Támogatói adomány

Kérdés: Kft.-nk egy egyszemélyes kft., a magánszemély tulajdonos önkéntes nyugdíjpénztár tagja. A tb-szabályok alapján biztosított. Ügyvezető igazgatóként dolgozik, de munkajogilag nem munkavállaló. A kérdésem, hogy az egyszemélyes kft. magánszemély tulajdonosa részesülhet-e a kft. által önkéntes nyugdíjpénztárnak adott támogatói adományból, amelyet a kft.-nél dolgozó, a nyugdíjkorhatárt 10 vagy kevesebb éven belül elérő pénztártagokat támogatja, és ő maga is 10 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt?
Részlet a válaszából: […] Egyéb jövedelemnek minősül az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt támogatói adomány.Az Öpt. szerint a pénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet a válaszából: […] Annál, akitől (amely társaságtól) átvállalják a tartozást (természetesen, írásban és a hitelező írásbeli hozzájárulása alapján, jogi feltételeit a Ptk. 332-333. §-ai tartalmazzák), az átvállalt tartozás (kötelezettség) elszámolása annak függvényében változik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Munkáltatói hozzájárulás biztosítópénztárba

Kérdés: A munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a dolgozó javára befizetett munkáltatói hozzájárulás összege (annak adóköteles része) után a munkáltató mekkora és milyen adót fizet?
Részlet a válaszából: […] A jövedelem meghatározásakor nem kell figyelembe venni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba a magánszemély tag munkavállalónak havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásból azt a részt, amely nem haladja meg havonta a tárgyhónapban érvényes minimálbért annál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Tartozásátvállalás veszteség esetén

Kérdés: Egy kettős könyvvitelt vezető, veszteséget kimutató adózó tartozását más társaság ellenérték nélkül átvállalta. Hogyan kell ezt elszámolni a számvitelben és a társaságiadó-alapnál?
Részlet a válaszából: […] Az ellenérték nélkül más által – írásban – átvállalt tartozást – annál, akitől a tartozást átvállalják – a kötelezettségnek megfelelő összegben (ha nem a teljes kötelezettséget vállalják át, akkor az átvállalt összegben) rendkívüli bevételként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú melléklete B/2. pontja alapján áruminta a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, az Szja-tv. szerint természetbeni juttatásnak minősülő termék, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Tagi kölcsön adói

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség kapcsolódik a tagi kölcsönhöz, a tagi kölcsön elengedéséhez?
Részlet a válaszából: […] A tag által adott kölcsönt tartalmától függően a hosszú, vagy rövid lejáratú kötelezettségek között kell a beszámolóban szerepeltetni. Saját tőkeként a tagi kölcsön nem vehető figyelembe. A tagi kölcsönt a magánszemély vagy a vállalkozás adózott jövedelméből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] A követelés engedményezésének számviteli elszámolása attól függ, hogy a követelést az eredeti jogosult engedményezi-e, vagy a vásárolt követelés továbbértékesítése áll-e fenn. Ha eredeti jogosult engedményezi a követelést, akkor az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.

Nyilatkozat társaságiadó-bevallás helyett

Kérdés: Kell-e társaságiadó-bevallást beadni a vállalkozási tevékenységet nem folytató kiemelkedően közhasznú szervezetnek?
Részlet a válaszából: […] Az Art. előírása alapján a társaságiadó-bevallás helyett az adóévet követő év február 15-ig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tehet, közhasznú jogállásától függetlenül az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Tao.-adóalap, személyi jellegű költségek

Kérdés: Milyen esetben kell az adózás előtti eredményt módosítani a személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel?
Részlet a válaszából: […] A személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel abban az esetben kell növelni a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt, ha a költség nem tekinthető a vállalkozás érdekében felmerült költségnek [Tao-tv. 8.-a (1) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Társasági adóelőleg a bevallottnál kisebb összegben

Kérdés: Mely vállalkozás tehet a 2001. február 15-ei adóbevallásban nyilatkozatot az adóelőleg-fizetési kötelezettsége csökkentése végett?
Részlet a válaszából: […] A 2001. január 1. és június 30. közötti időszakra bevallott társasági adóelőleget a 2000. december 31-én mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő társaságiadó-alany – akkor, ha a 2001. február 15-ei adóbevallásában erről nyilatkozik – a bevallottnál kisebb összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
2
3