak az adott évi kötelezettséget, hanem az előző időszak önellenőrzése révén képződött társaságiadó-kötelezettséget is a tárgyévi adókötelezettségek között számolják el, mondván, hogy az nem jelentős összegű. Véleményem szerint ez helytelen, mert a tárgyévi adózott eredmény nem valós számszaki mértéket mutat. Az előző időszak önellenőrzése révén képződött társaságiadó-kötelezettséget az eredménytartalékkal szemben kellene könyvelni. Kérem állásfoglalásukat!
Kapcsolódó tárgyszavak:
7035. kérdés Éles látást biztosító szemüveg ára
Cégünk a munkaruha-szabályzatban foglaltaknak megfelelően 30 000 forintot megtérít a monitor előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg árából. A munkavállaló a cég nevére kért számlát, ami 38 000 forintról szól. Hogyan kell könyvelni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7036. kérdés Eladási ár euróban és forintban
Cipőboltunk árukészletén euróban és forintban is feltüntetett eladási áron értékesít. Online pénztárgépünk euróban és forintban is képes rögzíteni a bevételeket. Ennek megfelelően euróval történő fizetés esetén eurót tartalmazó nyugtát állít ki a vevő részére. Helyes-e a nagyobb címletű euróval történő vásárlás esetén az euróban, eurócentben történő visszaadás? Elkülönítetten kezeljük a kasszában a forintot és az eurót. A pénztárgép-értékesítő felhívta a figyelmünket, hogy euróban történő vásárlás esetén is csak forintban adhatjuk a visszajárót. Valóban így van? Mi a helyes pénzkezelés és az ennek megfelelő bizonylatolás? Üzletünk nem rendelkezik pénzváltási engedéllyel. A valutapénztárba bevételezett eurót a bevételezés napján meglévő, választott hitelintézeti (MNB) euróárfolyamon átszámított forintban tartjuk nyilván.
Kapcsolódó tárgyszavak:
7037. kérdés Karbantartás a megrendelő anyagával
2008-ban a 3522. kérdésre adott válaszban azt írták, hogy a szolgáltató által elvégzett munka értéke magában foglalja a javításhoz/karbantartáshoz szükséges anyagok értékét még akkor is, ha azt a megrendelő biztosítja, ezért a megrendelőnél a vásárolt anyag is igénybe vett szolgáltatásként számolandó el. Ugyanakkor 2010-ben hasonló kérdésre, a 4497. számú válaszban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy - eltérő jogszabályi előírás hiányában - a megrendelő által megvásárolt és a javítást végzőnek átadott anyagot anyagköltségként kell elszámolni, és csak a javítás munkadíját kell az igénybe vett szolgáltatások költségei között kimutatni. Ugyanarra a kérdésre irányuló két válasz egymással ellentmondásban áll. Szíveskedjenek az ellentmondást feloldani.
Kapcsolódó tárgyszavak:
7038. kérdés Vásárolt munkaruhák besorolása
A közfoglalkoztatottak számára vásárolt munkaruhát (mellény, kesztyű, csizma stb.) kis értékű tárgyi eszköznek kell besorolni, vagy itt is csak a használat időtartama szerint kell megítélni? Rövid időtartamú közfoglalkoztatásnál (egyhuzamban maximum 4 hónapig használja egy dolgozó) lehet, hogy nem vesz részt újabb közfoglalkoztatásban. Vagy független a munkaruhák besorolása attól, hogy közfoglalkoztatás-e vagy sem?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7039. kérdés Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet
Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7040. kérdés ERP-rendszer bevezetése
Az ERP-rendszerrel kapcsolatosan sokféle véleményt hallottunk, emiatt megbíztunk egy társaságot nettó 5 millió forintért, hogy felmérést végezzen cégünknél: mire van szükségünk, hogyan működnek a folyamatok a társaságunknál, illetve melyik céget és rendszert javasolják, ami a legkisebb átalakítással és zökkenőmentesen vezethető be. Az anyag szeptemberre készül el. Ráaktiválható-e a rendszerre a szakértői felmérés értéke?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7041. kérdés Iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd számlái
Adott egy vállalkozás, amely munkaerő-kölcsönzéssel és diákmunka-szervezéssel foglalkozik. A munkaerő-kölcsönzési tevékenységét önállóan látja el, alvállalkozó bevonása nélkül. A diákmunka-szervezési tevékenységét azonos tulajdonosi körhöz tartozó iskolaszövetkezet (mint teljesítési segéd) bevonásával végzi. A társaság a megrendelőivel kötött keretmegállapodásban különféle szolgáltatások ellátására vállalkozik (pl. árufeltöltési, raktárosi feladatok ellátására), az ehhez kapcsolódó ÁSZF-ben felhívja a megrendelői figyelmét, hogy az ő teljesítésében az iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd fog részt venni. Az iskolaszövetkezet és a munkaerő-kölcsönző közötti kétoldalú szolgáltatási szerződésben az iskolaszövetkezet arra vállalkozik, hogy a munkaerő-kölcsönző által elvállalt feladatok teljesítésében a saját szövetkezeti tagjaival teljesítési segédként részt vesz. A munkaerő-kölcsönző a megrendelőinek az elvégzett munkaórák alapján számlát állít ki, mely teljesítését követően számol el az iskolaszövetkezettel. Az iskolaszövetkezet részére kifizetett díjakat a munkaerő-kölcsönző vállalkozás közvetített szolgáltatásként elszámolhatja, és adóalap-csökkentő tételként figyelembe veheti az iparűzési adó megállapítása során?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7042. kérdés Évelő növények nyilvántartása
Önkormányzatunk több száz homoktövist vásárolt, amelyet most már egy területre ki is ültetett. Még nem ültetvényként, hanem készletként tartjuk nyilván. Hogyan kell a homoktöviseket a készletről az ültetvényre átvezetni? Nyilván kell-e tartani a pontos mennyiségüket, és milyen sűrűn kell ellenőrizni ezt?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7043. kérdés Jégháló minősítése az ültetvény esetében
A kft. 2015-ben ültetvénytelepítésbe kezdett, ami pályázati források segítségével valósul meg. Az első kifizetési kérelem során a jégháló költségei kerültek beszámításra. A pályázatban és a támogatási okiratban a jégháló berendezésként szerepel. A jégháló berendezést elszámolhatom önálló tárgyi eszközként? Az ültetvény esetleges megszűnése esetén is az újonnan bekerülő kultúra védelmét szolgálná. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a bekerülési érték adóalap-csökkentő tétel? Ha a jégháló az ültetvény bekerülési értékének része, akkor a Tao-tv. 7. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján az adókedvezményt nem vehetem igénybe?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7044. kérdés Kapcsolt vállalkozás (férj-feleség és gyerekek)
Kapcsolt vállalkozási státusz megítéléséhez kérem segítségüket. "P" társaságban 70-30%-ban tulajdonos egy házaspár, "R" társaságban 15%-ban tulajdonos "P" társaság és 85%-ban tulajdonos "K" társaság. "K" társaságban 100%-ban ugyanazon család a tulajdonos, mint "P"-ben (férj-feleség és két gyerek). "P" és "R" között rendszeres, üzletszerű kapcsolat áll fenn. "V" társaságban 50%-os tulajdonos "P" társaság. "K" és "V" üzleti kapcsolatban áll.
Kapcsolódó tárgyszavak:
7045. kérdés Pólók, sapkák emblémázása
A kereskedelmi kft. nyomdai gépet vásárolt, pólókra, sapkákra emblémákat raknak fel. A pólókat, sapkákat megvásárolják, azokat emblémázzák, majd eladják. Az így megvásárolt ruhaneműket anyagként könyveljük? Ha elkészült, értékesítésként vagy szolgáltatásként számlázzuk?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7046. kérdés Vevőtől átvett EUR-raklap
Társaságunk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. Értékesítés esetén az árut EUR-raklapon szállítjuk a vevőnek. Az EUR-raklapot a vevőtől vesszük át oly módon, hogy társaságunk állít ki egy bevételi jóváíró számlát az elhozott raklapokról, és értékesítés esetén azt a vevő részére kiszámlázzuk. Ebben az esetben a jóváíró számlát az árbevételszámla Tartozik oldalán könyveljük, és az év végi készletezést is a bevételi számlával szemben tartjuk nyilván. Helyesen jár el a társaság?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7047. kérdés Térképmásolat beszerzése beruházáshoz
Önkormányzatunk kerékpárutat épít, aminek azon szakaszához érve, ahol a vasúti sín átszeli az utat, a MÁV-tól kért tulajdonosi hozzájáruláshoz először térképmásolat beszerzése szükséges. A térképmásolati díj a beruházás részeként aktiválandó lesz?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7048. kérdés Pénzeszköz-hozzájárulás elszámolása
A helyi önkormányzat a gyárunk környékén meg akarja oldani a csapadékvíz elvezetését. Ez a mi érdekünk is. A teljes beruházás ránk eső részét pénzeszköz-hozzájárulás formájában adnánk át az önkormányzatnak. Hogyan kell helyesen kezelni ezt a hozzájárulást? A csatornaelvezető rendszer nem a mi területünkön fog menni, nem is a mi tulajdonunk. Mi a helyes számviteli elszámolás?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7049. kérdés Logózás költségeinek elszámolása
"A" kft. "B" kft.-től tollat, naptárt, üdvözlőlapot rendel, amelyen kéri logójának a feltüntetését. "B" kft. a számláján tételesen számlázza a rendelt tételeket, majd külön tételként a logózás grafikai tervezési díját, illetve a nyomdafilmkészítés díját. Helytálló az az értelmezés, hogy az "A" kft. által felhasznált tételek anyagköltségként számolhatók el, mivel az "A" kft. nem feliratozást rendelt meg, hanem olyan nyomtatványt, irodaszert, amelyet feliratoztak, vagyis a feliratozás (mint szolgáltatás) az anyagköltség járulékos része?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7050. kérdés Royalty elszámolása
Társaságunk tulajdonában van egy szabadalom használati joga (licence), amelyet értékesíteni szeretne úgy, hogy a használati jog vételára egy összegben kerülne számlázásra és kiegyenlítésre, illetve a használati jog vételára egy meghatározott összeg + royalty. Az első esetben a vételár számlázásra kerül, áfával. A második esetben a royaltyt kell számlázni? Számvitelileg hol kell elszámolni? Áfás? A használati jogot az immateriális javak között mutatjuk ki.
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7051. kérdés Nyomóforma költségei
"A" kft. nyomóforma legyártását rendeli meg "C" kft.-től, amely az "A" kft. által gyártott termékek csomagolásának feliratozását szolgálja. "C" kft. a számláján nyomóformaköltséget, illetve munkadíjat számláz, az ügylet végeredményeként átadja az elkészült kliséket az "A" kft.-nek. Az "A" kft. a "D" kft.-től megvásárolja (legyártatja) a csomagoláshoz szükséges dobozokat, és átadja neki a kliséket, hogy a dobozok már a szükséges feliratokkal együtt érkezhessenek. A "C" kft. klisék előállításáról szóló számlája elszámolható-e "A" kft.-nél anyagköltségként?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7052. kérdés Ügyfelenkénti számla könyvelése
Orvosi kft. 2016 júniusától foglalkoztathatósági szakvéleményeket állít ki. Minden egyes páciens (ügyfél) részére külön-külön átutalási számlát, amelyet a Munkaügyi Központ fog kiegyenlíteni. Eddig ez egy számlán történt, de most nekünk havonta kb. 200-300 számlát jelent, ha egyenként kellene könyvelni. Az adott hónapban a részletező kimutatásban összesített számlákat könyvelhetem egy összegben? Vagy minden egyes számlát külön rögzíteni kell?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7053. kérdés Jótállás vevői önrésze
Új gép vásárlásánál a gép árában szerepel egy 4+1 éves kiterjesztett garancia is. A jótállásban a vevői önrész meghibásodásonként 125 000 Ft+áfa. Meghiúsulási limit 3 750 000 Ft+áfa anyagköltség. Teljes anyagköltségre vonatkozó kárlimit évente 5 000 000 Ft+áfa. A vásárolt gép a 2. évben meghibásodott. A forgalmazó cég megjavította, és leszámlázta az anyagköltséget (300 000 Ft+áfa), egy másik számlában lemínuszolta, majd a fizetendő önrészt (125 000 Ft+áfa) számlázta le, így a számla végösszege mínusz 175 000 Ft+áfa lett. Ezt az összeget vagy visszautalja, vagy kompenzálja egy következő számlájában. Hogyan kell könyvelni a fent leírtakat?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7054. kérdés Rendezvényeken a vendégek által feltöltött kártyák
A rendezvényeken a pénztáraknál a kártyákat egy bizonyos pénzösszeggel feltöltik, amivel - fogyasztás esetén - a kiszolgálópultoknál fizethetnek. Három esetkör fordulhat elő. Időszakos rendezvény esetén a rendezvény befejeztével a kártyán marad egyenleg. A kártyára letéti díjat kell fizetni, ami a rendezvény végén visszaváltható. (Mi történik a vissza nem váltott kártyák után beszedett betéti díjjal?) Szórakozóhelyen 180 nap után a kártyán lévő összeg nem jár vissza a kártyatulajdonosnak. Hogyan kell könyvelni a fentiek alapján a társaságnál maradt bevételeket? Egyéb bevétel? Árbevétel? Terheli-e áfafizetési kötelezettség?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére