Apasági szabadság könyvelése
Kérdés
Társaságunk tb-kifizetőhely. Hogyan kell könyvelni az apasági szabadságot és az azt terhelő közterhet a bérszámfejtéskor (azt a részt, amit a Magyar Államkincstár utal)? Hogyan kell könyvelni az apasági szabadság azon további napjait, amelyre a távolléti díj 40%-a jár, és ezt a részt nem téríti meg a Magyar Államkincstár? Hogyan kell könyvelni a Magyar Államkincstártól befolyt összeget?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. április 11-én (503. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9502
[…] költségvetés megtéríti, és a költség nem jelenik meg a munkaerőköltség egyik csoportjában sem, és így értelemszerűen nem része a keresetnek sem.Ha a KSH szerint az apasági szabadság idejére járó távolléti díj nem része a keresetnek, akkor azt bérköltségként nem lehet elszámolni. Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint személyi jellegű egyéb kifizetések azok a természetes személy részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartozik a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába.A leírtakból következően az apának gyermeke születése esetén öt napra fizetett távolléti díjat és a távolléti díj után fizetendő közterhet is a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (T 553 - K 381), a központi költségvetésből megtérített összeget pedig az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 384 - K 9634), illetve a mérlegkészítés időpontjáig a tárgyévre megtérített összeget (T 391 - K 9634).Az Mt. 146. §-ának (4) bekezdése szerint: A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult.Az apasági szabadság öt munkanapjára járó távolléti díj megtérítésre kerül, elszámolásáról (könyveléséről) fentebb már […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. április 11-én (503. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9502
[…] költségvetés megtéríti, és a költség nem jelenik meg a munkaerőköltség egyik csoportjában sem, és így értelemszerűen nem része a keresetnek sem.Ha a KSH szerint az apasági szabadság idejére járó távolléti díj nem része a keresetnek, akkor azt bérköltségként nem lehet elszámolni. Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint személyi jellegű egyéb kifizetések azok a természetes személy részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartozik a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába.A leírtakból következően az apának gyermeke születése esetén öt napra fizetett távolléti díjat és a távolléti díj után fizetendő közterhet is a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (T 553 - K 381), a központi költségvetésből megtérített összeget pedig az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 384 - K 9634), illetve a mérlegkészítés időpontjáig a tárgyévre megtérített összeget (T 391 - K 9634).Az Mt. 146. §-ának (4) bekezdése szerint: A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult.Az apasági szabadság öt munkanapjára járó távolléti díj megtérítésre kerül, elszámolásáról (könyveléséről) fentebb már […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
