Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7004/2010. (AEÉ 10.) APEH irányelv

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Ez a tartalom a Számviteli Levelek különszámaként 2010. október 6-án jelent meg. A tartalom értelmezésénél kérjük vegye figyelembe a megjelenés idejét.

vissza a különszámok oldalra

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének

7004/2010. (AEÉ 10.) APEH irányelve

a méltányossági jogkör gyakorlásáról, az adómérséklésre és a fizetési könnyítés

engedélyezésére irányuló kérelmek elbírálása során követendő eljárásról

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) számos helyen utal a

méltányosság gyakorlására.

Az egységes jogalkalmazás érdekében a következő iránymutatást adom:

I.

Általános elvek

1. Az Art. 1. § (6) bekezdése alapján az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a

törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési

könnyítést (fizetési halasztást, részletfizetést) engedélyez (továbbiakban együtt: fizetési

kedvezmény). Ez olyan általános érvényű alapelv, amelyet az adóhatóságnak valamennyi eljárása

során, azoknak minden szakaszában alkalmaznia kell, ahol ezt a törvény lehetővé teszi és a

méltányosság gyakorlásának jogszabályi feltételei fennállnak.

1.1. A méltányosság az alapelvi rendelkezésben kettős értelemben jelenik meg. Az Art.

egyrészt általános eljárási normává teszi a méltányosságot, azaz a törvényi rendelkezések

egységes érvényesítése során a körültekintő és "igazságos" ügyintézés követelményét.

2. Másrészt az adótörvények alkalmazásakor előállhat olyan helyzet, amikor az arányos adózás

(anyagi jogi) alapelve csorbát szenved, ezért a törvény meghatározott feltételek mellett kifejezett

méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára. Az adóhatóság ilyen méltányossági

jogkörben csak akkor járhat el, ha ezt az Art. lehetővé teszi, de egyben köteles is a méltányosság

jogával élni, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy magatartása, vagy körülményei a

méltányosság feltételeinek megfelelnek. Következésképpen a méltányosság alkalmazásánál nem

kizáró ok a jogszabálysértés, mivel a méltányosság gyakorlásának szükségessége általában eleve

azért merül fel, mert az adózó valamely adókötelezettségét érintő szabályt megsértett.

3. Ugyanakkor az Art. 1. § (2) bekezdése alapján, ha a törvény az adóhatóságot mérlegelésre

jogosítja fel, az adóhatóság azt csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek

között gyakorolhatja.

4. Az Art-ben az adóhatóság méltányossági jogköre alapvetően két területen, nevezetesen az

egyes szankciók alkalmazása, és a fizetési kedvezményre irányuló eljárások során érvényesül

(ebből következően eltérő indokok alapján).

2

II.

Az Art. szankciói esetében követendő méltányossági eljárás

1. A szankciók (adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék)

alkalmazása során, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó valamely adókötelezettségét

nem megfelelően teljesítette, a törvény által előírt jogkövetkezményeket alkalmazza. Az Art.

világos és egyértelmű rendelkezéseiből, de a tényállás felderítésére és tisztázására vonatkozó, az

Art. 97.§ (3)-(6) bekezdéseiben, illetve a 121.§-ában rögzített, valamint a közigazgatási hatósági

eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.)

szerinti követelményből is az következik, hogy a szankciók alkalmazásánál figyelembe kell venni

az eset összes körülményét, így különösen

a) az adózótól elvárható körültekintő magatartást,

b) az adóhiány, (illetve egyéb mulasztás) nagyságát, keletkezésének körülményeit,

c) az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát,

gyakoriságát.

1.1. Mindazokban az esetekben, ahol az Art. az adózói magatartásra, a mulasztás jellegére,

súlyára, keletkezésének egyéb körülményeire tekintettel biztosít az adóhatóságnak

mérlegelési jogkört, a méltányosság gyakorlása annak a hatósági feladatokat ellátó szervezeti

egységnek a kötelessége, amely az adókötelezettséget vagy szankciót megállapító határozatot

hozza, illetve az önellenőrzési pótlék esetében az önellenőrzés hiányában hoznia kellett volna.

Ide tartozik az Art. 165. § (3), 168. § (6), 171. § (1) bekezdésében, valamint a 172. § (6), (7)

és (21) bekezdéseiben szabályozott eljárás.

2. A méltányosság gyakorlása az előzőekben említett esetekben történhet hivatalból vagy

kérelemre is. Önellenőrzési pótlék mérséklése kizárólag kérelemre történhet.

Az adóhatóság a szankció megállapítását indokolni köteles, amely egyben azt is jelenti, hogy ki

kell térnie a méltányosságot megalapozó körülményekre, illetve az ilyen körülmények hiányára

is. Ennél fogva már az első fokú határozatban is lehetőség van csökkentett mértékű bírság

kiszabására, és a jogorvoslati kérelem elbírálója is csökkentheti a bírság mértékét, függetlenül

attól, hogy azt az adózó kifejezetten nem kérte.

2.1. A szankciók mértékének mérséklésére irányuló kérelmet az adózó jegyzőkönyvre tett

észrevételében, fellebbezésében vagy felügyeleti intézkedés iránti kérelmében is

előterjesztheti.

2.2. A Ket. 37. § (1) bekezdése alapján a kérelmet nem elnevezése, hanem tartalma szerint

kell elbírálni.

3. A kérelem tartalma szerinti elbírálásának követelményéből adódóan, az első fokú határozat

közlését követően benyújtott, a szankció mértékének mérséklésénél irányadó körülményeket

részletező beadvány – figyelembe véve az adózó által megjelölt megnevezést is – fellebbezésnek,

illetve felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek minősül. A Ket 99.§ (2) bekezdése szerint a

fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban

lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő

lemondó nyilatkozat azonban nem vonható vissza, az adózó visszavonó nyilatkozatában vagy azt

követően előterjesztett jogorvoslati beadvány felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek minősül. A

3

fellebbezésre nyitva álló határidőn túl – igazolási kérelem nélkül – benyújtott fellebbezés érdemi

vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye. Ebben az esetben a kérelmet felügyeleti intézkedés

iránti kérelemként kell elbírálni [Art. 136.§ (6) bekezdés], egyidejűleg fel kell hívni az adózó

figyelmét, hogy a felügyeleti eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a

továbbiakban: Itv.) 29.§ (3) bekezdése alapján megegyezik a fellebbezési illeték összegével.

4. Amennyiben az adózó "méltányossági" kérelemnek nevezett beadványában kizárólag arra,

illetve a fizetési kedvezményre irányuló eljárások során irányadó körülmények mellett arra is

hivatkozik, hogy cselekményének vagy mulasztásának súlyához, gyakoriságához képest a

szankció túlzott mértékű, illetve mulasztásának körülményeit ismerteti (tehát a szankció

jogalapját vagy annak mértékét vitatja), a beadványt először a szankciót megállapító határozat

elleni jogorvoslati kérelemként kell elbírálni. Ebben az esetben nincs szükség arra, hogy az

adóhatóság az adózót vagyoni és jövedelmi viszonyairól adatlap megküldésével nyilatkoztassa.

4.1. Miután a jogkövetkezmények alkalmazásának szabályszerűségét az eljárás minden

szakaszában hivatalból is vizsgálni kell, a törvénysértő határozat módosítása abban az esetben

sem mellőzhető, ha az adózó az érdemi alaphatározat elleni fellebbezési jogáról lemond, vagy

kérelmét "nem fellebbezésként" kéri elbírálni. Ilyen esetekben a fizetési kedvezmény

engedélyezése iránti eljárásra csak a fenti jogorvoslati eljárás lefolytatását követően és csak a

fennmaradó tartozás vonatkozásában kerülhet sor, és az adóhatóság a fizetési kedvezményi

eljárást indokolt esetben végzéssel felfüggesztheti. (Ez esetben a jogorvoslat során hozott

döntés kézbesítését végző szervezeti egységet tájékoztatni szükséges, amely az eljárás jogerős

befejezéséről a felfüggesztést elrendelő szervezeti egységet értesíti.) Amennyiben az adózó

jogorvoslati beadványára lefolytatott eljárás eredményeként a fizetési kedvezményi eljárás –

tartozás hiányában – okafogyottá vált, az eljárást a Ket. 31.§ (1) bekezdés e) pontja alapján

meg kell szüntetni.

II/A.

Egyes szankciók esetén követendő eljárás

1. Késedelmi pótlék [Art. 165-167.§]

Az Art. 165. § (3) bekezdése szerint kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az

adóhiányt megállapító határozatban - hivatalból vagy kérelemre - az adó esedékességének, illetve

a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság későbbi időpontot is

megállapíthat a pótlékfizetés kezdő napjaként. Miután a késedelmi pótlék felszámítására az

adóhiány megállapításával és az adóbírság kiszabásával egyidejűleg kerül sor, az eljáró

adóhatóságnak a kivételes méltányosság fennállását megalapozó körülményeket mérlegelnie kell.

A késedelmi pótlék mérséklése azonban nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor a

bírság mérséklésének sincs helye. [Art. 165.§ (4)]

1.1. Az e pont szerinti méltányossági jogkör gyakorlása során a döntést az ellenőrzési

osztályok, ha az adózó felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, a felszámolási és

végelszámolási osztályok, másodfokon mindkét esetben a Hatósági Főosztály hivatali, illetve

kihelyezett hatósági osztályai hozzák meg.

4

1.2. A Kiemelt Adózók Igazgatósága feladata a különös hatáskörébe tartozó adózók ügyében

az e pont szerinti döntés meghozatala, ilyenkor a másodfokú eljárást a Központi Hivatal

Különös Hatásköri Ügyek Főosztálya folytatja le.

2. Önellenőrzési pótlék [Art. 168-169.§]

Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények

bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák a bírságmérséklést is. A mérséklést

megalapozó körülményeket az adózónak kell bizonyítania. Az adóhatóságnak a bevallott és a

helyesbített adó közötti eltérés keletkezésének a körülményeit kell vizsgálnia, és ennek alapján

kerülhet sor az önellenőrzési pótlék mérséklésére vagy a kérelem elutasítására.

2.1. Ellentétben a fizetési kedvezmények körébe tartozó pótléktartozás mérséklésére vagy

elengedésére irányuló eljárással, itt a már megfizetett - tehát tartozásnak nem minősülő -

önellenőrzési pótlék is mérsékelhető. Az e pont szerinti eljárást az ellenőrzési osztályok,

felszámolási eljárás vagy végelszámolás esetén a felszámolási és végelszámolási osztályok,

másodfokon mindkettőnél a Hatósági főosztály hivatali, illetve kihelyezett hatósági osztályai

folytatják le.

2.2. A Kiemelt Adózók Igazgatósága a különös hatáskörébe tartozó adózók ügyében első

fokon gyakorolja az e pont szerinti méltányossági jogkört, ilyenkor a másodfokú eljárást a

Központi Hivatal Különös Hatásköri Ügyek Főosztálya folytatja le.

3. Adóbírság [Art. 170-171. §]

Az adóbírság kiszabása során a méltányossági jogkört az ellenőrzési osztályok, ha az adózó

felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, a felszámolási és végelszámolási osztályok,

másodfokon mindkét esetben a Hatósági Főosztály hivatali, illetve kihelyezett hatósági osztályai

gyakorolják.

3.1. A Kiemelt Adózók Igazgatósága a különös hatáskörébe tartozó adózók ügyében első

fokon gyakorolja az e pont szerinti méltányossági jogkört, ilyenkor a másodfokú eljárást a

Központi Hivatal Különös Hatásköri Ügyek Főosztálya folytatja le.

4. Mulasztási bírság (Art. 172. §)

A mulasztási bírság kiszabása során a méltányosság gyakorlása attól függően tartozik az adóügyi,

az illeték, az ellenőrzési, az eljárási, a végrehajtási illetve a felszámolási és végelszámolási

osztályok hatáskörébe, hogy a bírságot melyik szakterület szabja ki.

4.1. Az ellenőrzési, a végrehajtási, illetve a felszámolási és végelszámolási, az eljárási, az

illeték osztály által kiszabott mulasztási bírság esetén másodfokon a Központi Hivatal

Hatósági Főosztálya hivatali, illetve kihelyezett hatósági osztályai járnak el.

4.2. A Kiemelt Adózók Igazgatósága a különös hatáskörébe tartozó adózók ügyében első

fokon gyakorolja az e pont szerinti méltányossági jogkört, ilyenkor a másodfokú eljárást a

Központi Hivatal Különös Hatásköri Ügyek Főosztálya folytatja le.

5

III.

A fizetési kedvezményekre (adómérséklésre, fizetési könnyítésre) irányuló kérelmek

elbírálása során követendő eljárás

1. A törvény fizetési kedvezmény lehetőségét biztosítja azon adózók részére, akik (amelyek) az

adójogszabályokban meghatározott vagy az adóhatóság által jogerős határozatban előírt fizetési

kötelezettségeiket valamilyen gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem

vagy csak részben tudják teljesíteni. A fizetési kedvezmény engedélyezésének célja, hogy a

törvényi feltételek fennállása esetén az adózó a felhalmozódott tartozásait belátható időn belül és

teljes körűen rendezze, ezt követően pedig hosszú távon képes legyen eleget tenni rendszeres

adófizetési kötelezettségeinek.

1.1. Ezen eljárások alapja a végrehajtható okiraton (bevallás, fizetési kötelezettséget

megállapító jogerős adóhatósági határozat, fizetési meghagyás, végzés, az adózóval közölt

adóhatósági adómegállapítás, a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése, valamint

a külföldről érkező behajtási jogsegély iránti megkeresés hátraléki kimutatása) alapuló

fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére, illetve

elengedésére, összefoglaló néven: fizetési kedvezményére irányuló kérelem.

1.2. A fizetési kedvezmény iránti kérelmek elbírálása során fel sem merül a szankciók

megállapításánál irányadó körülmények vizsgálata, mivel ennek a törvény rendelkezései

értelmében a jogkövetkezményt megállapító alapeljárásban már meg kellett történnie.

2. Az Itv. számos esetben tartalmaz olyan rendelkezéseket, melyekben a jogszabályban

meghatározott körülmények fennállása esetén a már megfizetett vagy meg nem fizetett illetékek

törlését, visszatérítését rendeli el. Ezekben az esetekben a jogszabály nem biztosít mérlegelési

jogkört az eljáró hatóság számára, az objektíve megállapítható körülmények fennállása esetén a

törlés, visszatérítés a hatóság kötelezettsége, így nem tartoznak a fizetési kedvezményre

vonatkozó eljárások közé.

2.1. Amennyiben az adózó a mérséklésre irányuló kérelme mellett valamely az Itv. szerint őt

megillető kedvezmény megadását is kéri (pl. Itv. 21. § (5) bekezdésben szabályozott a fizetési

meghagyás jogerőre emelkedése után a cserét pótló vétel kedvezménye iránti kérelem

előterjesztése), a kedvezménnyel kapcsolatos döntés jogerőre emelkedéséig az eljárás

végzéssel felfüggeszthető. (Ez esetben a kedvezményre vonatkozó eljárást lefolytató

szervezeti egységet tájékoztatni szükséges, amely az eljárás jogerős befejezéséről a

felfüggesztést elrendelő szervezeti egységet értesíti.)

3. A fizetési kedvezményi jogkört – a 3.2. alpontban foglalt kivétellel – első fokon az APEH

regionális igazgatóságai (területi szervek) fizetési kedvezmények (fő)osztályai, másodfokon a

Központi Hivatal Hatósági Főosztálya hivatali, illetve kihelyezett hatósági osztályai gyakorolják.

3.1. Az eljárásra az a regionális igazgatóság illetékes, amelynek területén

a) a nem egyéni vállalkozó magánszemély adós az adóalany-nyilvántartási adatok szerint

lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási lakóhellyel, mindezek hiányában utolsó

ismert belföldi lakóhellyel;

6

b) egyéni vállalkozó magánszemély és

c) a nem magánszemély adós (jogi személy, egyéb szervezet) székhellyel, ennek

hiányában telephellyel (a tevékenység gyakorlásának helye) rendelkezik.

3.2. A Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el első fokon a különös hatáskörébe tartozó adózók

fizetési kedvezményi kérelmének elbírálása vonatkozásában, ezen esetekben a másodfokú

eljárást a Központi Hivatal Különös Hatásköri Ügyek Főosztálya folytatja le.

4. Az állami adóhatóság fizetési kedvezményre irányuló eljárása kiterjed az állami adóhatósághoz

tartozó adók (járulékok, illetékek) vonatkozásában benyújtott fizetési kedvezményi kérelmek

ügyintézésére (a továbbiakban - külön nevesítés hiányában - együtt: adók).

5. Az adók módjára behajtandó köztartozások, a megtérítésen, visszafizetésen alapuló

járuléktartozások, valamint a vám- és jövedéki adótartozások vonatkozásában benyújtott

kérelmek elbírálására az állami adóhatóság nem rendelkezik hatáskörrel, így e kérelmeket az Art.

5/A. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz

8 napon belül át kell tennie érdemi ügyintézésre. Egyidejűleg az adózót az áttételről értesíteni kell

a Ket. 22. § (2) bekezdése értelmében. Kifejezett eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában illetve

a vonatkozó együttműködési megállapodás alapján a diákhitel tartozásokra benyújtott kérelmeket

a Diákhitel Központ Zrt-hez szintén át kell tenni.

6. A végrehajtási eljárásban megállapított költségekre fizetési könnyítés adható, mérséklés

azonban csak kivételes esetben – és kizárólag magánszemély adózó részére - engedélyezhető.

Kifejezetten csak természetes személy (magánszemély, egyéni vállalkozó) részére, - a Ket. 159.

§-a alapján fennálló feltételek esetén -, a végrehajtási költség megfizetésére az adóhatóság

részleges vagy teljes költségmentességet engedélyezhet. A költségmentességi eljárás részletes

szabályait külön APEH irányelv tartalmazza. Azt, hogy az adózó azon kérelme, mely a költség

elengedésére irányul, költségmentességi vagy adómérséklési kérelemnek minősül, a kérelem

tartalma és az eljárás során felmerült adatok teljeskörű mérlegelése alapján kell meghatározni.

7. Mérséklés, elengedés, fizetési halasztás illetve részletfizetés engedélyezése az Art. 133.§ (1)

és 134.§ (1) bekezdései értelmében kizárólag kérelemre történhet. A kérelem benyújtására,

módosítására és visszavonására postai úton, valamint a területi szervek Ügyfélszolgálati

Irodáiban személyesen, illetve elektronikus úton az APEH hivatalos honlapjáról

(http://www.apeh.hu/portal/bevallasok/nyomtatvany) letölthető elektronikus űrlapon van

lehetőség. Az ügyintézési határidő a Ket. 33.§ (5) bekezdése alapján a kérelemnek az eljárásra

hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján kezdődik. A

kérelem előterjesztésére jogosult az adózó [értve ez alatt a magán-nyugdíjpénztári tagdíj (illetve

annak szankciói) tekintetében a munkáltatót], az Art. 35. § (2) bekezdése szerinti adó

megfizetésére kötelezett személy, az Art. 14. § (4) bekezdése alapján a felszámoló, a

cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

(Ctv.) 98.§ (2) bekezdése alapján a végelszámoló, az Art. 8. § szerinti adózási ügyvivő, és az Art.

9. § szerinti pénzügyi képviselő.

7.1. A végrehajtási eljárásban lefoglalt követelés kötelezettje, az adótartozás megfizetésére az

Art. 153.§-a alapján határozattal kötelezett személyek, a 156.§ (4) bekezdése, a 156/A.§ (12)

bekezdése, a 156/F.§ (1) bekezdése, a 156/G.§ (8) bekezdése alapján a vételár-különbözet

7

megfizetésére, valamint a 156/A § (11) bekezdése alapján a felelős őrzéssel kapcsolatban

felmerült költségek megfizetésére határozattal kötelezett személyek fizetési kedvezményi

kérelem benyújtására nem jogosultak. Az e személyek által benyújtott kérelmeket az

adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

7.2. A 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA tv. ) 8. §-a szerinti csoportos adóalany tartozásai

vonatkozásában a csoport képviselője nyújthat be kérelmet. A kérelem elbírálása során az egyes

tagok (kívül maradó adóalanyok, illetve kilépett tagok) gazdálkodási adatait, egyenként és

összességükben is vizsgálva és értékelve kell határozatot hozni. Az egyes tagok valamint az

ÁFA tv. alapján a csoport tartozásaiért felelősséggel tartozó adóalanyok (kívül maradó

adóalanyok illetve kilépett tagok) a csoport tartozásaira illetve az abból őket terhelő

kötelezettségekre vonatkozóan kérelmet nem nyújthatnak be, ezeket az adóhatóság a Ket.

30.§ f) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

A csoport bármely okból történő megszűnését követően az egyetemleges felelősségre

tekintettel a csoport (volt) tagjai és a kívül maradó adóalanyok terjeszthetnek elő fizetési

kedvezmény iránti kérelmet, melynek elbírálására a kérelmezőre az általános szabályok

szerint illetékességgel rendelkező igazgatóság jogosult. Ez esetben a kérelmet előterjesztő tag

gazdálkodási körülményeit figyelembe véve kell a kérelmet elbírálni. A határozatban fel kell

hívni a kérelmező figyelmét arra, hogy az engedélyezett kedvezmény kizárólag a kérelmet

előterjesztő adózóra vonatkozik, a tartozásért helytállni kötelezett további volt csoporttagok

(kívül maradó adóalanyok) fizetési kötelezettségét nem módosítja.

8. Amennyiben a kérelem benyújtására jogosultak nem személyesen járnak el, illetve

személyesen el sem járhatnak (például a kiskorúak), az Art. 7. § (1)-(2) bekezdései szerinti

képviselő terjesztheti elő a kérelmet.

8.1. A képviseleti jogosultságot az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell. A

meghatalmazottként fellépő személy eljárását a Ket. 40. § (4) bekezdése alapján vissza kell

utasítani, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti

jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. A visszautasítás

tárgyában hozott végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Ezzel egyidejűleg az adózót

határidő megjelölésével fel kell szólítani, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a

képviselet ellátására alkalmas, írásbeli meghatalmazással rendelkező képviselőről.

Amennyiben az adózó ennek nem tesz eleget, az eljárást a Ket. 31. § (1) bekezdés f) pontja

alapján meg kell szüntetni. A képviselet részletes szabályait az adóhatóság előtti képviseletről

szóló APEH irányelv tartalmazza.

9. A kérelem benyújtása az Itv. 29. § (1) bekezdése illetve az Itv. 33. § (2) bekezdés 23.

pontjának rendelkezései alapján illetékköteles, az illeték mértéke 2200 forint. Az eljárási illetéket

az Art. 38. § (1) bekezdése értelmében a pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak belföldi

pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózónak belföldi

fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie az

APEH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú Adóhatósági eljárási

illetékhez kapcsolódó befizetések beszedési számlájára. Az adózó a fizetési kötelezettségét a

külön jogszabályban meghatározottak szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel is

teljesítheti. Az átutaláson, illetve a készpénz-átutalási megbízáson fel kell tüntetni az adózó

adóazonosító jelét illetve adószámát. Az Art. 172. § (11) bekezdése értelmében, ha az eljárás

8

kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére

egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg

nem fizetett illeték 100%-áig terjedő, de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírság szabható ki.

10. Amennyiben a kérelem nem felel meg a Ket. 35. §-ában illetve 36. § (1) bekezdésében

foglalt követelményeknek, azaz a kérelemből nem állapítható meg annak tárgya (pl.: az adónem,

a tartozás összege, a kért kedvezmény), a kérelmet előterjesztő személye, képviseleti

jogosultsága, társaságok esetében a cégszerű aláírás, magánszemély kérelmező esetében aláírása,

a kérelmezőt illetve a képviseleti jogosultsággal összefüggésben a képviselőt az adóhatóság – a

kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül - rövid határidő megjelölésével hiánypótlásra [Ket.

37. § (3) bekezdés] hívja fel.

10.1. Ha pedig a tényállás tisztázása során azt állapítja meg, hogy a kérelemből és a

rendelkezésre álló adatokból a törvényben foglalt feltételek fennállására vagy azok hiányára

megalapozott következtetések nem vonhatóak le, az adóhatóság a tényállás tisztázási

kötelezettségének eleget téve az adózót – az előbbiektől eltérően - nyilatkozat tételre hívja fel

a Ket. 51. § (2) bekezdése alapján. Amennyiben a Ket. 37. § (3) bekezdése szerinti

hiánypótlásnak van helye, de ezzel együtt már látható, hogy a Ket. 51. § (2) bekezdése

szerinti nyilatkozattételi felhívásra is szükség van (pl. adatlap kiküldése és/vagy egyéb kérdés

tisztázása indokolt), úgy az adóhatóság – a Ket. mindkét rendelkezésére hivatkozva – a

nyilatkozattételre vonatkozó felhívást már a hiánypótlás keretében megteszi.

10.2. Mind a hiánypótlási, mind a nyilatkozat tételre felhívásban figyelmeztetni kell a

kérelmezőt, illetve a képviselőt hogy milyen jogkövetkezmények alkalmazására kerülhet sor,

ha az abban foglaltaknak nem tesz eleget.

10.3. A tájékoztatási és tényállás-tisztázási kötelezettségből következően a felhívásban

(figyelemmel itt a felhívás okára) szükség esetén tájékoztatni kell a kérelmezőt a fizetési

kedvezmény engedélyezésének jogszabályi feltételeiről, fel kell hívni őt a törvényi feltételek

fennállását megalapozó adatok, információk szolgáltatására. Amennyiben a kérelemben

közöltekből illetve az adóhatóság rendelkezésére álló adatokból a jogszabályi feltételek

fennállására illetve ezek hiányára megfelelően lehet következtetni, a kérelem az adózó

nyilatkozattételre történő felhívása hiányában is elbírálható.

A felhívást tértivevényes postai küldeménnyel kell kézbesíteni, vagy az ügyfélszolgálaton

illetve az adóhatóság hivatali helyiségben személyesen kell átadni. Ebben az esetben az

átvétel tényét, időpontját az adózó vagy a nevében eljárni jogosult személy aláírásával

igazolja. Ellenkező esetben a válasz elmaradásának jogkövetkezményei nem alkalmazhatóak.

10.4. Amennyiben a kérelmező a felhívásban megjelölt határidőn belül nem nyilatkozik és az

erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, vagy a kért adatot nem közli, az

adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást végzéssel megszünteti

[Ket. 31. § (2) bekezdése, 51. § (2) bekezdése, Art. 123.§-a].

10.5. A törvényi feltételek fennállását megalapozó adatok közlésének elmulasztása

önmagában nem alapozhatja meg az eljárás megszüntetését, ha a rendelkezésre álló adatok,

vagy az eljárás során beszerzett egyéb bizonyítékok mérlegelésével a fizetési kedvezmény

9

törvényben előírt feltételének fennállása, illetve annak hiánya a kérelmező esetében

megállapítható.

10.6. Az eljárást megszüntető végzés ellen az Art. 136. § (3) bekezdés b) pontja alapján

önálló fellebbezésnek van helye.

11. A fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásának nem képezi akadályát,

ha a kérelmező nem jelöli meg a részletfizetés vagy fizetési halasztás futamidejét, illetve a kért

részletek összegét. Ilyen esetben az engedélyezésnél az adóhatóság a rendelkezésére álló

információk alapján határozza meg a törlesztőrészleteket és azok, illetve a halasztás

esedékességét.

11.1. Amennyiben a kérelmezőt egyéb, a kérelmével nem érintett tartozások is terhelik,? e

tartozások adónemenkénti összegének megjelölésével vagy az adózó adófolyószámlájának

adónemenkénti egyenlegeit tartalmazó kivonatát mellékelve? adott esetben célszerű

figyelmét felhívni ezen tényre, illetve a kérelem-kiegészítés lehetőségére.

11.2. Ha az adós a tartozásának az összegét vitatja, a fizetési kedvezményi kérelmet lehetőleg

az adózó részvételével lefolytatott folyószámla-egyeztetés megtörténtét, ha pedig az adózó

beadványa alapján jogorvoslati eljárás indul, annak jogerős lezárását követően kell elbírálni.

Ha jogorvoslati eljárás indult, az adóhatóság a fizetési kedvezményi eljárást végzéssel

felfüggeszti.

12. A fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálásakor meg kell vizsgálni a folyószámlát és a

bevallás-feldolgozó rendszert, hogy az adós? a fennálló tartozásai mellett? rendelkezik-e

túlfizetéssel, nyújtott-e be olyan bevallást, amely visszaigényelhető adót tartalmaz, illetve a

túlfizetéssel érintett adónem(ek) vonatkozásában kért-e kiutalást, vagy átvezetést a kérelemmel

érintett tartozásokra.

13. Amennyiben az adós a túlfizetés, adóvisszaigénylés kiutalását kérte, a fizetési kedvezményi

kérelmet a fentiek figyelembevételével soron kívül kell elbírálni.

14. Amennyiben az adós visszaigényelhető adót tartalmazó bevallást nyújtott be, és az igénylés

vagy a túlfizetés átvezetését kérte a kérelemmel érintett tartozásaira, e bevallások soron kívüli

feldolgozása iránt célszerű intézkedni. Amennyiben a soron kívüli feldolgozásra nincsen

lehetőség, a fizetési kedvezményi kérelmet? függetlenül attól, hogy az adós bevallását

feldolgozták, illetve ellenőrzésre kiválasztották-e? úgy kell elbírálni, mintha a bevallásban

foglaltak helyesek volnának, tehát csak azon tartozások vonatkozásában lehet teljesíteni a

kérelmet, amelyek a bevallás könyvelését követően fennállnának.

15. Az adóhatóság az Art. 123. §-a alapján az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során

eldöntendő egyéb kérdésben végzéssel dönt. Az érdemi döntésről szóló határozatnak a Ket. 72. §-

ában meghatározott alaki és tartalmi követelményeken felül tartalmaznia kell

a) a kérelem tárgyát képező tartozások adónemenkénti összegét és esedékességüket

(legalább időtartammal megjelölve), a mérséklés, továbbá az engedélyezett fizetési

10

könnyítés kezdő időpontját, részletfizetés esetén a törlesztőrészleteket és azok

esedékességét, fizetési halasztás esetén a megfizetés időpontját;

b) fizetési könnyítéseknél a pótlékfizetési kötelezettségre vonatkozó döntést, a

pótlékszámítás időtartamát, valamint pótlékköteles fizetési könnyítés engedélyezésekor a

pótlék összegét és esedékességét,

c) amennyiben a fizetési könnyítés pótlékmentes, a pótlék kiszabás mellőzésének indokait,

d) a kedvezmény feltételhez kötése esetében a kedvezmény feltételeit, valamint a

jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést.

16. A kérelmek elbírálásánál körültekintően kell eljárni, alaposan mérlegelve a törvényben

meghatározott feltételek fennállását. Az elbírálás során a fizetési könnyítési és mérséklési

kérelmeket eltérően kell kezelni a tekintetben, hogy míg részletfizetés és fizetési halasztás a

bevallott (fizetési kötelezettséget előíró jogerős határozattal megállapított) és könyvelt, le nem

járt esedékességű adóra is engedélyezhető, addig mérséklés csak az adótartozásra, azaz a lejárt

esedékességű, meg nem fizetett adóra, kivéve az Art. 43.§ (8) bekezdésében foglaltak szerint

közölt, és az adófolyószámlán könyvelt automatikusan felszámított késedelmi pótlékot.

16.1. A fizetési könnyítési és mérséklési kérelmek elbírálása során figyelembe kell venni az

adózók széles körét érintő, olyan köztudomású objektív körülményeket – pl. a gazdasági

válság, katasztrófa helyzet, stb. – melyek hátrányosan befolyásolják az adófizetési

kötelezettség teljesítését. Amennyiben az adózó a kérelmében ilyen körülményekkel

indokolja a fizetési nehézségét, a mérlegelés során e körülményeket a törvényi keretek közt

indokolt figyelembe venni, és fizetési kedvezmény engedélyezésével segíteni az önhibájukon

kívül nehéz helyzetbe került adózókat.

16.2. Az első fokú adóhatóság a tényállás tisztázásánál jellemzően a következő bizonyítási

eszközökkel élhet:

a) adózó kérelmében előadott és okiratokkal alátámasztott jövedelmi, vagyoni, szociális

körülményeivel, illetve gazdasági tevékenységével kapcsolatos adatok,

b) a hivatalból rendelkezésre álló adatok:

- bevallások,

- végrehajtással kapcsolatos információk,

- adóalanyi nyilvántartás, ezen belül különösen az adóalanyi hierarchia térkép,

- a tartozás keletkezésével kapcsolatos előzményi iratok;

c) egyéb okiratok:

- cég-, ingatlan- és gépjármű-nyilvántartási adatok

d) szükség szerint az adós által kitöltött és okiratokkal alátámasztott, vagyoni, szociális

és jövedelmi viszonyait, illetve gazdasági tevékenységét bemutató adatlap,

e) szükség szerint a gazdálkodó szervezet aktuális főkönyvi kivonata, mérlege,

eredménykimutatása, megfelelő számviteli analitikus nyilvántartása, illetve az egyéni

vállalkozást folytató magánszemély naplófőkönyve vagy pénztárkönyve és más

részletező nyilvántartása, bizonylata.

f) szükség esetén helyszíni szemle, (magánszemély esetében az adóhatóság

meggyőződik az adózó és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók

életkörülményeiről).

11

17. Az adómérséklés és fizetési könnyítés folyószámlán, végrehajtói letéti számlán történő

megjelentetéséről az elsőfokú adóhatóságnak kell intézkedni.

18. A kérelmek elbírálásához kapcsolódó irat-, valamint határozat- és végzésmintákat az

adóhatóság kapcsolódó informatikai rendszere tartalmazza, alkalmazásuk csak kivételes esetben

mellőzhető.

19. A kérelem jogerős elutasítása, eljárás megszüntetése, vagy érvényét vesztett kedvezmény

esetén az adóhatóság a lehető legrövidebb időn belül intézkedik a végrehajtási eljárás

megindítása (folytatása), a végrehajtás eredménytelenségét követően a vagyoni fedezet hiánya

esetén a felszámolási eljárás kezdeményezése iránt. A kedvezmény illetve feltételeinek nem

teljesítése illetve részbeni nem teljesítése esetén a fizetési kedvezmény érvényét veszti, az

adóhatóság erre vonatkozó külön értesítés nélkül intézkedik az adózó folyószámláján a

kedvezmény megfelelő visszarendezésével az eredeti állapot (részbeni) helyreállítása iránt.

20. A csődeljárásban előterjesztett fizetési kedvezményi kérelmekre elutasító határozat kiadása

indokolt, tekintettel arra, hogy ezen eljárásban a külön jogszabályban [a csődeljárásról és a

felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben (továbbiakban: Cstv.)] szabályozott

egyezségnek lehet helye. Az ügy érdemi vizsgálata azonban nem mellőzhető.

Ha az adós a csődmoratórium hatálya alá nem tartozó adótartozásokra [Cstv. 11. § (1) bekezdés

a) és b) pontjai] vonatkozóan terjeszt elő kérelmet, az adóhatóság fizetési kedvezményi

szakterülete, kedvezményt csak a felszámolási és végelszámolási szakterülettel folytatott

egyeztetést követően adhat.

21. A felszámolás jogerős elrendeléséig előterjesztett fizetési kedvezményi kérelmekre – érdemi

vizsgálat mellett – elutasító határozat kiadása indokolt, tekintettel a felszámolási eljárás céljára és

jellegére. Ha az adós fizetésképtelenségét a bíróság jogerősen megállapította és felszámolását

elrendelte, az adóhatóság a kérelmet határozattal, a törvényi feltételek részletes vizsgálata nélkül

elutasítja.

21.1 Felszámolási egyezség esetén az egyezségkötés körébe tartozó adótartozásokra fizetési

kedvezmény nem adható. A felszámolási egyezség hatálya alá nem tartozó – vagyis a Cstv.

57. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felszámolási költségnek minősülő - adótartozások

esetében fizetési kedvezményt az adóhatóság fizetési kedvezményi szakterülete csak a

felszámolási és végelszámolási szakterülettel folytatott egyeztetést követően adhat.

IV.

Adómérséklés [Art. 134.§]

1. A fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás

vonatkozásában kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a már – átvezetéssel, visszatartással vagy

befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget e jogszabályi rendelkezések alapján nem lehet

mérsékelni. Az Art. 43.§ (8) bekezdésében foglaltak szerint közölt, és az adófolyószámlán

könyvelt automatikusan felszámított késedelmi pótlék azonban már a folyószámlán történő

előírás esedékességét megelőzően is mérsékelhető, amennyiben a törvényi feltételek fennállnak.

12

2. Tőketartozást csak magánszemély kérelmező esetén lehet mérsékelni (elengedni).

Magánszemély adós esetében sincs azonban jogszabályi lehetőség a magánnyugdíjpénztári

tagdíjtartozás valamint ennek késedelmi és önellenőrzési pótléka mérséklésére. Jogi személyek és

egyéb szervezetek ügyében a jogszabály a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére (elengedésére)

nyújt lehetőséget.

3. Amennyiben a kérelemmel érintett összeg nagysága vagy az ügy egyéb körülményei alapján a

döntés kockázata a szokásos mértéket meghaladja, célszerű az igazgató által kijelölt vezetői

testület véleményét kikérni.

IV/A.

Adómérséklés engedélyezése magánszemély adózónál

1. Magánszemély adózónál azt kell mérlegelni, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele

együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e.

1.1. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott

indokokra figyelemmel kell elbírálni. Amennyiben a kérelmező a megélhetés súlyos

veszélyeztetettségére hivatkozik, úgy az Art. 134. § (1) bekezdése, ha a gazdálkodási

tevékenység ellehetetlenülése a kérelem indoka, az Art. 134. § (3) bekezdése az irányadó.

Utóbbi esetben kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére, illetve elengedésére van

lehetőség kivételes méltányosság keretében.

2. Amennyiben a vállalkozási tevékenységet végző magánszemély kérelmében a megélhetés

súlyos veszélyeztetettségére és a gazdálkodási tevékenysége ellehetetlenülésére egyaránt, illetve

egyik indokra sem hivatkozik, előbb az Art. 134. § (3) bekezdésében megfogalmazott törvényi

feltétel fennállásának, illetve hiányának a vizsgálata indokolt.

3. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálatánál a vagyoni, jövedelmi és szociális

helyzet feltárása elengedhetetlen.

A megélhetés súlyos veszélyeztetettségére lehet következtetni akkor, ha az adózó és a vele közös

háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre eső nettó jövedelme a mindenkori legkisebb

öregségi nyugdíj összegét nem haladja meg, és ezt a jövedelmi helyzetet a vagyoni és szociális

körülmények is tükrözik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy méltányosság csak ilyen

alacsony jövedelem esetén gyakorolható. Magasabb összegű jövedelem is megalapozhatja a

méltányosság gyakorlását, amennyiben a jövedelmi és az egyéb vagyoni viszonyokat összevetve

a tartozás nagyságrendjével, annak teljes összegű megfizetése a megélhetést súlyosan

veszélyeztetné.

3.1. A mérlegeléskor figyelembe kell venni a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit,

a lakásfenntartással kapcsolatos költségeket (közüzemi számlák, közös költségek,

lakásbiztosítás, albérleti díj) a lakást terhelő hitel, valamint kizárólag az ahhoz kapcsolódó

életbiztosítás havi törlesztőrészletét, az egyéb kötelezettségek, tartozások összegét, a közös

háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a fogyatékkal élő, vagy tartósan beteg

családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.

13

3.2. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének mérlegelésénél az adós és a vele közös

háztartásban élők jövedelmi és vagyoni viszonyait együttesen kell figyelembe venni. A

vagyoni viszonyok mérlegelésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagyontárgyak az

átlagos életvitelhez nélkülözhetetlen vagy az azt meghaladó körbe tartoznak-e.

3.2.1. A lakhatás elvesztése a megélhetés súlyos veszélyeztetettségének körébe tartozik.

Ezért az egyéb feltételek fennállása esetén a méltányosságot általában megalapozhatja, ha

megállapítást nyer, hogy az adós és családja csak a lakhatásául szolgáló, - a lakáscélú állami

támogatásokról szóló mindenkor hatályos kormányrendeletben [amely jelen irányelv

kiadásakor a 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet] meghatározott mértékű jogos lakásigényét

meg nem haladó - lakóingatlannal rendelkezik.

4. A mérlegelésnél indokolt figyelembe venni az elért, de nem adózott jövedelmet is (ilyen lehet

pl.: nyugtaadási kötelezettség többszöri elmulasztása, amely a bevétel és ezzel a jövedelem

eltitkolását valószínűsíti illetve a vagyonosodási vizsgálat vagy más ellenőrzés során

megállapított jövedelemeltitkolás). Célszerű figyelmet fordítani arra is, hogy a jövedelmi és

vagyoni viszonyokról rendelkezésre álló információk nincsenek-e feltűnő és fel nem oldható

ellentétben egymással.

IV/B.

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadó mérséklése

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.) 63. § (7)

bekezdése alapján az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére

jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog

átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel,

ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt

házastársa lakhatását biztosító célra történik), az (1) bekezdés szerinti adót mérsékelheti, vagy

elengedheti.

2. Az Szja tv. 63. § (7) bekezdésében szabályozott mérséklés és elengedés iránti kérelem

elbírálása során az első-, illetve másodfokú hatáskört a III. 3. pontjában meghatározott szervezeti

egységek gyakorolják. A lakásszerzési kedvezmény adó-visszaigénylésének és visszafizetésének

lebonyolításáról, valamint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem 2008. január 1-jét

követő felhasználásáról és a kapcsolódó mérséklési eljárásról a jelen irányelv mellett külön

APEH irányelv [amely jelen irányelv kiadásakor a lakásszerzési kedvezmény adóvisszaigénylésének

és visszafizetésének lebonyolításáról, valamint az ingatlanértékesítésből

származó jövedelem 2008. január 1-jét követő felhasználásáról szóló 7002/2008. (AEÉ 6.) APEH

irányelv] is rendelkezik.

3. Az Szja tv. 63. § (7) bekezdése alapján a kérelmező jövedelmi, vagyoni és szociális

körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem

felhasználási körülményeire tekintettel engedélyezhető mérséklés (elengedés). A jogszabály

értelmében az említett feltételeknek - azaz az adózó méltányolandó vagyoni, jövedelmi és

szociális helyzetének illetve a méltánylást érdemlő felhasználási módnak - együttesen kell

fennállniuk, bármelyik hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

14

4. Az Art. adómérséklés esetén alkalmazandó megélhetés veszélyeztetéséhez képest az Szja tv.

63. § (7) bekezdése a mérséklés engedélyezését enyhébb vagyoni, jövedelmi és szociális

feltételekhez köti. A vizsgálandó körülmények és az azok megítélésére szolgáló adatok köre

megegyeznek, az Szja tv. ugyanakkor az átlagos vagy azt némileg meghaladó jövedelmi

viszonyok közt élő adózók kérelmeinek teljesítését is lehetővé teszi.

4.1. Az Szja tv. alapján történő mérséklés esetén a jövedelmi, vagyoni és szociális viszonyok

vizsgálata során is azt kell figyelembe venni, hogy az adó megfizetése – figyelemmel a

felhasználás jellegére is – megterhelést jelent-e az adózó számára, ennek hiányában ugyanis a

kérelmet az egyéb feltételek további vizsgálata nélkül el kell utasítani. Az eljárás során e

feltétel vizsgálata arra irányul, hogy az adózó jövedelmei, megtakarításai, a tulajdonában álló,

értékesíthető ingó, ingatlan vagyon értéke, indokolt kiadásai, az általa eltartott személyek

száma alapján az adó – akár részletekben történő - megfizetésére megterhelés nélkül képes-e.

Figyelembe kell venni az adó összegét és annak az adózó által felhasználható anyagi

forrásokhoz illetve rendszeres kiadásaihoz viszonyított arányát.

4.2. Az elbírálás során a fentiek mellett vizsgálandók továbbá az ingatlan, vagyoni értékű jog

átruházásából származó jövedelem felhasználásának körülményei, melyek közül a

törvényhozó által kedvezményezett az adózó saját maga illetve közeli hozzátartozója, a vele

egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történő felhasználás (a

továbbiakban: lakáscélú felhasználás). A jövedelem egyéb felhasználása esetén az Szja tv.

szerinti mérséklés csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhető. A lakhatás biztosításán túl

különösen indokolt esetben méltányolható felhasználásnak minősülhet, ha az adózó a bevételt

saját maga vagy közeli hozzátartozója ápolására, gyógykezelésére, a lakhatását szolgáló

ingatlanra korábban felvett hitel törlesztésére fordította és azt megfelelően igazolja.

4.3. A jogszabály kifejezetten az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó

jövedelem felhasználását említi, ugyanakkor önmagában a jövedelem felhasználása nem

alapozza meg a mérséklés engedélyezését, figyelemmel arra, hogy az adózónak az adó

megfizetése nem okozhat aránytalan megterhelést, ha az értékesítésből származó jövedelmet

ugyan felhasználta, viszont az abból származó bevétel fennmaradó része rendelkezésre áll

vagy állt, de azt egyéb - nem méltányolható - célokra használta fel.

5. Lakáscélú felhasználásnak minősül:

a) a belföldön fekvő lakás, lakótelek tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati

jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,

b) belföldön fekvő lakás építése, építtetése,

c) belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő

bővítést eredményez,

d) a belföldön fekvő lakás haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának legalább a

szerződés megkötésének évére és az azt követő öt évre szóló megszerzése,

e) az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely

megszerzése (feltéve, hogy az Szja tv. 63. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazható), ha

ezzel az adózó saját maga, vagy közeli hozzátartozója, vele közös háztartásban élő

élettársa, volt házastársa ( a továbbiakban: hozzátartozó) lakhatását biztosítja.

15

Lakótelek megszerzése önmagában nem minősül lakáscélú felhasználásnak, csak akkor, ha azon

a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa ténylegesen lakóházat épít.

5.1. Lakóház építése, építtetése esetén nem feltétele a kérelem teljesítésének a jogerős

használatba vételi engedély megszerzése. Amennyiben az adózó által becsatolt iratok illetve a

rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az adózó a lakás értékesítéséből

származó bevételt már felhasználta és a használatba vételi engedély iránti kérelmet már

benyújtotta, a kérelem annak jogerőre emelkedése nélkül is teljesíthető.

5.2. Az Szja tv. korábbi szabályozásától eltérően abban az esetben is engedélyezhető

mérséklés (elengedés), ha a vásárolt illetve épített ingatlan hétvégi házként, üdülőként,

nyaralóként van ugyan nyilvántartva, de az az adózó illetve hozzátartozója lakhatását

kizárólagosan szolgálja, vagyis az adózó és közeli hozzátartozója állandó bejelentett lakcíme.

A lakáscélú felhasználás körében vizsgálandó, hogy a lakást szerző személy egyéb, lakhatását

megfelelően biztosító ingatlannak nem tulajdonosa.

6. Az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem lakáscélú felhasználását

igazoló okiratok:

a) adásvételi szerződés, csereszerződés

b) idősek otthonába való befizetést igazoló számla, szerződés

c) építés, építtetés, bővítés esetén vállalkozási szerződés és/vagy kifizetést igazoló számlák,

és az építésügyi hatósághoz érkeztetett használatbavételi engedély iránti kérelem.

6.1. A bevétel felhasználásának igazolására szolgáló számlákat a kérelemhez eredetben kell

csatolni. A bemutatott eredeti számlákra az ügyintézőnek, az ügyszám feltüntetésével rá kell

vezetnie és azt alá kell írnia, hogy a számlán szereplő összegből mekkora összeget fogadott

el, vett figyelembe a kérelem elbírálásakor. Az eredeti számlákról – a fentiek feltüntetését

követően - készített fénymásolatot az ügyirathoz kell csatolni és az eredeti bizonylatokat az

adózó részére vissza kell származtatni.

6.2. Rokonsági fok igazolására a mindenkor hatályos, a lakásszerzési kedvezmény adóvisszaigénylésének

és visszafizetésének lebonyolításáról, valamint az ingatlanértékesítésből

származó jövedelem 2008. január 1-jét követő felhasználásáról szóló APEH irányelvben

részletezett okiratok (másolatai) szolgálhatnak. Amennyiben az Szja tv. 63. § (7)

bekezdésében meghatározott rokonsági fok a kérelemből, vagy az adóhivatali

nyilvántartásokból egyértelműen megállapítható, abban az esetben nem szükséges a

rokonsági fokot igazoló közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat csatolása a mérséklés

(elengedés) engedélyezéséhez. Az adóhatóság az okiratok eredetben történő becsatolását is

kérheti.

7. Amennyiben az adózó a kérelem elbírálását megelőzően vagy az eljárás alatt részben, vagy

egészben megfizeti az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelem után

fizetendő személyi jövedelemadó kötelezettségét, vagy az adófolyószámlán (teljes összegében)

nem mutatkozik kötelezettségként, (pl. munkáltató téves adóelőleg levonása miatt) a kérelmet

abban az esetben is érdemben, az adózó által az abban megjelölt összegű és a bevallás 161.

16

sorában szerepeltetett ingatlan értékesítésből származó jövedelem utáni adóra kell megvizsgálni.

A már kiegyenlített adó elengedésére azonban csak kivételesen kerülhet sor, amennyiben annak

visszatérítése nélkül a lakáscélú felhasználás egyértelműen meghiúsul.

8. Az adózó kérelmét minden esetben az eljárás során általa hivatkozott indokok alapján és a

határozat indokolási részében az ennek megfelelő jogszabályra hivatkozással kell elbírálni Ha az

adózó a kérelmében az Szja tv. 63. § (7) bekezdése és az Art. 134. § (1) bekezdése szerinti

körülményekre is hivatkozik és a kérelem engedélyezésre kerül, akkor az indokolásban mind az

Szja tv-re, mind az Art-re hivatkozni kell.

8.1. Amennyiben az adózó a kérelemben mindkét jogszabályban foglalt körülményekre

hivatkozik, de az Szja tv 63. § (7) bekezdésében foglalt mérséklés (elengedés) törvényi

feltételei nem állnak fenn, azonban az Art. 134. § (1) bekezdése alapján engedélyezhető a

mérséklés (elengedés), helyt adó döntés meghozatala szükséges. Ez esetben azonban

kizárólag már lejárt esedékességű, ki nem egyenlített tartozás engedhető el. Amennyiben

azonban a határozat meghozatalára rendelkezésre álló (meghosszabbított) határidő alatt a

kötelezettség nem válik esedékessé, a kérelmet el kell utasítani.

Ha az adózó mérséklési kérelem mellett vagylagosan fizetési könnyítés engedélyezését kéri, a

kérelmek fizetési könnyítési részét az Art. 133. § (1) és (4) bekezdése és jelen irányelv

alapján kell elbírálni.

IV/C.

Adómérséklés engedélyezése nem magánszemély adózóknál

1. Az adóhatóság az Art. 134.§ (3) bekezdése értelmében a pótlék- és bírságtartozást kivételes

méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a jogi

személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A gazdasági

ellehetetlenülés vizsgálatánál különösen az alábbiak figyelembe vétele indokolt:

a) az eredeti kötelezettség keletkezésének időpontja (régóta fennálló tartozás esetén az adózó

mutatott-e fizetési szándékot) illetve

b) a tartozások fennállása alatt volt-e adózónak korábban mérséklési kérelme, kapott-e egyéb

fizetési könnyítést, azt teljesítette-e,

c) az adózó gazdasági tevékenységének eredményessége az elmúlt két év alapján (bevallási

és mérlegadatok összevetése, adósminősítés),

d) részes-e az adózó más vállalkozásokban, illetve az adótartozás keletkezése óta átadott-e

ingyenesen más vállalkozás részére vagyont (ideértve az adótartozás mértékéhez képest

jelentősnek tekinthető alapítványi befizetéseket, közérdekű kötelezettségvállalásokat),

e) folyik-e az adózó ellen csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll-e,

f) adózó kötelezettségeinek és követeléseinek összevetése alapján van-e lehetőség mérséklés

esetén a gazdálkodás helyreállítására,

g) a társaság kapott-e, vagy fizetett-e ki nagyobb összegű osztalékot.

2. A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti

következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A

mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt

17

alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás helyreállítható vagy

elősegíthető. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a

méltányosságnak.

3. A mérséklés indokolt, amennyiben a társaság gazdálkodása a mérsékelni kért tartozás

megfizetése miatt kerülne veszélybe. Kivételesen indokolt esetben egyéb méltánylást érdemlő

körülmény fennállása esetén is sor kerülhet a bírság és pótléktartozás mérséklésére. Így például

végelszámolás alatt álló adózók ügyében abban az esetben van helye a méltányosság

gyakorlásának, ha kizárólag a késedelmi pótlék vagy bírságtartozás megfizetése okozná a

végelszámolás meghiúsulását, azaz (felszámolásba fordulását). Ilyenkor azt kell megvizsgálni,

hogy az adós ingó és ingatlan vagyontárgyai, pénzeszközei, követelései fedezetet nyújtanak-e a

tartozás részben vagy egészben történő megfizetésére. Az adós vagyoni helyzetének alapos

vizsgálatára van szükség, mivel nem áll fenn a méltányosság gyakorlásának feltétele, ha a

tartozás mérséklése (elengedése) következtében a végelszámolás befejezésével felosztható

vagyon maradna.

4. A pótlék- és bírságtartozást érintő mérséklés feltételhez kötése az Art. 134. § (3) bekezdése

értelmében csak a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyeknél, a jogi személyeknél

és egyéb szervezeteknél lehetséges. A mérséklés feltételhez kötése fizetési könnyítés

engedélyezésekor különösen indokolt.

V.

Fizetési könnyítés [Art. 133. §]

1. A magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett

helyi adóra valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, továbbá a

foglalkoztató által levont magán-nyugdíjpénztári tagdíjra, és az egyéni vállalkozót terhelő

tagdíjtartozásra, a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi és önellenőrzési pótlékra, a

pénznyerő automata játékadójára fizetési könnyítés nem engedélyezhető [Art. 133. § (3)

bekezdés, Tbj. 56.§ (2) bekezdés, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

33. § (3) bekezdés c) pontja]. Levont járuléktartozásnak minősül az Art. 178. § 15. pontjában

meghatározottak közül, a foglalkoztató/kifizető által a magánszemély részére kifizetett összegből

levont nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, magán-nyugdíjpénztári

tagdíj, továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) külön törvényben

meghatározott része.

2. Egyéb adók tekintetében fizetési könnyítés engedélyezésére az Art. 133. §-ában meghatározott

feltételek fennállása esetén van lehetőség. A törvény értelmében fizetési könnyítés a következő

feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető:

a) az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű

megfizetésére nem képes,

b) a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése

érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,

c) a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adótartozás későbbi időpontban való

megfizetése valószínűsíthető.

18

2.1. Magánszemélyek részére a fizetési nehézség felróható kialakulásának figyelmen kívül

hagyásával is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti,

hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális

körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

Fentiek azt jelentik, hogy a fizetési könnyítés engedélyezése nem automatikus, arra csak a

törvényben meghatározott feltételek fennállásakor van lehetőség.

3. Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén főszabályként

pótlékot kell felszámítani, de a pótlék kiszabása az adózó kérelmére vagy hivatalból kivételes

méltánylást érdemlő esetben mellőzhető [Art. 133. § (6) bekezdés].

3.1. A mellőzés azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy mentességet

mérlegelheti, ennél fogva a törvényben előírtnál alacsonyabb mértékű pótlék megállapítására

nincs lehetőség. A méltánylást érdemlő körülményeket a jogszabály közelebbről nem

határozza meg, de a "kivételes" szóhasználatból adódóan a pótlék felszámításának

mellőzésére csak indokolt esetben, körültekintő és alapos mérlegelést követően kerülhet sor.

Az adózó pótlékmentességre vonatkozó kérelmének elutasítását az adóhatóság a határozatban

rögzíteni és indokolni köteles.

3.2. A pótlékmentesség kezdő időpontjának meghatározásánál (amely lehet a kérelem

benyújtásának, a tartozások eredeti esedékességének valamint a határozat keltének napja)

kizárólag a még fel nem számított és a kérelmezővel nem közölt pótlékolási időszak vehető

figyelembe. Így a már felszámított és közölt késedelmi pótlékkal érintett időszakra

pótlékmentességi kezdő időpont nem állapítható meg. Az Art. 134. §-a alapján ugyanis

késedelmi pótlék tartozás mérséklésére, elengedésére csak ilyen irányú kérelem esetén van

lehetőség, következésképpen erre hivatalból közvetett módon - pótlékolással érintett

időszakon belüli, például eredeti esedékességgel meghatározott pótlékmentességi kezdő

időpont meghatározásával - sem kerülhet sor.

4. A kérelem elbírálásakor a felszámított pótlékot a határozatban kell - az alábbiak szerint -

közölni:

a) magánszemély esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén? azon tartozások

vonatkozásában, melyek esedékességét a kérelem benyújtása megelőzi? a tartozások

esedékességétől a kérelmet elbíráló első fokú határozat keltének napjáig (elbírálás ideje

alatt történő befizetés esetén legfeljebb a befizetés napjáig), a kérelem benyújtásának

napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben,

b) bármely adózó kérelmének teljesítése esetén a fizetési halasztás, részletfizetés időtartamára

az első fokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes

jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.

4.1. Így a magánszemélyek esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetében a kérelemmel,

illetve egyéb esetekben a fizetési könnyítést engedélyező határozattal érintett tartozást a

késedelmi pótlékalap számítása során [Art. 167.§ (1) bekezdése], figyelmen kívül kell hagyni.

4.2. Ha a kérelmező az engedélyezett fizetési könnyítést vagy a határozatban szereplő

feltételeket nem teljesíti, értelemszerűen a futamidőre felszámított kedvezőbb mértékű pótlék

19

vagy pótlékmentesség kedvezményét is elveszíti. A kedvezőbb mértékű pótlék és a

pótlékmentesség kedvezményének elvesztése azt jelenti, hogy a meg nem fizetett

kedvezménnyel érintett tartozás után az Art. 165. §-ában meghatározott késedelmi pótlékot

kell felszámítani. Amennyiben az adózó a fizetési könnyítést a határozatban foglalt határidőt

megelőzően teljesíti, erre irányuló kérelme alapján szükség esetén az adóhatóság a

határozatban felszámított pótlékot a teljesítés időpontjáig megfelelően átszámítja.

5. A fizetési könnyítésre irányuló kérelmek elutasításakor a határozatban nem kell közölni a

késedelmi pótlékot, ha a kérelmet jogi személy, egyéb szervezet, illetve magánszemély az

esedékesség időpontja után nyújtotta be. Ilyenkor az Art. 165.§-ában meghatározott késedelmi

pótlék az általános szabályok szerint kerül felszámításra és közlésre.

6. Az adótartozások beszedése eredményességének érdekében a fizetési könnyítés engedélyezését

jelentősebb összegű adótartozásra, továbbá ha az adós fizetési fegyelme általában nem megfelelő,

és a tartozás fedezete a már foganatosított végrehajtási cselekmények útján nem biztosított,

célszerű biztosíték (zálogjog, óvadék, kezesség, bankgarancia stb.) nyújtásához kötni. A tartozás

fedezetének biztosítására különösen tekintettel kell lenni a végelszámolás alatt álló adósok

esetében.

7. A fizetési kedvezmény megadásához az adóhatóság különböző feltételeket szabhat.

Figyelemmel arra, hogy a fizetési kedvezmény engedélyezésének célja a törvényi feltételek

fennállása esetén az adózó adófizetési nehézségének belátható időn belüli, teljeskörű és hosszú

távra vonatkozó megoldása, a fizetési könnyítés engedélyezését indokolt az egyéb, már fennálló

illetve a fizetési könnyítés ideje alatt keletkező adófizetési kötelezettségek rendezéséhez kötni.

7.1. Bontó feltétel esetén annak bekövetkezése a kedvezményt megszünteti és a tartozást

járulékaival együtt esedékessé teszi. A határozatban feltételként lehet kikötni a kedvezmény

elvesztését, ha

a) a kérelmező a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési

kötelezettségeit, illetve adókötelezettségeit (pl. bevallások benyújtása) nem teljesíti,

b) a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok (kezesség,

zálogjog, jelzálogjog) eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válnak, és kérelmező

az adóhatóság felhívása ellenére határidőben pótlásukról nem gondoskodik,

c) kérelmezővel szemben csőd- vagy felszámolási eljárás indul.

7.2. Felfüggesztő feltétel (előfeltétel) esetén a kedvezmény csak az előfeltétel teljesítésével

válik érvényessé. A határozatban rövid teljesítési határidő kitűzésével ilyen feltételként lehet

például kikötni:

- az adótartozás egy részének megfizetését,

- megfelelő biztosíték (kezesség, zálog, ingó-ingatlan jelzálog) adását,

- a végrehajtási költség megfizetését,

- az Art. 146.§ (3) bekezdése alapján átadott ügyek tekintetében az önálló bírósági

végrehajtókat megillető költség megfizetését

7.2.1. Indokolt esetben a kedvezmény feltételeként lehet meghatározni, hogy az adózó a

kedvezmény időtartama alatti, őt megillető támogatást (adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést)

nem kiutalni, hanem átvezetni kéri a kedvezménnyel érintett tartozásaira,

20

még abban az esetben is, ha ezzel a fizetési könnyítést az engedélyezettnél korábban

teljesíti.

8. A rövid időn belül egymást követően (sorozatosan) benyújtott fizetési könnyítési kérelmek

engedélyezése (akár a korábbi átütemezés nem teljesítéséről, akár új tartozásról van szó) elvileg

nem kizárt, de a kérelmek folyamatos ismétlődése megkérdőjelezi a fizetési nehézség átmeneti

jellegét.

9. A törvény speciális rendelkezése, valamint a kérelmezők eltérő sajátosságaira való tekintettel a

magánszemélyek kérelmének az elbírálására vonatkozó iránymutatást a V/A. fejezet, a nem

magánszemélyekkel kapcsolatos szabályokat pedig a V/B. fejezet tartalmazza.

V/A.

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése magánszemélyeknek

1. A magánszemélyek részére fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha

a) a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy

járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható [Art. 133.§ (1) bekezdésének a) pontja]

és

b) fizetési nehézsége átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető

[Art. 133.§ (1) bekezdésének b) pontja].

A kérelem az a)-b) pontban foglaltak együttes fennállása esetén teljesíthető.

Az a) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a

fizetési nehézség átmeneti jellegű és a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó

azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is

tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent [Art. 133.§ (4) bekezdése].

1.1. Utóbbi esetben azt kell vizsgálni, hogy a kérelmező családi, jövedelmi, vagyoni és

szociális körülményeihez mérve a tartozás azonnali vagy egyösszegű megfizetése mennyiben

jelent aránytalanul súlyos megterhelést. Az adózó jövedelmi és vagyoni vizsgálatánál

figyelemmel kell lenni arra, hogy a jövedelmi és vagyoni viszonyokról rendelkezésre álló

információk nincsenek-e feltűnő és fel nem oldható ellentétben egymással. E kérdésben

irányadó az adózónál lefolytatott vagyonosodási vizsgálat vagy más ellenőrzés során

megállapított jövedelemeltitkolás. A tartozás összege és a körülmények objektív

összehasonlításának eredményéből lehet megállapítani az aránytalanul súlyos megterhelés

fennállását, illetve annak hiányát.

2. Ha a jövőbeni megfizetés kockázata a szokásos mértéket meghaladja (pl.: az összeg

nagyságrendje, a futamidő hossza vagy fedezethiány miatt), a döntéshez célszerű az igazgató által

kijelölt vezetői testület véleményét kikérni.

3. A felróhatóság a kérelmező magatartásának, motivációjának, illetve a körülmények konkrét

ismerete alapján mérlegelhető.

3.1. A felróhatóság megállapításánál általában az alábbi okok vehetők figyelembe:

21

- a mindennapi életvitelhez szükséges kiadásokat meghaladó, indokolatlan költekezés,

- általános forgalmiadó-tartozásra vonatkozó kérelemnél, ha az ellenérték kiegyenlítése

következtében az előzetesen felszámított általános forgalmi adó a kérelmező

rendelkezésére állt, de azt nem adófizetési kötelezettségének teljesítésére használta fel,

- a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek esetén, amennyiben

pénzeszközeit kölcsönadta más személynek, társaság alapításában, illetve jegyzett tőke

emelésében - pénzeszközzel és eszköz apporttal - közreműködött.

3.2. Az 1. b) pontban foglaltak szerint a fizetési könnyítés engedélyezésénél figyelemmel kell

lenni arra, hogy a tartozás megfizetése az engedélyezett későbbi időpontban is biztosított

legyen. Így a fizetési nehézség felróhatóságának hiányában, vagy szociális rászorultság esetén

sem engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a tartozás kiegyenlítésére a jövőben sincs reális

esély.

4. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadó

vonatkozásában benyújtott fizetési könnyítési kérelmek elbírálása során ugyanazokat a

szabályokat kell alkalmazni, amelyeket az egyéb fizetési könnyítési ügyekben. Nem hagyható

azonban figyelmen kívül az sem, ha az ilyen kérelem benyújtója e jövedelmet lakáscélra kívánja

felhasználni.

4.1. E kérelmek elbírálásakor is elsősorban azt kell tehát vizsgálni, hogy

a) a kérelmezőnek áll-e fenn fizetési nehézsége,

b) a fizetési nehézség kialakulásában a felróhatósága megállapítható-e,

c) a fennálló fizetési nehézség átmeneti-e.

Ezekkel összefüggésben vizsgálni célszerű, hogy az adós az ingatlanértékesítésből származó

bevételét már ténylegesen felhasználta-e vagy az még rendelkezésére áll. Figyelemmel kell

lenni továbbá a kérelmező vagyoni és jövedelmi körülményeire is, hiszen nyilvánvalóan nem

állapítható meg a fizetési nehézség fennállása, ha az adós az esetleg már ténylegesen (de még

nem igazoltan) lakáscélra felhasznált bevétel összegén túl rendelkezik olyan forrásokkal

(jövedelem, készpénz), amelyek az adó megfizetését lehetővé tennék.

4.2. Vizsgálat tárgyává tehető továbbá az is, hogy az adós tett-e már lépéseket a lakáscélú

felhasználás érdekében. Ha ugyanis a kérelmező még ennek érdekében semmit sem tett (nem

kötött előszerződést vagy adásvételi szerződést, nem vásárolt építési telket, nem kezdett

építkezésbe, stb.), a fizetési könnyítési kérelem ilyen indokkal nem teljesíthető, hiszen ez

esetben fizetési nehézségről nincs szó, csak a fizetési szándék, készség hiányáról.

4.3. Azon adósoknál, akik a jövedelem lakáscélú felhasználásának érdekében a szükséges

intézkedéseket már megtették, azt kell vizsgálni, hogy az azonnali vagy egyösszegű

megfizetés családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeikre is tekintettel jelent-e

aránytalanul súlyos megterhelést. Általában nem indokolt például a fizetési könnyítés

engedélyezése, ha az az adós, aki a lakhatását szolgáló ingatlanon kívül egyéb ingatlanokkal

is rendelkezik, az adó megfizetése helyett egy újabb ingatlan későbbi megszerzésére

hivatkozással nyújt be kérelmet.

22

4.4. Megállapítható viszont az aránytalanul súlyos megterhelés, ha az adósnak? a fizetési

könnyítési kérelem elutasítása esetén? a tartozás megfizetéséhez olyan vagyontárgyait

kellene értékesítenie, amelyek a mindennapi megélhetéshez nem nélkülözhetetlenek ugyan,

azonban meglétük és fenntartásuk nem tekinthető luxus jellegűnek.

V/B.

Fizetési könnyítés engedélyezése nem magánszemélyeknek

1. Nem magánszemély részére fizetési könnyítés akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

a) a kérelmezőnek nem róható fel vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott

helyzetben tőle elvárható,

b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

A kérelem az a)-b) pontokban foglalt feltételek együttes fennállása esetén teljesíthető.

Az a) pont szerinti felróhatóság, illetve annak hiánya csak az okok és a kérelmező (illetve vezető

tisztségviselői, képviselői) magatartásának, illetve motivációjának konkrét ismerete alapján

állapítható meg.

2. Általában fennáll a törvényben foglalt feltétel, ha

- vis maior vagy harmadik személy károkozása folytán keletkezett kárt a biztosító vagy a kárt

okozó a kérelmező adófizetési kötelezettségének esedékességéig nem térítette meg, de

valószínűsíthető annak a megtérítése,

- kérelmező követeléseinek behajtásához szükséges intézkedéseket (végrehajtás, felszámolás

kezdeményezése) megtette.

3. Általában nem teljesíthető a kérelem, ha

- az adótartozás esedékességének időpontjában vagy azt követően a tartozás pénzügyi fedezete

rendelkezésre állt, de azt a kérelmező más - nem méltányolható (pl.: átlagon felüli jövedelem

kiáramlás, osztalék, reprezentáció) - célra fordította,

- a kérelmező követeléseinek behajtása, kárigényének érvényesítése érdekében a szükséges

intézkedéseket nem tette meg,

- a fizetési nehézség más részére történő ideiglenesen vagy véglegesen átadott pénz, vagy a

gazdálkodásból történő egyéb vagyonkivonás következménye.

4. Az 1.b) alpont szerinti feltételnél a fizetési nehézség általában akkor tekinthető átmeneti

jellegűnek, ha a tartozások és követelések, valamint az éves tervezett eredmény és a vagyoni

helyzet egybevetése alapján a fizetési nehézség megszüntetése reálisan várható.

4.1.A fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése nem szolgálhat alapul hitelhelyettesítő

pénzeszközként, továbbá a fizetőképtelenség következményeinek elodázására.

4.2. Ha a jövőbeni megfizetés kockázata a szokásos mértéket meghaladja (pl.: az összeg

nagyságrendje, a futamidő hossza vagy fedezethiány miatt), a döntéshez célszerű az igazgató

által kijelölt vezetői testület véleményét kikérni. Ha az adósságrendezést nemzetgazdasági

érdekek indokolják, erről a Központi Hivatal az igazgatóságot írásban tájékoztatja.

23

VI.

A jogorvoslati eljárás

1. A fizetési kedvezményi kérelmek elbírálására indult eljárásokban a kérelmezőt ugyanazok a

rendes jogorvoslatok (valamint a felügyeleti intézkedés megtételére irányuló kérelem) illetik

meg, mint az egyéb eljárásokban. A fellebbezés benyújtása illetékköteles. Az Itv 29. § (2)

bekezdése értelmében, ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg

(pl. részletfizetés, fizetési halasztás), a fellebbezési illeték mértéke 5.000 forint. Ha azonban a

fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben részben vagy egészben megállapítható (pl.

mérséklés vagy futamidős pótlék összege), akkor a fellebbezési illeték összege a fellebbezéssel

érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000

forint, legfeljebb 500 000 forint. A végzés ellen benyújtott fellebbezésért 3000 forint illetéket kell

fizetni.

1.1. Az illetéket az Art. 38. § (1) bekezdése értelmében az APEH Magyar Államkincstárnál

vezetett 10032000-01076064 számú Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések

beszedési számlájára, a III. 9. pontban írt módon kell megfizetni.

2. Amennyiben a kérelmező a fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően

az elsőfokú adóhatóságon igazolási kérelem nélkül fellebbezést nyújt be,? a saját hatáskörben

történő módosítás kivételével? azt, a vonatkozó iratokkal együtt a Központi Hivatal Hatósági

Főosztályának hivatali, illetve kihelyezett hatósági osztályainak, illetve a Központi Hivatal

Különös Hatásköri Ügyek Főosztályának kell megküldeni. A másodfokú adóhatóság az ilyen

fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül nem utasíthatja el, az adózó beadványát ez esetben

felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek kell tekinteni s ekként kell elbírálni. Az eljárási illeték

tekintetében a II. 3. pontban foglaltak irányadók.

3. Ha az elkésetten benyújtott fellebbezésben, illetve azzal egyidejűleg a kérelmező a fellebbezési

határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel is él, az igazolási kérelmet az elsőfokú

adóhatóság bírálja el. Amennyiben az igazolási kérelmet az elsőfokú adóhatóság elfogadja, a

fellebbezést határidőben benyújtottnak kell tekinteni. Az igazolási kérelem elfogadásáról és

elutasításáról végzésben kell rendelkezni. Az elutasító végzés ellen az Art. 136. § (3) bekezdés d)

pontja alapján önálló fellebbezésnek van helye. Az adóhatóság az adózó határidőn túl benyújtott

fellebbezését, csak az igazolási kérelmét elbíráló végzés jogerőre emelkedése, illetve az e végzés

elleni fellebbezés felterjesztésével egyidejűleg terjeszti fel.

4. A fellebbezésben lehetőség van olyan új körülmények előadására is, amelyek az elsőfokú

eljárás során nem kerültek értékelésre.

5. A Ket 99.§ (2) bekezdése szerint a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a

fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe

kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

6. A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15

napon belül az elsőfokú adóhatóság a felettes szervhez felterjeszti, kivéve, ha a megtámadott

határozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja

vagy kiegészíti. A saját hatáskörű módosítás esetén fizetési kedvezmény attól függetlenül

24

engedélyezhető, hogy ezt megelőzően helyt adó, részben helyt adó vagy elutasító határozat

született. Az elsőfokú határozat visszavonására abban az esetben kerülhet sor, ha azt az eljárás

megszüntetése követi.

VII.

Az adótartozás megfizetésére kötelezett személyek [Art. 35.§ (2) bekezdése] fizetési

kedvezményi kérelmeinek kezelése

1. Az Art. 35.§ (2) bekezdése alapján az adótartozás megfizetésére kötelezett személyek által

benyújtott fizetési kedvezményi kérelmek elbírálása a kötelezettek lakóhelye, székhelye szerinti

elsőfokú adóhatóság illetékességébe tartozik.

Az e személyek által benyújtott kérelmek elbírálása során az előzőekben leírtak megfelelően

alkalmazandók, az alábbi eltérésekkel.

1.1. Esetükben engedélyezhető fizetési könnyítés azon tartozásokra is, melyeknél a

jogszabály az adózó által benyújtott kérelem teljesíthetőségét a követelések levont jellegére

tekintettel kizárta, így a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől

levont járulékokra, illetőleg a magánnyugdíjpénztári tagdíjtartozásra és az ezután felszámított

késedelmi és önellenőrzési pótlékra. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj mérséklésére

(elengedésére) azonban, figyelemmel a kötelezettség jellegére, a fizetésre kötelezett

magánszemélyek esetén is csak kivételes esetekben kerülhet sor.

2. Az Art. 35.§ (2) bekezdésének b) vagy d)-i) pontjai alapján az adótartozás megfizetésére

kötelezett személy részére engedélyezett fizetési könnyítés és mérséklés sem a kötelezett, sem az

adózó adófolyószámláján nem kerül könyvelésre, annak nyilvántartásáról az adóhatóság egyéb

módon gondoskodik.

VIII.

Adatlapok

1. Amennyiben a fizetési kedvezményi kérelem elbírálásához nem áll rendelkezésre elegendő

információ, az adóhatóság a vagyoni, jövedelmi, gazdálkodási és szociális adatok megismerése

végett? nyilatkozattételre vonatkozó felhívás keretében? az adóst adatlap kitöltésére is

felhívhatja.

2. Ilyen esetben az adóst, valamint (amennyiben az adatkérés a vele együtt élő közeli

hozzátartozókat is érinti) az egyéb személyeket tájékoztatni kell, hogy az adatszolgáltatás

önkéntes, és annak célja a fizetési kedvezményi kérelem elbírálásához szükséges tényállás

megállapítása, továbbá az adatlapon kérni kell az érintett személyek kifejezett hozzájárulását az

adatkezeléshez. A kérelmezőt arról is tájékoztatni kell, hogy az adatok közlésének megtagadása

vagy elmulasztása esetén a kérelem a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján bírálandó el.

3. A gyors, hatékony és egyszerű eljárás követelményének megvalósítása érdekében célszerű a

kérelmező részére a személye (magánszemély, gazdálkodó szervezet) és a kérelem tárgya

(fizetési könnyítés, mérséklés, "vegyes" kérelem) alapján kialakított tartalmú adatlapot kiküldeni.

A lehetséges adatlapok mintáját az I-VI. mellékletek tartalmazzák. E minták adattartalma szükség

szerint az adóhatóság által megváltoztatható.

25

IX.

Hatályba léptető és egyéb rendelkezések

1. Jelen irányelv a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is

alkalmazni kell.

2. Jelen irányelv hatálybalépésével egyidejűleg a méltányossági jogkör gyakorlásáról, az

adómérséklésre és a fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelmek elbírálása során

követendő eljárásról szóló 7003/2007. (AEÉ. 10.) APEH irányelv, valamint az azt módosító

7003/2008.(AEÉ.6.) APEH irányelv és a 7005/2008.(AEÉ.9.) APEH irányelv hatályát veszti.

Budapest, 2010. augusztus 25.

Dr. Vida Ildikó

az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

elnöke sk.

I. számú melléklet a 7004/2010. (AEÉ 10.) APEH irányelvhez

ADATLAP

Magánszemély (egyéni vállalkozó) mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

1. Adózó azonosító adatai:

a) neve: .....................................................................................................................................

b) adóazonosító szám: ...............................................................................................................

c) lakcíme: ................................................................................................................................

d) telefonszáma: ............................................mobil telefonszáma:……………………………

e) foglalkozása: ..........................................................................................................................

f) munkahely megnevezése és címe: .........................................................................................

..................................................................................................................................................

2. A kérelemmel érintett összeg(ek) adónemenkénti (személyi jövedelemadó, illeték, áfa, , késedelmi pótlék stb.)

részletezése:

FONTOS! Amennyiben az adatlap tartalma eltér a kérelemtől, azt az adóhatóság a kérelem módosításának tekinti.

Mérsékelni kért összeg(ek):

adónem (jogcím) Összeg

Mindösszesen:

2.1 A mérséklési kérelem elutasítása esetén kéri-e fizetési halasztás engedélyezését? igen nem*

(a megfelelő szöveg aláhúzandó)

Ha igen, mely időpontig ……év…….. hó…nap

2.2 A mérséklési kérelem elutasítása esetén kéri-e részletfizetés engedélyezését? igen nem*

(a megfelelő szöveg aláhúzandó)

Ha igen, a kérelmezett részletek száma…….. hó

3. Jövedelmi adatok

- Munkaviszonyból származó rendszeres havi nettó jövedelem: .......................................... .Ft

- Mellékfoglalkozásból származó rendszeres havi nettó jövedelem: ................................... Ft

- Egyéni vállalkozásból származó rendszeres havi nettó jövedelem: ……………………… Ft

- Mezőgazdasági tevékenységből származó rendszeres havi nettó jövedelem:……………...Ft

- Nyugdíj:………………………………………Ft

- Egyéb jövedelmek, rendszeres juttatások felsorolása ( pl.: családi pótlék, rendszeres segély, tartásdíj, stb.):

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

- A kérelmezővel közös háztartásban élő személyekre és jövedelmeikre (egyéb rendszeres juttatásaikra) vonatkozó

adatok (eltartottak is)

27

Név Adóazonosító jel Rokonsági fok Foglalkozás Havi nettó jövedelem

[FIGYELEM! A jövedelmi adatok alátámasztásához aktuális (vagy egy hónapnál nem régebbi) munkáltatói/kifizetői

jövedelemigazolás, nyugdíj, GYED, GYES, munkanélküli segély vagy egyéb járadékfizetést igazoló szelvény,

illetve az azt megállapító határozat stb. csatolása szükséges!]

4. A 3. pontban felsorolt jövedelmeket havonta terhelő, lakásfenntartással kapcsolatos, egyéni vállalkozásban el nem

számolt kiadások: (pl.: albérleti díj, közös költség, villany, víz, gáz, fűtés, biztosítás, stb. Valamennyi kiadást

számlával szükséges igazolni)

Kiadás jogcíme: Összege: Kiadás jogcíme: Összege:

5. Egyéb, rendszeres havi, egyéni vállalkozásban el nem számolt többletkiadás:

(pl.: tartós betegségből fakadó ápolási költségek, orvos-, gyógyszerköltség, hitel-törlesztőrészletek esetén a lejárat

dátuma, stb.) Igazoló dokumentumok csatolása szükséges.

Kiadás megnevezése: Összege: Lejárat dátuma (év, hó)

(FIGYELEM: kölcsönök esetén az ezek fennállását, összegét és törlesztőrészletét igazoló okirat csatolása is

szükséges!)

6. Vagyoni viszonyokra vonatkozó adatok:

6.1. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők tulajdonában lévő értékpapír, vagyoni értéket megtestesítő

tagsági, részesedési jog értéke: (ide értve a gazdasági társaságban fennálló érdekeltséget is (pl.: korlátolt felelősségű

társaság üzletrésze), a társaság neve és adószáma feltüntetésével)

……………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………

6.2. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők tulajdonában lévő ingatlanok:

Ingatlan jellege1, Cím és helyrajzi

szám:

Tulajdonos(ok) neve: Tulajdoni

hányad:

A szerzés éve

és jogcíme2:

A tulajdoni hányad

becsült forgalmi

értéke3:

28

(1családi ház, lakás, üdülő, zártkert, termőföld, szántó, erdő, tanya, garázs, műhely egyéb.

2 vétel, öröklés, ajándékozás, csere.

3A forgalmi értékbe beleszámítandó a megadott helyrajzi számon fennálló építmények értéke is.)

A lakásra vonatkozó adatok:

- az ingatlan címe:………………………………………………………….

- nagysága (négyzetméterben) és szobák száma:………………………….

- tulajdonjog hiányában az ott lakás jogcíme:…………………………(bérlet, albérlet, stb.)

6.3. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők használatában, (birtokában) lévő gépjárművek, ipari,

mezőgazdasági gépek adatai:

Használat jellege: személygépjármű, tehergépjármű, haszongépjármű, stb.

Pénzintézeti hitel esetén a hitel lejárati dátuma (év, hó):…………………………….

Hasznosítás: vállalkozásban vagy magáncélra

Használat jogcíme: tulajdonos, lízing, bérlet ,egyéb)

6.4. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők tulajdonában lévő, 100 E Ft egyedi értéket meghaladó ingóságok

(lakberendezés, háztartási gép, képzőművészeti alkotás, ékszer, műszaki cikk stb.):

Ingóság megnevezése: Szerzési éve: Forgalmi értéke:

6.5. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők megtakarításai (készpénz, betétek, állampapír, kötvény, részvény,

valuta, megtakarítással kombinált életbiztosítás stb.)

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

7. A vállalkozáson kívül fennálló követelések adósonkénti összege a jogcím megjelölésével:

Követelés összege: Jogcíme: Esedékesség

időpontja:

Kötelezettség beszedésére

tett intézkedések:

7.1 A vállalkozáson kívül fennálló tartozások összege a jogcím megjelölésével:

Tartozás összege: Jogcíme: Esedékesség

időpontja:

Jogosult

Gyártmány, Típus

Rendszám

Tulajdonos

Jelleg

Forgalmi érték

Gyártási év

Szerzési év

Hasznosítás

Használat jogcíme

29

Egyéb közlendők:………………………………………………………………………………..……

8. A kérelem benyújtásával kapcsolatos egyéb megjegyzések (fizetési nehézség keletkezésének oka, rendkívüli

kiadások stb.):

……………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………

Tájékoztatás

Az adatlapban szereplő adatokat az adóhatóság a fizetési kedvezményi kérelem elbírálásához használja fel.

Az adatlap célja a fizetési kedvezmény engedélyezésének az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 133.§

illetve 134.§-ában előírt feltételei fennállásának igazolása. Az adatlapon előadott körülményeket a rendelkezésre álló

okiratok másolatával megfelelően igazolni szükséges. Az adatlap kitöltése önkéntes, amennyiben azonban az adózó

azt nem, nem megfelelően, hiányos vagy ellentmondó tartalommal tölti ki, az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok

alapján dönthet, vagy az eljárást megszüntetheti.

A kérelemhez kötöttség elve alapján az adóhatóság a kérelemben illetve az adatlapon az adózó által kérelmezettől

eltérő típusú fizetési kedvezményt a feltételek fennállása esetén sem engedélyezhet.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam szolgáltatott adatok a valóságnak megfelelnek.

Hozzájárulok ahhoz, hogy személyes adataimat az adóhatóság a kérelmem elbírálásához szükséges mértékben

kezelje.

Kelt, ............................., ....... (év) .................... (hónap) ..... (nap)

……………………………………

adózó

Nyilatkozat

A fenti tájékoztatás alapján kijelentem, hogy az adatlap személyes adataimra vonatkozó rovatainak kitöltéséhez, a

kért adatok közléséhez és az adatok adóhatóság általi kezeléséhez hozzájárulok.

…………………………………… ………………………………………

(közeli hozzátartozó) (közeli hozzátartozó)

…………………………………… ………………………………………

(közeli hozzátartozó) (közeli hozzátartozó)

A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.

törvény rendelkezései alapján 2200 forint, amelyet pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak belföldi

pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózónak belföldi fizetési számlájáról

történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással - adóazonosító számának feltüntetésével - kell teljesítenie az

APEH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó

befizetések beszedési számlájára. Adózó az illetéket készpénz helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) is

megfizetheti az APEH erre kijelölt ügyfélszolgálatainál.

MELLÉKLET

az egyéni vállalkozó fizetési kedvezményre irányuló kérelmének elbírálásához

1.Megnevezés: Tárgyévet megelőző

…….év

Aktuális időszak adatai

(év…hó……..tól

év……hó....... –ig)

Értékesítés árbevétele:

Anyag, árubeszerzés:

Munkabér és közterhei:

Értékcsökkenési leírás:

Egyéb termelési és kezelési költség:

Jövedelem:

Vállalkozói kivét:

Veszteség:

2.

Átlagos állományi létszám:

Tárgyi eszközök (ingatlan, gép, jármű, stb.):

Készletek (anyag, áru, stb):

Befektetett pénzügyi eszközök:

Pénzeszközök (bankszámla, pénztár):

Értékpapírok:

Követelések:

Határidőn túli követelések:

Kötelezettségek:

Adó és járulék tartozások:

Egyéb köztartozások:

Szállítói tartozások:

Határidőn túli szállítók:

Rövid lejáratú kötelezettségek:

Rövid lejáratú hitelek:

Hosszúlejáratú hitelek:

Hosszúlejáratú hit. tárgyévi törlesztése:

Hosszúlejáratú hit. tárgyévi kamatai:

Az "aktuális időszak adatai" oszlopban (az időszak megjelölésével) a kérelem benyújtását megelőző három hónapnál

nem régebbi, míg a "tárgyévet megelőző időszak adatai" oszlopban az aktuális időszak évét megelőző év

gazdálkodásra vonatkozó adatait kérjük feltüntetni.

Kitöltés helye és dátuma:

Aláírás

II. számú melléklet a 7004 /2010. (AEÉ 10.) APEH irányelvhez

ADATLAP

Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének

elbírálásához

1. Adózó azonosító adatai:

a) neve: .....................................................................................................................................

b) adóazonosító szám: ...............................................................................................................

c) lakcíme: ................................................................................................................................

d) telefonszáma: ............................................mobil telefonszáma:……………………………

e) foglalkozása: ..........................................................................................................................

f) munkahely megnevezése és címe: .........................................................................................

..................................................................................................................................................

2. A kérelemmel érintett összeg(ek) adónemenkénti (személyi jövedelemadó, illeték, áfa, késedelmi pótlék, stb.)

részletezése:

FONTOS! Amennyiben az adatlap tartalma eltér a kérelemtől, azt az adóhatóság a kérelem módosításának tekinti.

a) Halasztani kért összeg(ek):

adónem (jogcím) Összeg

kérelmezett fizetési időpont:

Mindösszesen:

b) Részletekben megfizetni kért összeg(ek):

adónem (jogcím) Összeg

kért részletek száma:

Mindösszesen:

3. Jövedelmi adatok

- Munkaviszonyból származó rendszeres havi nettó jövedelem: .............. ........................ .Ft

- Mellékfoglalkozásból származó rendszeres havi nettó jövedelem: .................................. Ft

- Egyéni vállalkozásból származó rendszeres havi nettó jövedelem: ……………………… Ft

- Mezőgazdasági tevékenységből származó rendszeres havi nettó jövedelem:…………… .Ft

- Nyugdíj:………………………………………Ft

- Egyéb jövedelmek, rendszeres juttatások felsorolása ( pl.: családi pótlék, rendszeres segély, tartásdíj, stb.):

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

32

- A kérelmezővel közös háztartásban élő személyekre és jövedelmeikre (egyéb rendszeres juttatásaikra) vonatkozó

adatok (eltartottak is):

Név Adóazonosító jel Rokonsági fok Foglalkozás Havi nettó jövedelem

[FIGYELEM! A jövedelmi adatok alátámasztásához aktuális (vagy egy hónapnál nem régebbi) munkáltatói/kifizetői

jövedelemigazolás, nyugdíj, esetén annak igazolása, GYED, GYES, munkanélküli segély vagy egyéb járadékfizetést

igazoló szelvény, illetve az azt megállapító határozat csatolása szükséges!]

4. A 3. pontban felsorolt jövedelmeket havonta terhelő, lakásfenntartással kapcsolatos, egyéni vállalkozásban el nem

számolt kiadások: (pl.: albérleti díj, közös költség, villany, víz, gáz, fűtés, biztosítás, stb. Valamennyi kiadást

számlával szükséges igazolni)

Kiadás jogcíme: Összege: Kiadás jogcíme: Összege:

5. Egyéb, rendszeres havi, egyéni vállalkozásban el nem számolt többletkiadás:

(pl.: tartós betegségből fakadó ápolási költségek, orvos- gyógyszerköltség, hitel-törlesztőrészletek esetén a lejárat

dátuma stb.) Igazoló dokumentumok csatolása szükséges.

Kiadás megnevezése: Összege: Lejárat dátuma (év, hó)

(FIGYELEM: kölcsönök esetén az ezek fennállását, összegét és törlesztőrészletét igazoló okirat csatolása is

szükséges!)

6. Vagyoni viszonyokra vonatkozó adatok:

6.1. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők tulajdonában lévő értékpapír, vagyoni értéket megtestesítő

tagsági, részesedési jog értéke: (ide értve a gazdasági társaságban fennálló érdekeltséget is (pl.: korlátolt felelősségű

társaság üzletrésze), a társaság neve és adószáma feltüntetésével)

……………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………

33

6.2. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők tulajdonában lévő ingatlanok:

Ingatlan jellege1, Cím és helyrajzi

szám:

Tulajdonos(ok) neve: Tulajdoni

hányad:

A szerzés éve

és jogcíme2:

A tulajdoni hányad

becsült forgalmi

értéke3:

(1 családi ház, lakás, üdülő, zártkert, termőföld, szántó, erdő, tanya, garázs, műhely egyéb. 2 vétel, öröklés,

ajándékozás, csere 3A forgalmi értékbe beleszámítandó a megadott helyrajzi számon fennálló építmények értéke is.)

A lakásra vonatkozó adatok:

- az ingatlan címe:………………………………………………………….

- nagysága (négyzetméterben) és szobák száma:………………………….

- tulajdonjog hiányában az ott lakás jogcíme:…………………………(bérlet, albérlet, stb.)

6.3. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők használatában, (birtokában) lévő gépjárművek, ipari,

mezőgazdasági gépek adatai:

Használat jellege: személygépjármű, tehergépjármű, haszongépjármű stb.

Pénzintézeti hitel esetén a hitel lejárati dátuma (év, hó):…………………………….

Hasznosítás: vállalkozásban vagy magáncélra

Használat jogcíme: tulajdonos, lízing, bérlet ,egyéb)

6.4. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők tulajdonában lévő, 100 E Ft egyedi értéket meghaladó ingóságok

(lakberendezés, háztartási gép, képzőművészeti alkotás, ékszer, műszaki cikk stb.):

Ingóság megnevezése: Szerzési éve: Forgalmi értéke:

6.5. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők megtakarításai (készpénz, betétek, állampapír, kötvény, részvény,

valuta, megtakarítással kombinált életbiztosítás stb.)

……………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………

Gyártmány, Típus

Rendszám

Tulajdonos

Jelleg

Forgalmi érték

Gyártási év

Szerzési év

Hasznosítás

Használat jogcíme

34

7. A vállalkozáson kívül fennálló követelések adósonkénti összege a jogcím megjelölésével:

Követelés összege: Jogcíme: Esedékesség

időpontja:

Kötelezettség beszedésére

tett intézkedések:

Egyéb közlendők:………………………………………………………………………………..……

7.1 A vállalkozáson kívül fennálló tartozások összege a jogcím megjelölésével:

Tartozás összege: Jogcíme: Esedékesség

időpontja:

Jogosult

8. A fizetési könnyítés fedezeteként felajánlott biztosítékok összegszerű megjelölése:

(kezesség, zálog, jelzálog stb.)

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

9. A kérelem benyújtásával kapcsolatos egyéb megjegyzések (fizetési nehézség keletkezésének oka, rendkívüli

kiadások stb.)

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

Tájékoztatás

Az adatlapban szereplő adatokat az adóhatóság a fizetési kedvezményi kérelem elbírálásához használja fel.

Az adatlap célja a fizetési kedvezmény engedélyezésének az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 133.§

illetve 134.§-ában előírt feltételei fennállásának igazolása. Az adatlapon előadott körülményeket a rendelkezésre álló

okiratok másolatával megfelelően igazolni szükséges. Az adatlap kitöltése önkéntes, amennyiben azonban az adózó

azt nem, nem megfelelően, hiányos vagy ellentmondó tartalommal tölti ki, az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok

alapján dönthet, vagy az eljárást megszüntetheti.

35

A kérelemhez kötöttség elve alapján az adóhatóság a kérelemben illetve az adatlapon az adózó által kérelmezettől

eltérő típusú fizetési kedvezményt a feltételek fennállása esetén sem engedélyezhet.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam szolgáltatott adatok a valóságnak megfelelnek.

Hozzájárulok ahhoz, hogy személyes adataimat az adóhatóság a kérelmem elbírálásához szükséges mértékben

kezelje.

Kelt, ............................., ....... (év) .................... (hónap) ..... (nap)

……………………………………

adózó

Nyilatkozat

A fenti tájékoztatás alapján kijelentem, hogy az adatlap személyes adataimra vonatkozó rovatainak kitöltéséhez, a

kért adatok közléséhez és az adatok adóhatóság általi kezeléséhez hozzájárulok.

…………………………………… ………………………………………

(közeli hozzátartozó) (közeli hozzátartozó)

…………………………………… ………………………………………

(közeli hozzátartozó) (közeli hozzátartozó)

A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.

törvény rendelkezései alapján 2200 forint, amelyet pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak belföldi

pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózónak belföldi fizetési számlájáról

történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással - adóazonosító számának feltüntetésével - kell teljesítenie az

APEH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó

befizetések beszedési számlájára. Adózó az illetéket készpénz helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) is

megfizetheti az APEH erre kijelölt ügyfélszolgálatainál.

36

MELLÉKLET

az egyéni vállalkozó fizetési kedvezményre irányuló kérelmének elbírálásához

1.Megnevezés: Tárgyévet megelőző

……. év

Aktuális időszak adatai

(év…hó……..tól

év……hó....... –ig)

Értékesítés árbevétele:

Anyag, árubeszerzés:

Munkabér és közterhei:

Értékcsökkenési leírás:

Egyéb termelési és kezelési költség:

Jövedelem:

Vállalkozói kivét:

Veszteség:

2.

Átlagos állományi létszám:

Tárgyi eszközök (ingatlan, gép, jármű, stb.):

Készletek (anyag, áru, stb):

Befektetett pénzügyi eszközök:

Pénzeszközök (bankszámla, pénztár):

Értékpapírok:

Követelések:

Határidőn túli követelések:

Kötelezettségek:

Adó és járulék tartozások:

Egyéb köztartozások:

Szállítói tartozások:

Határidőn túli szállítók:

Rövid lejáratú kötelezettségek:

Rövid lejáratú hitelek:

Hosszúlejáratú hitelek:

Hosszúlejáratú hit. tárgyévi törlesztése:

Hosszúlejáratú hit. tárgyévi kamatai:

Az "aktuális időszak adatai" oszlopban (az időszak megjelölésével) a kérelem benyújtását megelőző három hónapnál

nem régebbi, míg a "tárgyévet megelőző időszak adatai" oszlopban az aktuális időszak évét megelőző év

gazdálkodásra vonatkozó adatait kérjük feltüntetni.

Kitöltés helye és dátuma:

Aláírás

III. számú melléklet a 7004/2010. (AEÉ 10.) APEH irányelvhez

ADATLAP

Magánszemély (egyéni vállalkozó)

fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló (vegyes) kérelmének elbírálásához

1. Adózó azonosító adatai:

a) neve: .....................................................................................................................................

b) adóazonosító szám: ...............................................................................................................

c) lakcíme: ................................................................................................................................

d) telefonszáma: ............................................mobil telefonszáma:……………………………

e) foglalkozása: ..........................................................................................................................

f) munkahely megnevezése és címe: .........................................................................................

..................................................................................................................................................

2. A kérelemmel érintett összeg(ek) adónemenkénti (személyi jövedelemadó, illeték, áfa, késedelmi pótlék, stb.)

részletezése:

FONTOS! Amennyiben az adatlap tartalma eltér a kérelemtől, azt az adóhatóság a kérelem módosításának tekinti.

a) Mérsékelni kért összeg(ek):

adónem (jogcím) Összeg

Mindösszesen:

b) Halasztani kért összeg(ek):

adónem (jogcím) Összeg

kérelmezett fizetési időpont:

Mindösszesen:

c) Részletekben megfizetni kért összeg(ek):

adónem (jogcím) Összeg

kért részletek száma:

Mindösszesen:

38

d) Az a) pontban mérsékelni kért összeg tekintetében, amennyiben a mérséklési kérelem részben vagy egészben

elutasításra kerül, úgy az el nem engedett (fennmaradó) tartozásra fizetési halasztás / részletfizetés engedélyezését

kérem / nem kérem. (A megfelelő aláhúzandó.)

Fizetési halasztást …………………. időpontig kérek.

Részletfizetést ………………… hónapra (részletek száma) kérek.

3. Jövedelmi adatok

- Munkaviszonyból származó rendszeres havi nettó jövedelem: ......................................…Ft

- Mellékfoglalkozásból származó rendszeres havi nettó jövedelem: .....................................Ft

- Egyéni vállalkozásból származó rendszeres havi nettó jövedelem: ……………………… Ft

- Mezőgazdasági tevékenységből származó rendszeres havi nettó jövedelem:……………...Ft

- Nyugdíj:………………………………………Ft

- Egyéb jövedelmek, rendszeres juttatások felsorolása ( pl.: családi pótlék, rendszeres segély, tartásdíj, stb.):

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

................................................. ............................... Ft

- A kérelmezővel közös háztartásban élő személyekre és jövedelmeikre vonatkozó adatok (eltartottak is):

Név Adóazonosító jel Rokonsági fok Foglalkozás Havi nettó jövedelem

[FIGYELEM! A jövedelmi adatok alátámasztásához aktuális (vagy egy hónapnál nem régebbi) munkáltatói/kifizetői

jövedelemigazolás, nyugdíj, GYED, GYES, munkanélküli segély vagy egyéb járadékfizetést igazoló szelvény,

illetve az azt megállapító határozat csatolása szükséges!]

4. A 3. pontban felsorolt jövedelmeket havonta terhelő, lakásfenntartással kapcsolatos, egyéni vállalkozásban el nem

számolt kiadások: (pl.: közös költség, albérleti díj, villany, víz, gáz, fűtés, biztosítás, stb. Valamennyi kiadást

számlával szükséges igazolni)

Kiadás jogcíme Összege Kiadás jogcíme Összege

5. Egyéb, rendszeres havi, egyéni vállalkozásban el nem számolt többletkiadás:

(pl.: tartós betegségből fakadó ápolási költségek, orvos, gyógyszerköltség, hitel-törlesztőrészletek esetén a lejárat

dátuma stb.) Igazoló dokumentumok csatolása szükséges.

Kiadás megnevezése: Összege: Lejárat dátuma (év, hó)

39

(FIGYELEM: kölcsönök esetén az ezek fennállását, összegét és törlesztőrészletét igazoló okirat csatolása is

szükséges!)

6. Vagyoni viszonyokra vonatkozó adatok:

6.1. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők tulajdonában lévő értékpapír, vagyoni értéket megtestesítő

tagsági, részesedési jog értéke: (ide értve a gazdasági társaságban fennálló érdekeltséget is (pl.: korlátolt felelősségű

társaság üzletrésze), a társaság neve és adószáma feltüntetésével)

……………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………

6.2. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők tulajdonában lévő ingatlanok:

Ingatlan jellege1, Cím és helyrajzi

szám:

Tulajdonos(ok) neve: Tulajdoni

hányad:

A szerzés éve és

jogcíme2:

A tulajdoni hányad

becsült forgalmi

értéke3:

(1családi ház, lakás, üdülő, zártkert, termőföld, szántó, erdő, tanya, garázs, műhely egyéb. 2 vétel, öröklés,

ajándékozás, csere 3A forgalmi értékbe beleszámítandó a megadott helyrajzi számon fennálló építmények értéke is.)

A lakásra vonatkozó adatok:

- az ingatlan címe:………………………………………………………….

- nagysága (négyzetméterben) és szobák száma:………………………….

- tulajdonjog hiányában az ott lakás jogcíme:…………………………(bérlet, albérlet, stb.)

6.3. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők használatában, (birtokában) lévő gépjárművek, ipari,

mezőgazdasági gépek adatai:

(Használat jellege: személygépjármű, tehergépjármű, haszongépjármű stb.

Pénzintézeti hitel esetén a hitel lejárati dátuma (év, hó):…………………………….

Hasznosítás: vállalkozásban vagy magáncélra

Használat jogcíme: tulajdonos, lízing, bérlet ,egyéb)

Gyártmány, Típus

Rendszám

Tulajdonos

Jelleg

Forgalmi érték

Gyártási év

Szerzési év

Hasznosítás

Használat jogcíme

40

6.4. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők tulajdonában lévő, 100 E Ft egyedi értéket meghaladó ingóságok

(lakberendezés, háztartási gép, képzőművészeti alkotás, ékszer, műszaki cikk stb.):

Ingóság megnevezése: Szerzési éve: Forgalmi értéke:

6.5. A kérelmező és a vele közös háztartásban élők megtakarításai (készpénz, betétek, állampapír, kötvény, részvény,

valuta, megtakarítással kombinált életbiztosítás stb.)

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

7. A vállalkozáson kívül fennálló követelések adósonkénti összege a jogcím megjelölésével:

Követelés összege: Jogcíme: Esedékesség

időpontja:

Kötelezettség beszedésére

tett intézkedések:

7.1 A vállalkozáson kívül fennálló tartozások összege a jogcím megjelölésével:

Tartozás összege: Jogcíme: Esedékesség

időpontja:

Jogosult

Egyéb közlendők:………………………………………………………………………………..……

8. A fizetési könnyítés fedezeteként felajánlott biztosítékok összegszerű megjelölése:

(kezesség, zálog, jelzálog stb.)

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

9. A kérelem benyújtásával kapcsolatos egyéb megjegyzések (fizetési nehézség keletkezésének oka, rendkívüli

kiadások stb.):

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………………………..

41

Tájékoztatás

Az adatlapban szereplő adatokat az adóhatóság a fizetési kedvezményi kérelem elbírálásához használja fel.

Az adatlap célja a fizetési kedvezmény engedélyezésének az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 133.§

illetve 134.§-ában előírt feltételei fennállásának igazolása. Az adatlapon előadott körülményeket a rendelkezésre álló

okiratok másolatával megfelelően igazolni szükséges. Az adatlap kitöltése önkéntes, amennyiben azonban az adózó

azt nem, nem megfelelően, hiányos vagy ellentmondó tartalommal tölti ki, az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok

alapján dönthet, vagy az eljárást megszüntetheti.

A kérelemhez kötöttség elve alapján az adóhatóság a kérelemben illetve az adatlapon az adózó által kérelmezettől

eltérő típusú fizetési kedvezményt a feltételek fennállása esetén sem engedélyezhet.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam szolgáltatott adatok a valóságnak megfelelnek.

Hozzájárulok ahhoz, hogy személyes adataimat az adóhatóság a kérelmem elbírálásához szükséges mértékben

kezelje.

Kelt, ............................., ....... (év) .................... (hónap) ..... (nap)

……………………………………

adózó

Nyilatkozat

A fenti tájékoztatás alapján kijelentem, hogy az adatlap személyes adataimra vonatkozó rovatainak kitöltéséhez, a

kért adatok közléséhez és az adatok adóhatóság általi kezeléséhez hozzájárulok.

…………………………………… ………………………………………

(közeli hozzátartozó) (közeli hozzátartozó)

…………………………………… ………………………………………

(közeli hozzátartozó) (közeli hozzátartozó)

A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.

törvény rendelkezései alapján 2200 forint, amelyet pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak belföldi

pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózónak belföldi fizetési számlájáról

történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással - adóazonosító számának feltüntetésével - kell teljesítenie az

APEH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó

befizetések beszedési számlájára. Adózó az illetéket készpénz helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) is

megfizetheti az APEH erre kijelölt ügyfélszolgálatainál.

42

MELLÉKLET

az egyéni vállalkozó fizetési kedvezményre irányuló kérelmének elbírálásához

1.Megnevezés: Tárgyévet megelőző

…..év

Aktuális időszak adatai

(év…hó……..tól

év……hó....... –ig)

Értékesítés árbevétele:

Anyag, árubeszerzés:

Munkabér és közterhei:

Értékcsökkenési leírás:

Egyéb termelési és kezelési költség:

Jövedelem:

Vállalkozói kivét:

Veszteség:

2.

Átlagos állományi létszám:

Tárgyi eszközök (ingatlan, gép, jármű, stb.):

Készletek (anyag, áru, stb):

Befektetett pénzügyi eszközök:

Pénzeszközök (bankszámla, pénztár):

Értékpapírok:

Követelések:

Határidőn túli követelések:

Kötelezettségek:

Adó és járulék tartozások:

Egyéb köztartozások:

Szállítói tartozások:

Határidőn túli szállítók:

Rövid lejáratú kötelezettségek:

Rövid lejáratú hitelek:

Hosszúlejáratú hitelek:

Hosszúlejáratú hit. tárgyévi törlesztése:

Hosszúlejáratú hit. tárgyévi kamatai:

Az "aktuális időszak adatai" oszlopban (az időszak megjelölésével) a kérelem benyújtását megelőző három hónapnál

nem régebbi, míg a "tárgyévet megelőző időszak adatai" oszlopban az aktuális időszak évét megelőző év

gazdálkodásra vonatkozó adatait kérjük feltüntetni.

Kitöltés helye és dátuma:

Aláírás

IV. számú melléklet a 7004/2010. (AEÉ 10.) APEH irányelvhez

ADATLAP

Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

Azonosító adatok:

A gazdálkodó szervezet teljes (és rövidített) elnevezése: .............................................................

..................................................................................................................................................

Adószáma: ......................................; Tevékenység kezdeti időpontja: ......................................

Székhelye: ................................................................................................................................

Címe: ………….........................................................................................................................

Képviseletre jogosult neve: ........................................... Telefonszáma: ...................................

2. A kérelemmel érintett összeg(ek) adónemenkénti (bírság, késedelmi pótlék,) részletezése:

FONTOS! Amennyiben az adatlap tartalma eltér a kérelemtől, azt az adóhatóság a kérelem módosításának tekinti.

Mérsékelni kért összeg(ek):

adónem (jogcím) Összeg

Mindösszesen:

2.1 A mérséklési kérelem elutasítása, esetén, vagy a mérséklés után esetlegesen fennmaradó tartozás vonatkozásában

kérem a fizetési halasztás engedélyezését.

Igen ………………….időpontig / Nem

2.2 A mérséklési kérelem elutasítása esetén kéri-e részletfizetés engedélyezését? igen nem*

(a megfelelő szöveg aláhúzandó)

Ha igen a kérelmezett részletek száma …….. hó

3. Gazdálkodással kapcsolatos adatok:

3.1. Egyéb kötelezettségek:

Helyi önkormányzat felé fennálló kötelezettségek: ..........................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

VPOP felé fennálló kötelezettségek: ...............................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

Egyéb köztartozások: .......................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

44

3.2. Egyéb információk:

Határidőn túli követelések: ..............................................................................................................................................

Határidőn túli szállítók: ....................................................................................................................................................

Hosszúlejáratú hitel tárgyévi törlesztése: ..........................................................................................................................

Hosszúlejáratú hitel tárgyévi kamatai: ..............................................................................................................................

- Eladásra (befektetésként) vásárolt értékpapírok:

Megnevezés: Beszerzés dátuma: Érték:

- Kapott osztalék:

Osztalék nyújtó: Osztalék nyújtás időpontja: Osztalék összege:

- Adott (kifizetett) osztalék:

Osztalék nyújtás időpontja: Osztalék összege:

- Bankszámlái és azok egyenlegei:

Számlavezető pénzintézet

megnevezése:

Bankszámla száma: Utolsó egyenleg:

Kelte: Összege:

Az utolsó pénztárzárás kelte:………………………………….Pénzkészlet:…………………………………

3.3. Kapcsolt vállalkozások:

Vállalkozás

megnevezése:

Vállalkozás

adószáma:

Részesedés összege: Részesedés

százaléka:

Befektetés

Időpontja:

- Más vállalkozásba ingyenesen átadott vagyon

Tárgyévet megelőző évben: ...................................................................................................Ft

Tárgyévben: .......................................................................................................................... Ft

- Alapítványi befizetések (befektetések), közérdekű kötelezettségvállalások összege:

Tárgyévet megelőző évben: ...................................................................................................Ft

Tárgyévben: .......................................................................................................................... Ft

45

4. A kérelem benyújtásával kapcsolatos egyéb információk (fizetési nehézség keletkezésének okai; az adótartozás

felhalmozódásának elkerülése, illetve a fizetőképesség helyreállítása érdekében tett intézkedések stb.):

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

AZ ADATLAPHOZ KÉRJÜK MELLÉKELNI A TÁRGYÉVET MEGELőZő IDőSZAKRA VONATKOZÓ

MÉRLEGET ÉS EREDMÉNY-KIMUTATÁST, VALAMINT AZ AKTUÁLIS IDőSZAK (KÉRELEM

BENYÚJTÁSÁNAK ÉVÉRE VONATKOZÓ, HÁROM HÓNAPNÁL NEM RÉGEBBI) MÉRLEGÉT ÉS

EREDMÉNY-KIMUTATÁSÁT (AZ IDőSZAK MEGJELÖLÉSÉVEL) ILLETVE FőKÖNYVI KIVONATÁT !

Tájékoztatás

Az adatlapban szereplő adatokat az adóhatóság a fizetési kedvezményi kérelem elbírálásához használja fel.

Az adatlap célja a fizetési kedvezmény engedélyezésének az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 133.§

illetve 134.§-ában előírt feltételei fennállásának igazolása. Az adatlapon előadott körülményeket a rendelkezésre álló

okiratok másolatával megfelelően igazolni szükséges. Az adatlap kitöltése önkéntes, amennyiben azonban az adózó

azt nem, nem megfelelően, hiányos vagy ellentmondó tartalommal tölti ki, az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok

alapján dönthet, vagy az eljárást megszüntetheti.

A kérelemhez kötöttség elve alapján az adóhatóság a kérelemben illetve az adatlapon az adózó által kérelmezettől

eltérő típusú fizetési kedvezményt a feltételek fennállása esetén sem engedélyezhet.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam szolgáltatott adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt, .............………......... (helység) ..……... (év) .........…... (hónap) ..... (nap)

……………………………………………….

Cégszerű aláírás

A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.

törvény rendelkezései alapján 2200 forint, amelyet belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással - adószámának

feltüntetésével - kell teljesítenie az APEH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú

Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések beszedési számlájára. Adózó az illetéket készpénz

helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) is megfizetheti az APEH erre kijelölt ügyfélszolgálatainál.

V. számú melléklet a 7004/2010. (AEÉ 10.) APEH irányelvhez

ADATLAP

Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés)

irányuló kérelmének elbírálásához

1. Azonosító adatok:

A gazdálkodó szervezet teljes (és rövidített) elnevezése: ...........................................................

..................................................................................................................................................

Adószáma: ...................................... A tevékenység kezdésének időpontja: ........................…

Székhelye: ................................................................................................................................

Címe: ........................................................................................................................................

Képviseletre jogosult neve: ........................................... Telefonszáma: ...................................

2. A kérelemmel érintett összeg(ek) adónemenkénti (illeték, bírság, késedelmi pótlék,) részletezése:

FONTOS! Amennyiben az adatlap tartalma eltér a kérelemtől, azt az adóhatóság a kérelem módosításának tekinti.

a) Halasztani kért összeg(ek):

adónem (jogcím) Összeg

kérelmezett fizetési időpont:

Mindösszesen:

b) Részletekben megfizetni kért összeg(ek):

adónem (jogcím) Összeg

kért részletek száma:

Mindösszesen:

3. Gazdálkodással kapcsolatos adatok:

3.1. Egyéb kötelezettségek:

Helyi önkormányzat felé fennálló kötelezettségek: ..........................................................……………………………....

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

VPOP felé fennálló kötelezettségek: ...............................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

47

Egyéb köztartozások: .......................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

3.2. Egyéb információk:

Határidőn túli követelések: ..............................................................................................................................................

Határidőn túli szállítók: ....................................................................................................................................................

Hosszúlejáratú hitel tárgyévi törlesztése: ..........................................................................................................................

Hosszúlejáratú hitel tárgyévi kamatai: ..............................................................................................................................

- Eladásra (befektetésként) vásárolt értékpapírok:

Megnevezés: Beszerzés dátuma: Érték:

- Kapott osztalék:

Osztalék nyújtó: Osztalék nyújtás időpontja: Osztalék összege:

- Adott (kifizetett) osztalék:

Osztalék nyújtás időpontja: Osztalék összege:

- Bankszámlái és azok egyenlegei:

Számlavezető pénzintézet

megnevezése:

Bankszámla száma: Utolsó egyenleg:

Kelte összege

Az utolsó pénztárzárás kelte:……………………………..Pénzkészlet:………………………………………

3.3. Kapcsolt vállalkozások:

Vállalkozás

megnevezése

Vállalkozás

adószáma

Részesedés összege Részesedés

százaléka

Befektetés időpontja

48

- Más vállalkozásba ingyenesen átadott vagyon:

Tárgyévet megelőző évben: .................................................................................................. Ft

Tárgyévben: .......................................................................................................................... Ft

- Alapítványi befizetések (befektetések), közérdekű kötelezettségvállalások összege:

Tárgyévet megelőző évben: .................................................................................................. Ft

Tárgyévben: .......................................................................................................................... Ft

4. Fedezetként felajánlott biztosítékok:

- Ingatlan vagyontárgy (ingatlan-nyilvántartási adatok feltüntetésével): .........................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

- Ingó vagyontárgy (100 E Ft egyedi értéket meghaladó): ...............................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

- Értékpapír: .....................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

- Kezesség: .......................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

5. A kérelem benyújtásával kapcsolatos egyéb információk (fizetési nehézség keletkezésének okai; az adótartozás

felhalmozódásának elkerülése, illetve a fizetőképesség helyreállítása érdekében tett intézkedések stb.):

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

AZ ADATLAPHOZ KÉRJÜK MELLÉKELNI A TÁRGYÉVET MEGELőZő IDőSZAKRA VONATKOZÓ

MÉRLEGET ÉS EREDMÉNY-KIMUTATÁST, VALAMINT AZ AKTUÁLIS IDőSZAK (KÉRELEM

BENYÚJTÁSÁNAK ÉVÉRE VONATKOZÓ, HÁROM HÓNAPNÁL NEM RÉGEBBI) MÉRLEGÉT ÉS

EREDMÉNY-KIMUTATÁSÁT (AZ IDőSZAK MEGJELÖLÉSÉVEL) FőKÖNYVI KIVONATOT !

Tájékoztatás

Az adatlapban szereplő adatokat az adóhatóság a fizetési kedvezményi kérelem elbírálásához használja fel.

Az adatlap célja a fizetési kedvezmény engedélyezésének az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 133.§

illetve 134.§-ában előírt feltételei fennállásának igazolása. Az adatlapon előadott körülményeket a rendelkezésre álló

okiratok másolatával megfelelően igazolni szükséges. Az adatlap kitöltése önkéntes, amennyiben azonban az adózó

azt nem, nem megfelelően, hiányos vagy ellentmondó tartalommal tölti ki, az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok

alapján dönthet, vagy az eljárást megszüntetheti.

A kérelemhez kötöttség elve alapján az adóhatóság a kérelemben illetve az adatlapon az adózó által kérelmezettől

eltérő típusú fizetési kedvezményt a feltételek fennállása esetén sem engedélyezhet.

49

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam szolgáltatott adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt, ............................. (helység) ....... (év) .................... (hónap) ..... (nap)

……………………………………………….

cégszerű aláírás

A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.

törvény rendelkezései alapján 2200 forint, amelyet belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással - adószámának

feltüntetésével - kell teljesítenie az APEH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú

Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések beszedési számlájára. Adózó az illetéket készpénz

helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) is megfizetheti az APEH erre kijelölt ügyfélszolgálatainál.

VI. számú melléklet a 7004/2010. (AEÉ 10.) APEH irányelvhez

ADATLAP

Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló (vegyes)

kérelmének elbírálásához

1. Azonosító adatok:

A gazdálkodó szervezet teljes (és rövidített) elnevezése: .............................................................

................................................................................................................................................…

Adószáma: ...................................... Tevékenység kezdeti időpontja: ......................................

Székhelye: .................................................................................................................................

Címe: ……………......................................................................................................................

Képviseletre jogosult neve: ........................................... Telefonszáma: ...................................

2. A kérelemmel érintett összeg(ek) adónemenkénti (illeték, bírság, késedelmi pótlék,) részletezése:

FONTOS! Amennyiben az adatlap tartalma eltér a kérelemtől, azt az adóhatóság a kérelem módosításának tekinti.

a) Mérsékelni kért összeg(ek):

adónem (jogcím) Összeg

Mindösszesen:

(Az Art. 134.§ (3) bekezdése szerint kizárólag pótlék- és bírságtartozás mérsékelhető!)

b) Halasztani kért összeg(ek):

adónem (jogcím) Összeg

kérelmezett fizetési időpont:

Mindösszesen:

c) Részletekben megfizetni kért összeg(ek):

adónem (jogcím) Összeg

kért részletek száma:

Mindösszesen:

51

d) Az a) pontban mérsékelni kért összeg tekintetében, amennyiben a mérséklési kérelem részben vagy egészben

elutasításra kerül, úgy az el nem engedett (fennmaradó) tartozásra fizetési halasztás / részletfizetés engedélyezését

kérem / nem kérem. (A megfelelő aláhúzandó.)

Fizetési halasztást …………………. időpontig kérek.

Részletfizetést ………………… hónapra (részletek száma) kérek.

3. Gazdálkodással kapcsolatos adatok:

3.1. Egyéb kötelezettségek:

Helyi önkormányzat felé fennálló kötelezettségek: ..........................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

VPOP felé fennálló kötelezettségek: ...............................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

Egyéb köztartozások: .......................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

3.2. Egyéb információk:

Határidőn túli követelések: ..............................................................................................................................................

Határidőn túli szállítók: ....................................................................................................................................................

Hosszúlejáratú hitel tárgyévi törlesztése: ..........................................................................................................................

Hosszúlejáratú hitel tárgyévi kamatai: ..............................................................................................................................

- Eladásra (befektetésként) vásárolt értékpapírok:

Megnevezés: Beszerzés dátuma: Érték:

- Kapott osztalék:

Osztalék nyújtó: Osztalék nyújtás időpontja: Osztalék összege:

52

- Adott (kifizetett) osztalék:

Osztalék nyújtás időpontja: Osztalék összege:

- Bankszámlái és azok egyenlegei:

Számlavezető pénzintézet

megnevezése:

Bankszámla száma: Utolsó egyenleg:

Kelte: Összege:

Az utolsó pénztárzárás kelte:…………………………… Pénzkészlet:……………………………………

3.3. Kapcsolt vállalkozások:

Vállalkozás

megnevezése:

Vállalkozás

adószáma:

Részesedés

összege:

Részesedés

százaléka:

Befektetés

időpontja:

- Más vállalkozásba ingyenesen átadott vagyon

Tárgyévet megelőző évben: ................................................................................................... Ft

Tárgyévben: .......................................................................................................................... .Ft

- Alapítványi befizetések (befektetések), közérdekű kötelezettségvállalások összege:

Tárgyévet megelőző évben: ................................................................................................... Ft

Tárgyévben: ........................................................................................................................…Ft

4. Fedezetként felajánlott biztosítékok:

- Ingatlan vagyontárgy (ingatlan-nyilvántartási adatok feltüntetésével): .........................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

- Ingó vagyontárgy (100 E Ft egyedi értéket meghaladó): ...............................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

- Értékpapír: .....................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

53

- Kezesség: .......................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

5. A kérelem benyújtásával kapcsolatos egyéb információk (fizetési nehézség keletkezésének okai; az adótartozás

felhalmozódásának elkerülése, illetve a fizetőképesség helyreállítása érdekében tett intézkedések stb.):

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

AZ ADATLAPHOZ KÉRJÜK MELLÉKELNI A TÁRGYÉVET MEGELőZő IDőSZAKRA VONATKOZÓ

MÉRLEGET ÉS EREDMÉNY-KIMUTATÁST, VALAMINT AZ AKTUÁLIS IDőSZAK (KÉRELEM

BENYÚJTÁSÁNAK ÉVÉRE VONATKOZÓ, HÁROM HÓNAPNÁL NEM RÉGEBBI) MÉRLEGÉT ÉS

EREDMÉNY-KIMUTATÁSÁT (AZ IDőSZAK MEGJELÖLÉSÉVEL) FőKÖNYVI KIVONATOT!

Tájékoztatás

Az adatlapban szereplő adatokat az adóhatóság a fizetési kedvezményi kérelem elbírálásához használja fel.

Az adatlap célja a fizetési kedvezmény engedélyezésének az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 133.§

illetve 134.§-ában előírt feltételei fennállásának igazolása. Az adatlapon előadott körülményeket a rendelkezésre álló

okiratok másolatával megfelelően igazolni szükséges. Az adatlap kitöltése önkéntes, amennyiben azonban az adózó

azt nem, nem megfelelően, hiányos vagy ellentmondó tartalommal tölti ki, az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok

alapján dönthet, vagy az eljárást megszüntetheti.

A kérelemhez kötöttség elve alapján az adóhatóság a kérelemben illetve az adatlapon az adózó által kérelmezettől

eltérő típusú fizetési kedvezményt a feltételek fennállása esetén sem engedélyezhet.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam szolgáltatott adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt, ............................. (helység) ....... (év) .................... (hónap) ..... (nap)

……………………………………………….

Cégszerű aláírás

A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.

törvény rendelkezései alapján 2200 forint, amelyet belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással - adószámának

feltüntetésével - kell teljesítenie az APEH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú

Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések beszedési számlájára. Adózó az illetéket készpénz

helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) is megfizetheti az APEH erre kijelölt ügyfélszolgálatainál.

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére