Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Az éves beszámoló kötelező mellékletei

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Ez a tartalom a Számviteli Levelek különszámaként 2002. október 26-án jelent meg. A tartalom értelmezésénél kérjük vegye figyelembe a megjelenés idejét.

Tartalomjegyzék

I. Kiegészítő melléklet

Fogalma, tartalma

Általános rész

Számviteli politika

Értékelési eljárások, módszerek

Immateriális javaknál

Tárgyi eszközöknél

Befektetett pénzügyi eszközöknél

Vásárolt készleteknél

Saját termelésű készleteknél

Követeléseknél

Értékpapíroknál

Pénzeszközöknél

Időbeli elhatárolásoknál

Kötelezettségeknél

Céltartalékoknál

Vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet értékelése

Mutatók az elemzéshez

A vagyoni helyzet elemzése

Pénzügyi helyzet elemzése

Az értékesítés árbevételéhez kapcsolódó mutatók

A jövedelmezőség elemzése

Hatékonysági mutatók

Költségszint (költséghányad)-mutatók

Az ellenőrzés megállapításai

Mérleghez kapcsolódó kiegészítő információk

Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítő információk

Egyéb információk

Ellenőrzött társaság

Befolyással való rendelkezés

Tisztségviselők

Létszám, bérköltség

Cash flow-kimutatás

A cash flow-kimutatás adatainak elemzése

A kiegészítő melléklet a beszámoló része

Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete

 

II. Üzleti jelentés.

 

III. Közhasznúsági jelentés.

Számviteli beszámoló

A költségvetési támogatás felhasználása

A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás

Kimutatás a központi költségvetési szervtől kapott támogatásokról

A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolóban

 

 

I. Kiegészítő melléklet

 

Fogalma, tartalma

Az éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, annak változásáról a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet kell mutatnia. Ezen megbízható és valós összkép kialakítását nagymértékben elősegíti a 2000. évi, számvitelről szóló C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti mérleg és eredménykimutatás (különösen akkor, ha a vállalkozó él a törvény biztosította lehetőséggel, indokolt esetben továbbtagolja vagy éppen összevonja a mérleg és az eredménykimutatás tételeit), de ezek adatait még további információkkal, részletekkel ki kell egészítenie. A mérlegtételekre, az értékelésre, az eredmény meghatározására vonatkozó információkat, szöveges magyarázatokat a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. Így a kiegészítő melléklet az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló szerves része.

A kiegészítő mellékletben bemutatandó információk, szöveges magyarázatok egy részét az Szt. külön fejezete tartalmazza, más részét a normaszöveg egyéb részei ismertetik. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete kevesebb kötelező információt tartalmaz, mint az éves beszámoló kiegészítő melléklete. Ez azonban nem jelenti azt, hogy további információkat, adatokat abba ne lehetne beépíteni.

Az Szt. előírásai alapján a kiegészítő melléklet részletes adattartalmát, az információk bemutatásának módját, felépítését, szerkezetét a vállalkozó a számvitelpolitika keretében határozza meg.

A legfontosabb szempont, hogy a kiegészítő melléklet olyan adatokat, szöveges indokolásokat tartalmazzon, amelyek a mérleg és az eredménykimutatás adatait kiegészítve, azokon túlmenően az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló egészét a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők és minden érdekelt számára egyértelművé és használhatóvá teszik.

A kiegészítő melléklet tartalmának és az információk bemutatási módjának kialakításakor a lényegesség és a világosság elve legyen a két legfőbb szempont. A vállalkozás helyzetének megítélése szempontjából minden olyan jelentősnek ítélhető adat, tény, esemény, tranzakció közlése indokolt, amely a vállalkozásról kialakítandó összképet befolyásolja.

Az Szt. szerint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos – más jogszabályban előírt – információkat is.

 

Általános rész

A vállalkozásra vonatkozó legfontosabb információk bemutatása:

Ilyenek:

– a vállalkozás működési formája (részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, szövetkezet, vállalat stb.),

– a vállalkozás alapításának, átalakulásának időpontja,

– a vállalkozás tulajdonosi szerkezete, a főbb tulajdonosok, azok tulajdoni hányada, a tulajdonosi szerkezetben, a főbb tulajdonosokban a tárgyévben bekövetkezett változások, azok hatása a jegyzett tőkére,

– a vállalkozás tevékenységi köre a létesítő okirat szerint, az abban bekövetkezett változások, azok hatása az elért éves nettó árbevételre, az eredményre,

– a vállalkozás piaci helyzetének értékelése, a vállalkozás helye az adott ágazatban, vállalatcsoportban,

– a tárgyévben végrehajtott lényeges befektetések, megvalósított szerkezetváltások értékelése.

 

Számviteli politika

Az Szt. 88. §-ának (3) bekezdése szerint a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni a számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását, ennek megfelelően állítjuk fel példáinkat az alábbiakban, tényszerű felsorolásként.

Ilyen döntések lehetnek:

– A vállalkozás tárgyévben tért át az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre (az Szt. előírásai szerint kötelező volt az áttérés) és az éves beszámoló készítését választotta. Az áttérés adózott eredményre gyakorolt hatása: az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék megszüntetésével x millió forinttal nőtt.

– A vállalkozás üzleti éve a tárgyévben is és az előző évben is a naptári évvel azonos volt.

– A vállalkozás az Szt. 1. számú melléklete szerinti mérlegsémák közül – a korábbiakhoz hasonlóan – az „A” változatot választotta. A sajátosságai figyelembevételével a Tárgyi eszközök és a Készletek egyes tételeit továbbrészletezte, a Befektetett pénzügyi eszközök és az Értékpapírok eszközcsoportot pedig összevontan mutatja be (az előbbi a mérlegfőösszeg 2, az utóbbi annak 3 százalékát jelenti).

– A vállalkozás az Szt. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás-sémák közül – a korábbiakhoz hasonlóan – az „A” változatot választotta. Az értékesítés nettó árbevételét – az eddigiektől eltérően – megbontotta, a belföldi értékesítésnél tevékenységenként, az exportértékesítésnél földrajzilag elhatárolt piacok szerint annak érdekében, hogy annak összetételéről, relációk szerinti alakulásáról egyértelmű információkat adjon az eredménykimutatás. A jövedelmezőség megítéléséhez a kiegészítő mellékletben ugyanilyen bontásban részletezi a tevékenységhez kapcsolódó közvetlen költségeket is.

– A vállalkozás a tárgyév első napjától a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékét az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam használatával állapítja meg, míg az előző évben ezt a számlavezető hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga alapján határozta meg. A választható devizaárfolyam megváltoztatásának hatására az érintett eszközök, illetve kötelezettségek mérlegben kimutatott értéke 1-2 százalékkal alacsonyabb, a mérlegfőösszegre gyakorolt hatása (mínusz) ezer forint. A változtatás indoka az, hogy több esetben a belföldi partnerekkel devizában kötött szerződést a vállalkozás és az MNB devizaárfolyamok használata megkönnyíti az áfaelszámolást.

– A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó különbözet hatása jelentős akkor, ha az eszközök, kötelezettségek értéke 5 százalékkal változik, függetlenül az eredményhatástól. A tárgyév mérleg-fordulónapján a nyilvántartás szerinti érték és a mérleg-fordulónapi árfolyamon számított érték különbözete meghaladta a jelentős hatást (eltérően az előző évtől), és az ebből adódó árfolyamveszteségnek az eredményre gyakorolt hatása x millió forint volt.

– A mérlegkészítés időpontja nem változott, a tárgyévet követő x hónap y napja.

 

Értékelési eljárások, módszerek

Az Szt. 88. §-ának (4) bekezdése szerint a kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokoltságát, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.

Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan – legalább egy éven túl – jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat – az Szt. 46. §-ának (2) bekezdése szerint – a kiegészítő mellékletben részletezni kell.

 

Immateriális javaknál

A vállalkozás az üzleti évben átszervezést hajtott végre, amelynek költségeit (x millió forintot) aktiválta. Az átszervezés eredményeként jelentkező költségmegtakarítás lehetővé teszi, hogy az alapítás-átszervezés aktivált értékét a vállalkozás négy év alatt, lineárisan leírja.

Az előző évben megkezdett kísérleti fejlesztés az üzleti évben befejeződött. A tárgyévben felmerült x millió forint közvetlen költséggel az összes ráfordítás y millió forint, amelyből a befejezéskor szellemi termékek, illetve késztermékek kerültek állományba vételre z millió forint összegben. A fennmaradó összegre a kísérleti fejlesztés eredményeként realizálódó haszon fedezetet nyújt, 5 év alatti lineáris leírás esetén.

Az 50 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti szellemi termékeket a vállalkozás a használatbavételkor egy öszszegben elszámolja értékcsökkenési leírásként. Az üzleti évben az ilyen címen elszámolt összeg n ezer forint volt, az előző évinek a kétszerese.

A vállalkozás az immateriális javaknál maradványértékkel nem számol, a szellemi termékek használati idejét

3 évben, a vagyoni értékű jogokét 6 évben határozta meg, az értékcsökkenési leírást negyedévenként számolja el.

A mérleg-fordulónapi értékeléskor terven felüli értékcsökkenést nem állapított meg a vállalkozás.

 

Tárgyi eszközöknél

A tárgyi eszközök bekerülési értékébe tartozó tételeket, amennyiben a megfelelő bizonylat (a számla, a kivetés stb.) az üzembe helyezésig nem érkezik meg, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kalkulált értéken kell számításba venni. Az így kalkulált (meghatározott) érték és a ténylegesen számlázott, kivetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket a vállalkozás a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában akkor módosítja, ha a különbözet meghaladja az adott tárgyi eszköz éves, terv szerinti értékcsökkenési leírásának 50 százalékát. Az üzleti évben az ilyen címen mutatkozó különbözet az egyes tárgyi eszközöknél nem érte el a számviteli politikában az előbbiek szerint előírt értékhatárt. Így a különbözetek összevont értéke x ezer forinttal rontotta az eredményt.

Az 50 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök közül a kéziszerszámokat, gépeket a vállalkozás a használatbavételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként elszámolja. Az üzleti évben ilyen címen elszámolt összeg y millió forint volt, az előző évit 20 százalékkal meghaladó összegben.

A vállalkozás az ingatlanoknál, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál, az egyéb berendezéseknél, felszereléseknél maradványértékkel nem számol, mivel a rendeltetésszerű használatbavételkor rendelkezésre álló információk alapján a hasznos élettartam végén várható maradványértéket (a hulladék-, illetve a haszonanyagértéket) nem minősíti jelentősnek, annak összege nem éri majd el a vonatkozó számvitel-politikai döntés szerinti értéket, az adott eszköz terv szerinti értékcsökkenésének éves összegét.

A vállalkozás a műszaki berendezéseknél, gépeknél a maradványértéket egységesen a bekerülési érték 40 százalékában határozta meg, mivel azokat – a műszaki fejlesztés követelményeire tekintettel – 3-4 évenként korszerűsíteni kívánja. Az összes tehergépjárműnél a maradványértéket a bekerülési érték 20 százalékában, a személygépkocsiknál 30 százalékában állapították meg.

A hasznos élettartam az ingatlanoknál 50 év, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál 12 év, személygépkocsiknál 5 év, műszaki berendezéseknél, gépeknél 4 év, az egyéb berendezéseknél, felszereléseknél 7 év. A tehergépjárműveknél 5 év, 300 ezer futott kilométer.

A terv szerinti értékcsökkenést a vállalkozás általában a hasznos élettartam alatt lineárisan, a bekerülési értékhez viszonyított mértékkel (leírási kulcsokkal) számolja el a tehergépjárművek kivételével, ahol a vállalkozás a teljesítményarányos leírást alkalmazza.

A tárgyévben feleslegessé vált műszaki berendezéseket, gépeket terven felüli értékcsökkenés (x millió forint) elszámolásával a tárgyi eszközök közül a vállalkozás kivezette, a kivezetéskor a készletre vételi érték y millió forint volt. Az így készletre vett alkatrészeket, illetve hulladékanyagot még az üzleti évben értékesítették a készletrevételi értéken.

A vállalkozás az üzleti évben külső szakértővel megállapíttatta az irodaház piaci értékét. Ez a könyv szerinti érték kétszerese, a különbözetet a vállalkozás értékhelyesbítésként mutatta ki. Egyéb tárgyi eszközöknél a piaci értéket külön nem állapított meg, mivel az állományban lévő valamennyi tárgyi eszközét ténylegesen használja, várhatóan a hasznos élettartam végéig használni fogja, a terv szerinti értékcsökkenési leírás fedezete az árbevételben megtérül, a vállalkozás termékei, tevékenységei külön-külön is nyereségesek.

A vállalkozás az üzemépületet felújította, a felújítás költségeivel a bekerülési értéket növelte. A felújítás befejezésekor az üzemépület terv szerinti értékcsökkenését újból megállapította, mivel a bekerülési érték növekedésével a hasznos élettartam is növekedett. A leírási kulcs nem változott, a felújítás miatt évenként elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás az eredményt x ezer forinttal terheli.

 

Befektetett pénzügyi eszközöknél

A vállalkozás a különböző időpontokban és ezért különböző árfolyamon (értéken) beszerzett, eltérő járulékos költségekkel növelt bekerülési értékű, de azonos részesedéseket csoportosan (átlagos árfolyamon) tartja nyilván.

A vállalkozás új társaság alapításában nem vett részt, közreműködött viszont „A” társaság jegyzett tőkéjének ázsióval történő emelésében. (Az „A” társaság részvényeit az előző évben, a névérték 50 százalékának megfelelő értéken vásárolta, a vételár megfelelt az „A” társaság saját tőke/jegyzett tőke arányának.)

A december végével vásárolt kamatozó értékpapírok kamat nélküli vételára kevesebb, mint azok névértéke. A különbözet x millió forint, amit a vállalkozás a beváltásig terjedő időtartam (3 év) alatt számol el, eredményt növelő tételként.

A vállalkozás egyik külföldi befektetésénél a mérlegfordulónappal értékhelyesbítést állapított meg, mivel az adott társaság saját tőkéje az utóbbi 3 évben megduplázódott, és a növekmény tartósan meghaladta a számvitelpolitikában rögzített jelentős mértéket (a bekerülési érték 50 százalékát). (A befektetés a külföldi társaságba az alapításkor történt.)

A veszteségesen gazdálkodó „B” társaságban lévő részesedésnél a bekerülési érték 50 százalékában, a felszámolás alatt lévő „C” társaság üzletrészeinél a korábban már értékvesztéssel csökkentett bekerülési érték 100 százalékában kellett értékvesztést elszámolni, amelynek együttes összege x millió forint.

A korábban elszámolt értékvesztést visszaírni a befektetett pénzügyi eszközöknél nem lehetett, nem voltak meg a feltételei.

 

Vásárolt készleteknél

A vállalkozás az árukról mennyiségi és/vagy értékbeni nyilvántartást nem vezet, a mérleg-fordulónapi leltározást december 31-i fordulónappal december 28–29-én végezte el, a december 31-ig bekövetkező változásokat a leltáron vezették át.

A mennyiségi felvétellel elvégzett leltározás mennyiségi adatainak bekerülési értékét az értékelési szabályzatban meghatározott módon (az utolsó beszerzések bekerülési értéke alapján) állapították meg, figyelembe véve minden, a bekerülési értékbe tartozó, egyébként az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt tételt.

A leltározáshoz kapcsolódóan történt az áruk minősítése és ennek alapján az értékvesztés megállapítása.

A vállalkozás az anyagokról mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. A nyilvántartási érték a várható bekerülési érték alapján kialakított elszámolóár. A mérleg-fordulónapi leltárba az elszámolóáron számított érték mellett az értékelési szabályzatban meghatározott módon (az utolsó bekerülési értéke alapján) megállapított tényleges bekerülési értékek is beállításra kerültek. Ezt követően az elszámolóárat a tényleges bekerülési értékre módosítva, a teljes árkülönbözetet a vállalkozás anyagköltséget módosító tételként számolta el. A mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan elszámolt árkülönbözet összege x millió forint, az anyagköltség 1,8 százaléka.

Az anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek értékét, ha a megfelelő bizonylat (számla, kivetés, határozat) hiányzik, a leltárba kerülő értéket a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kalkulálva kell számításba venni. Amennyiben az így kalkulált értéktől a ténylegesen számlázott, kivetett stb. összeg jelentősen (10 százalékkal) eltér, akkor a különbözettel a végleges bizonylat kézhezvételekor a készletértéket (felhasználás esetén az anyagköltséget) kell módosítani. Ellenkező esetben a különbözetet egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni.

Az anyagokat év közben mennyiségi felvétellel leltározták. A leltári hiány összege x ezer forint, a leltári többlet

y ezer forint, az anyagköltségnek az 1 százalékát sem éri el.

Az anyagok értékvesztését (csökkentértékűségét) a leltározás során állapították meg z millió forintban. Ez alapvetően amiatt következett be, mert a tevékenység változott. A selejtezett, feleslegessé vált anyagok értéke x millió forint.

A vállalkozás a javítási, karbantartási anyagokat fajlagosan kis értékűnek minősítette, ezeknél az értékvesztés öszszegét a könyv szerinti érték 15 százalékában határozta meg. Eredményre gyakorolt hatása y ezer forint.

 

Saját termelésű készleteknél

A vállalkozás a saját termelésű készletekről év közben nem vezet sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást, mivel a termelési folyamat viszonylag rövid időtartamú, az értékesítés pedig a készrejelentést követő két héten belül megtörténik. Az Szt. szerint nem kötelező az önköltséget utókalkulációval megállapítani. Év közben a tárgyi eszközként állományba vett, a nem pénzbeli hozzájárulásként társaságba bevitt, illetve a térítés nélkül átadott saját előállítású termékek közvetlen önköltségét, a mérleg-fordulónapi leltározással felvett saját előállítású termékek leltárba beállított közvetlen önköltségét a vállalkozó a termékek műszaki normája alapján állapította meg, amelyhez az értékadatokat – az értékelési szabályzatnak megfelelően – az alapbizonylatok alapján a könyvelés szolgáltatta. (A befejezetlen termelés, illetve a félkész termékek közvetlen önköltségét a késztermékek műszaki normája alapján számított közvetlen önköltségből a vállalkozás a teljesítési fok alapján határozta meg.)

A saját termelésű készleteknél az értékvesztés megállapítása a mérleg-fordulónapi leltározáshoz kapcsolódik.

Az üzleti évben csökkent értékű saját előállítású termék nem volt, így értékvesztés-elszámolás sem történt. A piac az eladási árban elismeri a bekerülési költséget.

 

Követeléseknél

A termékértékesítés, illetve a szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét – a szerződés szerinti teljesítést követően – akkor rögzítik, ha azt a megrendelő, a vevő elismerte. Az üzleti év végén meglévő követelések egyeztetését – amennyiben azok pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontja előtt nem történik meg – a vállalkozás elvégzi. Az adósok minősítésére kidolgozott kritériumok (például a szerződésben rögzített fedezet, az adós vagyoni helyzete, fizetőképessége, továbbá jelentősnek minősül, ha a követelés bekerülési értékének várhatóan 10 százaléka nem térül meg stb.) alapján történik az elszámolandó értékvesztés összegének megállapítása, a már megállapított értékvesztés összegének korrekciója. A követelések üzleti évben elszámolt értékvesztésének összege x forint volt, a göngyölítetten elszámolt értékvesztés a követelésállomány 3 százalékát teszi ki. A követelések mérleg-fordulónapi állománya pedig az árbevétel 10 százaléka.

Vevőnként, adósonként kis összegű követelésnek minősíti a vállalkozás a 25 ezer forintot el nem érő, kizárólag termékértékesítésből származó követeléseket. Az ilyen követelések elkülönítetten kimutatott mérleg-fordulónapi értéke x millió forint volt. A korábbi évek tapasztalatai alapján, az előző évhez hasonlóan, a tárgyévben is – a követelések könyv szerinti értékéhez viszonyítva – 10 százalékos mértékű értékvesztés elegendőnek mutatkozott a csoport minősítése alapján. Ez azonban azt jelentette, hogy az előző évben ilyen címen elszámolt értékvesztést y ezer forinttal csökkenteni kellett (értékvesztés visszaírással).

Behajthatatlanság címén a vállalkozásnál az üzleti évben követelést nem kellett leírni. (A felszámolás alatt álló „Z” cég a kötelezettségét nem tudja – várhatóan – teljesíteni. Erre a követelésre viszont 90 százalékban a vállalkozás már elszámolt értékvesztést.)

A külföldi pénzértékre szóló követelések értéke – a devizaárfolyam növekedése miatt – a mérleg-fordulónapi értékelés során x millió forinttal nőtt, amit az eredmény javára számolt el a vállalkozás, az Szt. vonatkozó előírása figyelembevételével.

 

Értékpapíroknál

Forgatási célú értékpapírokat szerzett be a vállalkozás december hónapban, jelentősen (10 százalékkal) a névérték alatt. Az értékpapírok beszerzését megelőzően, az előnyös vétel felkutatására ügynököt bízott meg, akinek a vétel lebonyolításakor x ezer forint ügynöki díjat fizetett. Mivel az értékpapírok a mérlegfordulónap után, de a mérlegkészítés időpontja előtt értékesítésre is kerültek, a vállalkozás – az összemérés elvének érvényesítése érdekében – az ügynöki díjat időbelileg elhatárolta.

 

Pénzeszközöknél

A vállalkozás devizaforgalma jelentős, ezért úgynevezett elszámolási devizaárfolyamot használ, a devizabetétszámla mellett devizabetétárfolyam-különbözeti számlát is vezet. Az üzleti év utolsó napján a meglévő devizát átlagos bekerülési értéken értékelte, a különbözetet az árfolyam-különbözeti számla egyenlegének korrekciójával számolta el az eredmény terhére, x ezer forint összegben.

 

Időbeli elhatárolásoknál

A vállalkozás – üzletpolitikai megfontolásokból – átvállalta az „L” vállalat „Y” vállalkozással szembeni tartozását

x millió forint összegben, amelyet két egyenlő részletben, 2003-ban és 2004-ben kell megfizetni. Így az 2003–2004-ben jelent majd eredmény- és vagyoncsökkenést.

Az üzleti évben térítés nélkül átvett műszaki berendezések átadó által közölt nettó értéke 10 millió forint. Az átvett műszaki berendezések üzembe helyezése előtt felmerült összes költség 2,5 millió forint. A vállalkozás a műszaki berendezést 1,0 millió maradványérték mellett három év alatt írja le. Az eredményt terhelő összeg helyes megállapítása érdekében a térítés nélkül átvett műszaki berendezéshez kapcsolódóan külön nyilvántartást is vezet. (Az évenként elszámolandó, terv szerinti értékcsökkenés 80 százalékát lehet majd a rendkívüli bevételekkel ellentételezni.)

A tárgyévet megelőző évben a vállalkozás végleges fejlesztési támogatásban részesült azzal a megkötéssel, hogy amennyiben a feltételek 4 éven keresztül nem teljesülnek, akkor a támogatást vissza kell fizetni. Az így kapott támogatást a vállalkozás a hosszú lejáratú kötelezettségek között mutatja ki. A támogató döntése értelmében a feltételek teljesítését évenként vizsgálják, és amennyiben az adott évben teljesültek, a teljes támogatás 25 százaléka a rendkívüli bevételek között számolandó el. Ennek eredményeképpen a tárgyévben elszámolt rendkívüli bevétel 5 millió forint. Mivel a támogatással arányosan elszámolt, terv szerinti értékcsökkenés ennél kevesebb, a különbözetet időbelileg el kellett határolni.

 

Kötelezettségeknél

A vállalkozásnál a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek értéke – a devizaárfolyam növekedése miatt – a mérleg-fordulónapi értékelés során x millió forinttal nőtt, amit az eredmény terhére számolt el.

A mérleg-fordulónapi kötelezettségek egyeztetése során kiderült, hogy az 1999-ben igénybe vett szolgáltatás szállítója nem található, a céget a cégjegyzékből 2001-ben törölték, így a vele szembeni kötelezettséget (y ezer forint összegben) a vállalkozás a rendkívüli bevételekkel szemben leírta.

A mérlegkészítés időpontjáig tisztázódott, a két fél által felvett jegyzőkönyvben rögzítették is, hogy az anyagbeszerzéshez kapcsolódóan az egyik szállító elengedte követelését z millió forint összegben. Az elengedett kötelezettséget a vállalkozás a rendkívüli bevételek között számolta el, azt időbelileg nem kellett elhatárolnia, mivel az anyag felhasználásával készült késztermékeket értékesítették is az üzleti évben.

A kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) soron kimutatott összegben a nem számlázott szállítások, szolgáltatások értéke x millió forint, lényegében azonos az előző évivel. A kalkulált érték és a ténylegesen számlázott, elfogadott érték közötti különbözet mértéke az üzleti évben a kalkulált érték 2 százaléka volt (a kalkulált érték volt a magasabb).

A váltótartozások kimutatott értékében x ezer forint az az öszeg, amennyivel nagyobb a kimutatott kötelezettség a váltóval kiváltott kötelezettségnél. A különbözetként mutatkozó összegből (kamatból) y ezer forintot az eredmény terhére elszámoltak.

Céltartalékoknál

A vállalkozás a tárgyévet megelőzően a garanciális kötelezettségek fedezetére képzett céltartalék összegét a tárgyévben nem vette igénybe (nem merültek fel ilyen költségek), de nem szüntette meg, mert arra a jövőben szükség lehet az üzleti évben elvégzett ilyen jellegű munkáinál.

A környezetvédelemmel kapcsolatos, 2005–2008-ban esedékes kötelezettségek fedezetére, a várható kötelezettség számított, kalkulált összegének mintegy 1/8 részében, x millió forint összegben céltartalékot képzett (ilyen korábban nem volt).

Az irodaház külső-belső tatarozása 2006-ban esedékes. Ezen munkák várható költsége a műszaki tervek szerint 50 millió forint. Az összemérés számviteli alapelv érvényesülése, az évenkénti reális eredmény kimutatása érdekében a vállalkozás 2002-től évenként 10 millió forintos összegben a jövőbeni költségekre céltartalékot képez.

 

Vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet értékelése

Az Szt. 88. §-ának (2) bekezdése szerint a kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. Ehhez célszerű egy olyan mutatószám-rendszert kialakítani, amely megfelelően szemlélteti – a tárgyévi és az előző évi adatok egymás mellé állításával – a vállalkozás helyzetét, a változások tendenciáit. Amennyiben rendelkezésre állnak ágazati vagy vállalatcsoport-szintű információk, azok bemutatásával az adott vállalkozás ágazaton, vállalatcsoporton belüli helyét (annak változását), súlyát (arányát) is meg lehet határozni.

 

Mutatók az elemzéshez

Az elemzéshez az alábbi mutatók használhatók:

 

A vagyoni helyzet elemzése

(előző évi és tárgyévi adat, valamint a változás abszolút összegben, illetve százalékosan)

 

 

(a mutató számításához szükséges adatokat külön tartalmazza a kiegészítő melléklet)

 

 

 

A mérlegtételek elemzésének további lehetősége a megoszlási viszonyszámok az egyes eszköz- és forráscsoportokon, eszköz- és forrásfőcsoportokon belül, illetve a mérlegfőösszeghez viszonyítottan.

Külön figyelmet érdemel a saját tőke elemzése, további mutatók:

A saját tőke elemeinek időbeli alakulása: abszolút összegben, illetve százalékosan, továbbá az összetétel változásának elemzése.

 

 

 

Működő tőke: a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátott összege (jegyzett tőke – a jegyzett, de még be nem fizetett tőke) + a tőketartalék és az eredménytartalék.

Forgó tőke: a forgóeszközök értéke csökkentve a rövid lejáratú kötelezettségek összegével.

 

 

 

Pénzügyi helyzet elemzése

(előző évi és tárgyévi adat, valamint a változás abszolút összegben, illetve százalékosan)

 

 

 

(A követelések megukban foglalják az aktív időbeli elhatárolások követelés jellegű tételeit: Mérleg C./1. sor.)

 

 

 

 

 

 

Bruttó cash flow = adózás előtti eredmény + értékcsökkenési leírás + céltartalékképzés – céltartalék-felhasználás

 

Nettó cash flow = bruttó cash flow – társasági adó + eredménytartalék igénybevétele osztalékra – jóváhagyott osztalék, részesedés

 

(Az adatokat az eredménykimutatás tartalmazza.)

 

 

 

 

A négyfokozatú likviditási mérleg részei:

 

I. Likvid eszközök (Mérleg B./IV. sor) I. Likvid kötelezettségek (Mérleg F./III. sorból)

II. Mobil eszközök (Mérleg B./II. + B./III. + C./1. sor) II. Rövid határidőn belül esedékes kötelezettségek (Mérleg F./III. + G./2. sor)

III. Mobilizálható eszközök (Mérleg B./I. sor) III. Később esedékes kötelezettségek (Mérleg F./II. sor)

IV. Immobil eszközök (Mérleg A. sor + C./2. sor + C./3. sor) IV. Vissza nem fizetendő források (Mérleg D. sor + E. sor + G./1. sor + G./3. sor)

 

Összehasonlítandó: I. = I.

I. + II. = I. + II.

I. + II. + III. = I. + II. + III.

I. + II. + III. + IV. = I. + II. + III. + IV.

 

Az értékesítés árbevételéhez kapcsolódó mutatók

(előző évi, tárgyévi adat, a változás abszolút összegben, illetve százalékosan)

 

A mutatókhoz szükséges adatokat az eredménykimutatás, illetve a mérleg tartalmazza, azokból számíthatók.

 

 

 

A jövedelmezőség elemzése

Átfogó elemzés: értékindex-, árindex-, volumenindex-számítással, az érték-, az ár-, az összetétel-, a volumenváltozás hatásának elemzésével.

 

 

 

Fedezeti összeg = értékesítés bruttó eredménye (az értékesítés nettó árbevételének és közvetlen költségeinek különbözete)

 

Árbevétel-arányos jövedelmezőség különböző módon számítható:

 

 

 

Tőkearányos jövedelmezőség:

 

 

 

Összes tőke jövedelmezősége:

 

 

 

Eszközarányos jövedelmezőség:

 

 

 

Bérarányos jövedelmezőség (esetleg állománycsoportonként):

 

 

 

Létszámarányos jövedelmezőség (állománycsoportonként):

 

 

 

Hatékonysági mutatók

 

 

 

Hatékonysági mutatók

 

 

 

Költségszint (költséghányad)-mutatók

Termelésiköltségszint-mutatók, viszonyítás a bruttó termelési értékhez:

– összes költséghányad,

– anyaghányad, anyag jellegű ráfordítások hányad,

– bérhányad, személyi jellegű ráfordítások hányad,

– értékcsökkenési leírás hányad.

Értékesítésiköltségszint-mutatók, viszonyítás az értékesítés nettó árbevételéhez:

– összes költségszint,

– közvetlen költségszint,

– közvetett költségszint.

 

Az ellenőrzés megállapításai

A vállalkozás az üzleti évben önellenőrzés keretében helyesbítette az 1998., 1999., 2000., 2001. év mérlegét és eredménykimutatását. A helyesbítés indoka az volt, hogy 1998-ban az eredmény terhére számolta el 20 millió forintos összegben az üzemcsarnok felújítását.

A megállapított hiba és hibahatások együttes összege 1998-ban meghaladta az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének a számvitelpolitikában meghatározott mértékét, 2 százalékát (ezen adatok szerepelnek a mérleg és az eredménykimutatás középső oszlopában), 1999-től viszont a hibahatások nem minősülnek jelentős összegű hibának, ezért azok összegeit a 2002. évi adatok magukban foglalják a következők szerint:

A megállapított hiba és hibahatások összevont értéke a saját tőke összegét 15 millió forinttal változtatja (növeli) meg, amely azonban nem minősül a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának (a saját tőke 12 százalékkal nő), ezért a 2001. évi éves beszámolót az Szt. szerint ismételten nem kellett közzétenni.

 

Mérleghez kapcsolódó kiegészítő információk

Az Szt. 19. §-ának (3)–(4) bekezdése szerint:

A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni és indokolni kell.

Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik üzleti évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival kell megadni.

Az Szt. 23. §-ának (2) bekezdése szerint a vagyonkezelőnél a kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező eszközöket a kiegészítő mellékletben – legalább mérlegtételek szerinti megbontásban – külön be kell mutatni.

Az Szt. 92. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint:

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni

– az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá

– a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat,

– a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét

legalább a mérlegtételek szerinti bontásban.

Az előbbi részletezésben be kell mutatni az elszámolt értékcsökkenési leírást a következő bontásban:

– a terv szerinti leírást lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan, egyéb módszerrel, továbbá

– a terven felüli értékcsökkenést és a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegét.

A kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni – a fenti részletezésben – a környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök bruttó értéke, halmozott értékcsökkenése összegének nyitó, záró értékét, növekedését, csökkenését, továbbá tárgyévi értékcsökkenési leírásának összegét.

A jelentősebb összegű terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása elszámolásának indokait ismertetni kell.

Az Szt. 52. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell.

Az Szt. 53. §-ának (3) bekezdése szerint:

Ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

Célszerű a kiegészítő mellékletben ismertetni

– azon vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök körét, amelyeknél a vállalkozó a bekerülési értéket a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolja, ahol él az Szt. 80. §-ának (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel, továbbá

– azokat az eszközöket, amelyeknél a vállalkozó terv szerinti értékcsökkenést nem számol el, azok bekerülési értékének állománycsoportonkénti bemutatásával.

Az Szt. 59. §-ának (1) bekezdése szerint:

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések

– nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is,

– műszaki berendezések, gépek, járművek,

– egyéb berendezések, felszerelések, járművek,

– tenyészállatok,

– tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések

részletezésben. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.

Az Szt. 92. §-ának (3) bekezdése szerint:

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni

– a befektetett pénzügyi eszközök,

– a készletek,

– a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok

értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét, legalább a mérlegtételek szerinti bontásban.

Az Szt. 55. §-ának (4) bekezdése szerint a követelések eredeti, az Szt. 65. §-ának (1)–(3) bekezdése szerint nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés öszszegét – legalább a mérlegtételek szerinti bontásban – a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

Az Szt. 90. §-ának (2) bekezdése szerint:

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy

– a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban,

– a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben,

– a Kátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben,

– a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben,

– a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (a leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség (mindkettőt a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni).

Az Szt. 90. §-ának (5) bekezdése szerint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a hátrasorolt eszközök értékét, jogcímek szerinti részletezésben.

Az Szt. 90. §-ának (6) bekezdése szerint:

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait, különös tekintettel a jegyzett tőke változásaira. Ismertetni kell azt is, hogy a jegyzett tőkéből milyen értéket képvisel, és hogyan változott az anyavállalat, a leányvállalat(ok), közös vezetésű vállalkozás(ok), társult vállalkozás(ok) által jegyzett tőke.

Az Szt. 91. §-a szerint a kiegészítő mellékletben meg kell adni a részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvénytípusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), továbbá a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét.

Célszerű, ha a kiegészítő melléklet tartalmazza a jegyzett tőke változására (a jegyzett tőke emelésére, illetve leszállítására) már meghozott döntéseket, azoknak a saját tőke egyéb elemeit érintő hatását is, amennyiben a jegyzett tőke változását a mérleg-fordulónapig a cégjegyzékbe nem jegyezték be.

A kiegészítő mellékletben a lekötött tartalékot, annak változását jogcímek szerint megbontva kell bemutatni.

Az Szt. 41. §-ának (7) bekezdése szerint:

A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget a mérlegben – jogcímének megfelelően – a kötvénykibocsátás miatti tartozások, az egyéb kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének időpontjáig, és – az Szt. 68. §-ának (1) bekezdése szerint – a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

Az Szt. 90. §-ának (3)–(4) bekezdése szerint:

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

– a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év;

– azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;

– azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg, különös tekintettel a jövőbeni nyugdíjfizetési, végkielégítési kötelezettségek, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegére;

–a mérlegen kívüli egyéb tételeket.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni mérlegen kívüli tételként a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségvállalások összegét, fajtánkénti részletezésben. Ezeken belül külön kell bemutatni ügyletfajtánként (az ügylet tárgya szerint) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős, opciós ügyletek, valamint a swapügyletek határidős részének szerződés szerinti értékét (kötési árát, árfolyamát), az eredményre és a cash flow-ra gyakorolt várható hatását, külön feltüntetve az üzleti év eredményében már figyelembe vett hatásukat, fedezeti és nem fedezeti célú, tőzsdén és tőzsdén kívül kötött, elszámolási, illetve leszállítási ügyletek szerinti részletezésben.

Az Szt. 90. §-ának (1) bekezdése szerint a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:

– a bevételek aktív időbeli elhatárolásának,

– a halasztott ráfordításoknak,

– a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának,

– a halasztott bevételeknek

a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.

Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt az Szt. 45. §-ának (4) bekezdése szerint a kiegészítő mellékletben indokolnia kell.

Az Szt. 60. §-ának (6) bekezdése szerint:

A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is – a (4) bekezdés szerintitől eltérő értékelésből adódó különbözetnek a kiegészítő mellékletben történő bemutatása mellett –, ha a (4) bekezdés szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős, és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem teljesülne.

Az Szt. 94. §-ának (2)–(3) bekezdése szerint:

A kiegészítő mellékletben a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok nyitó- és zárókészletének mennyiségi és értékadatait, a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok mennyiségének és értékének tárgyévi növekedését vagy csökkenését a vonatkozó jogszabály szerinti veszélyességi osztályok alapján kell bemutatni.

A kiegészítő mellékletben – jogcímenként elkülönítetten – be kell mutatni a környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló, jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét, továbbá a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben környezetvédelemmel kapcsolatosan elszámolt költségek összegét, valamint a kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettségek várható összegét.

 

Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítő információk

Az Szt. 93. §-ának (1)–(3) bekezdése szerint:

A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:

– az exportértékesítés árbevételét a földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban (a földrajzi elkülönítést a vállalkozó gazdálkodása sajátosságainak figyelembevételével alakítja ki);

– az értékesítés nettó árbevételét a létesítő okiratban megjelölt főbb tevékenységenkénti bontásban, amennyiben az egyes tevékenységek, szolgáltatások jelentősen különböznek egymástól;

– exporttámogatás esetén a támogatott exportárbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek (közvetlenül elszámolt költségek, az eladott áruk beszerzési értéke) összegét.

A támogatási program keretében kapott, folyósított, illetve elszámolt összeget támogatásként – a kapott összeg, annak felhasználása (jogcímenként és évenként), a rendelkezésre álló összeg megbontásában – kell a kiegészítő mellékletben bemutatni.

Az Szt. 93. §-ának (6) bekezdése alapján a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az eredménykimutatásban szereplő

– értékesítés nettó árbevétele,

– egyéb bevételek tételeiből – a felsorolt részletezésben –, továbbá a

– rendkívüli bevételek között kimutatott halasztott bevételekből

a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket.

A forgalmiköltség-eljárás szerinti eredménykimutatást készítő vállalkozásnak – az Szt. 93. §-ának (5) bekezdése szerint – a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia

– az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését:

= saját termelésű készletek állományváltozása,

= saját előállítású eszközök aktivált értéke megbontásban; továbbá

– a költségek költségnemenkénti megbontását:

= anyagköltség,

= igénybe vett szolgáltatások értéke,

= egyéb szolgáltatások értéke,

= bérköltség,

= személyi jellegű egyéb kifizetések,

= bérjárulékok,

= értékcsökkenési leírás

részletezettséggel, a kettős könyvvitel zárt rendszerében kimutatott értékadatokkal.

Az Szt. 93. §-ának (4) bekezdése szerint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.

Az Szt. 86. §-ának (8) bekezdése alapján a kiegészítő mellékletben a rendkívüli bevételeket és ráfordításokat a törvényben felsorolt jogcímek szerint részletezni kell, amennyiben azoknak az eredményre gyakorolt hatása jelentős.

A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a rendkívüli bevételek és ráfordítások társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását is (Szt. 91. §-a).

Az Szt. 91. §-a alapján a kiegészítő mellékletben meg kell adni azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó megállapításánál módosító (adóalapot növelő, csökkentő) tételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegű, be kell mutatni annak a jövőbeni hatását is (például terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál).

 

Egyéb információk

Birtokolt részesedések:

Az Szt. 89. §-ának (1) bekezdése szerint a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:

– minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata;

– minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet;

– minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása,

= bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét; továbbá

– minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása.

 

Ellenőrzött társaság

Az Szt. 89. §-ának (2) bekezdése alapján a Gt. szerinti ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell:

– a jelentős befolyással,

– a többségi irányítást biztosító befolyással,

– a közvetlen irányítást biztosító befolyással

rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát.

 

Befolyással való rendelkezés

Az Szt. 89. §-ának (3) bekezdése alapján a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, szavazatok arányát, ahol a vállalkozó a Gt. szerint

– jelentős befolyással,

– többségi irányítást biztosító befolyással,

– közvetlen irányítást biztosító befolyással

rendelkezik.

 

Tisztségviselők

Az Szt. 89. §-ának (4) bekezdése szerint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

– a gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelőbizottsági tagok – tevékenységükért az üzleti év után járó – járandóságának öszszegét, csoportonként összevontan;

– a gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével;

– a gazdasági társaság korábbi vezető tisztségviselőivel, igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjaival szembeni nyugdíjfizetési kötelezettség teljes összegét, csoportonként összevontan;

– minden olyan, a vállalkozó képviseletére jogosultnak a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles aláírni.

 

Létszám, bérköltség

Az Szt. 91. §-a szerint a kiegészítő mellékletben meg kell adni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit, mindegyiket állománycsoportonként megbontva.

 

Cash flow-kimutatás

Az éves beszámolót készítő vállalkozónál a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a cash flow-kimutatást is, legalább az Szt. 7. számú melléklete szerinti tagolásban.

A cash flow-kimutatás tagolása az Szt. 7. számú melléklete szerint:

A cash flow-kimutatásban a vállalkozó – választásának függvényében – a tervezett és a tényadatokat, illetve az előző és a tárgyév adatait köteles feltüntetni.

A cash flow-kimutatás elkészítéséhez nem elegendőek a mérleg és az eredménykimutatás adatai, azokból közvetlenül nem lehet elkészíteni. Abból kell kiindulni, hogy a cash flow-kimutatás fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszközváltozásokat tartalmazzák.

Ehhez olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével a halmozódások kiszűrhetők.

Ha valamely tétel a befektetési cash flow-ba tartozik (mint a kapott osztalék, a tárgyi eszközök eladásának bevétele), akkor azt a tételt a működési cash flow nem tartalmazhatja, az eredményre gyakorolt hatását ki kell szűrni, ha pénzügyi rendezése is megtörtént. A véglegesen kapott pénzeszköz a finanszírozási cash flow-ba tartozik, és így annak időbelileg elhatárolt összegét a működési cash flow passzív időbeli elhatárolások változása nem tartalmazhatja.

A korrekciós tételeket úgy kell alkalmazni, hogy a IV. Pénzeszközök változása sorba kerülő összeg, ha a cash flow-kimutatás az előző évi és a tárgyévi adatokat tartalmazza, megegyezzen a mérleg B./IV. sora nyitó és záró értékadata különbözetével.

Néhány korrekciós tétel:

Az „1. Adózás előtti eredmény” sorban a tulajdoni részesedések után kapott osztalékkal, részesedéssel, a befektetett eszközök apportálásának, térítés nélküli átadásának eredményével az adózás előtti eredményt korrigálni kell. Ha ezen korrekciós tételek pénzügyi rendezése még nem történt meg, akkor a „9. Vevőkövetelés változása” soron lévő összeget is korrigálni kell.

A „3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás” sorban az adott időszakban elszámolt értékvesztéseket, terven felüli értékcsökkenéseket pozitív előjellel, azok visszaírását negatív előjellel kell figyelembe venni.

A „4. Céltartalékképzés és -felhasználás különbözete” soron az adott időszaki céltartalékképzés többletét pozitív előjellel, a céltartalék-felhasználás többletét negatív előjellel kell számításba venni.

Az „5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye” sorban a befektetett eszközök eladási ára (kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattal csökkentett eladási ára) és könyv szerinti értéke közötti nyereséget negatív előjellel, a veszteséget pedig pozitív előjellel kell figyelembe venni. Amennyiben az értékesítés pénzügyi rendezése nem történik meg, az eladási árral a „9. Vevőkövetelés változása” soron lévő összeget is csökkenteni kell.

A „7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása” sorban a vevőktől kapott előlegek, a váltótartozások és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománynövekedését pozitív előjellel, csökkenését negatív előjellel kell számításba venni.

Az egyéb sorokon kimutatott eszközállomány-változásokat (a befektetési cash flow-val, a finanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételek kivételével) növekedés esetén negatív előjellel, csökkenés esetén pozitív előjellel; a forrásállomány-változásokat (a befektetési cash flow-val, a finanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételek kivételével) növekedés esetén pozitív előjellel, csökkenés esetén negatív előjellel kell beállítani.

A „13. Fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés” sorban az adott időszak után fizetett (fizetendő), a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után fizetett (fizetendő) kamat összegét kell kimutatni.

A „14. Befektetett eszközök beszerzése” sorban az adott időszakban beszerzett, befektetett eszközök pénzügyileg rendezett beszerzési értékét kell kimutatni.

A „15. Befektetett eszközök eladása” sorban az adott időszakban eladott, befektetett eszközök eladási árának pénzügyileg is rendezett értékét kell beállítani, a kamatozó értékpapírok esetében az eladási árban lévő – felhalmozott – kamattal csökkentett összegben. Itt kell kimutatni a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltása miatt kapott, ténylegesen befolyt névérték összegét.

A „16. Kapott osztalék, részesedés” sorban az adott időszakban pénzügyileg rendezett, kapott osztalékot, részesedést, kamatozó részvények után ténylegesen kapott kamat összegét kell figyelembe venni.

A „17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele” soron az adott időszakban a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódóan, ténylegesen befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

A „18. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele” soron az adott időszakban rövid és hosszú lejáratú kötvények és más hitelviszonyt, megtestesítő értékpapírok kibocsátásából származó, befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

A „19. Hitel és kölcsön felvétele” soron az adott időszakban felvett hitelből és igénybe vett kölcsönből befolyt pénzösszeget kell szerepeltetni.

A „20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása” soron a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, illetve elhelyezett bankbetétek adott időszakban való törlesztéséből, illetve beváltásából, megszüntetéséből befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

A „21. Véglegesen kapott pénzeszközök” sorban az adott időszakban jogszabály alapján a tőketartalék javára véglegesen vagy az eredmény javára fejlesztési célból kapott (befolyt) pénzösszeget kell beállítani, ideértve a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés, illetve a visszakapott pótbefizetés összegét is.

A „22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)” soron az adott időszakban a jegyzett tőke leszállítása miatt a tulajdonosok részére kifizetett pénzösszeget kell kimutatni, valamint a bevont saját részvény, üzletrész névértékét.

A „23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszafizetése” sorban a kibocsátott kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adott időszakban beváltott, törlesztett összegét kell beállítani.

A „24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése” soron az igénybe vett hitel, kölcsön adott időszakban törlesztett összegét kell kimutatni.

A „25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek” sorban az adott időszakban hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek összegét kell figyelembe venni.

A „26. Véglegesen átadott pénzeszközök” soron az adott időszakban jogszabály alapján a tőketartalék terhére véglegesen, vagy az eredmény terhére véglegesen átadott pénzeszközöket kell kimutatni, ideértve a veszteség fedezetére átadott, illetve a visszafizetett pótbefizetés összegét is.

 

A cash flow-kimutatás adatainak elemzése

Elsősorban a pénzügyi helyzet és annak változása megítéléséhez nyújt segítséget a cash flow-kimutatás.

A római számmal jelzett három fő rész összesítő és részletező adatai és azok alakulása is alkalmas a működés, a befektetés, a finanszírozás pénzeszközeire ható tényezők elemzésére, az elemzés alapján következtetések levonására.

A három fő rész pénzeszközváltozásainak az egymáshoz való viszonya, az összes pénzeszközváltozásra gyakorolt hatása fontos információt ad a pénzügyi helyzetről. Lehetséges, hogy a IV. Pénzeszközök változása sorban nincs adat (pontosabban az nulla), ugyanakkor a működési cash flow szerinti pénzeszközváltozás negatív, a befektetési tevékenységből vagy a pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás pedig pozitív. Ez arra utalhat például, hogy a befektetett eszközök eladásából vagy éppen hitelek felvételéből származó pénzeszköz finanszírozza a vállalkozási tevékenységet. Ha ez tartósan (több időszakon keresztül) fennáll, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a vállalkozó veszteséges lesz vagy már most is veszteséges, tárgyi eszközei elavulnak, nincsenek meg a pótlás pénzügyi fedezetei, a hitelek, kölcsönök kamatai tovább rontják az eredményt stb.

A pénzügyi helyzet elemzéséhez akkor ad jól hasznosítható adatokat a cash flow-kimutatás, ha azt nem csak a kiegészítő melléklethez készítik el, de évközben is, legalább negyedévenként.

 

A kiegészítő melléklet a beszámoló része

Az éves beszámolónak is, az egyszerűsített éves beszámolónak is része a kiegészítő melléklet. Ebből következően, a kiegészítő mellékletet is letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.

A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni (de csak a közzétételtől, a letétbe helyezéstől nem lehet) – az Szt. 154. §-ának (1) bekezdése alapján – ha az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplő adatok elegendőek.

A kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

 

Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete

Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete az Szt. 96. §-ának (4) bekezdése alapján kevesebb információt tartalmazhat, mint az éves beszámoló kiegészítő melléklete.

Nem kell adatokat tartalmaznia:

– a céltartalék képzésére és felhasználására [41. § (7) bekezdés],

– a követelések értékének alakulására [55. § (4) bekezdés],

– a cash flow-kimutatásra [88. § (6) bekezdés],

– a gazdasági társaság tulajdonosi kapcsolataira, vezető tisztségviselőire, az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjaira (89. §),

– az időbeli elhatárolások kiemelt adataira [90. § (1) bekezdés],

– a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő követelésekre, kötelezettségekre, bevételekre [90. § (2) bekezdés, 93. § (6) bekezdés],

– a saját tőke változására, a tulajdonosi szerkezetre [90. § (6) bekezdés],

– a társaságiadó-alapot módosító tételekre [91. § (c–d) pont],

– az értékvesztésre, a visszaírt értékvesztésre [92. § (3) bekezdés],

– az árbevétel összetételére, az exporttámogatás költségeire [93. § (1)–(2) bekezdés].

 

 

II. Üzleti jelentés

 

Az üzleti jelentést az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni, az nem része az éves beszámolónak. Az egyszerűsített éves beszámolót készítőnek nem kell üzleti jelentést is készítenie.

Az üzleti jelentés célja az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy bemutatni a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, hogy ezekről – a múltbeli tény- és a jövőbeni várható adatok alapján – a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon.

Az üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni, és a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles azt aláírni.

Az üzleti jelentés adatainak az éves beszámoló számszaki adataival való kapcsolatát a könyvvizsgálat során ellenőrizni kell.

Az üzleti jelentés alapvetően szöveges elemzés, lényegében kiegészíti a kiegészítő mellékletet. Amíg azonban a kiegészítő melléklet nyilvános, letétbe helyezésére és közzétételére is sor kerül, addig az üzleti jelentés csak a vállalkozó székhelyén tekinthető meg. A korlátozott nyilvánosságot az üzleti jelentés tartalma indokolja.

Az Szt. 95. §-ának (2) bekezdése szerint az üzleti jelentésben ki kell térni:

– a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;

– a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében);

– a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra;

– a kutatás és kísérleti fejlesztés területére;

– a telephelyek bemutatására.

Célszerű az üzleti jelentésben foglalkozni a tulajdonosi szerkezet esetleges változásaival, a jegyzett tőke, a működő tőke növelésének lehetőségeivel, az eredményes vállalkozási tevékenység humánpolitikai feltételeivel.

Az Szt. 95. §-ának (3) bekezdése szerint az üzleti jelentésben külön be kell mutatni:

– a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét;

– a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat;

– a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát;

– a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását.

 

 

III. Közhasznúsági jelentés

 

A közhasznú szervezet az 1997. évi CLVI. törvény 19. §-a szerint köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

A közhasznúsági jelentés elfogadása a közhasznú szervezet legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

– a számviteli beszámolót,

– a költségvetési támogatás felhasználását,

– a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

– a cél szerinti juttatások kimutatását,

– a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

– a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

– a közhasznú tevékenységről szól rövid tartalmi beszámolót.

A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

 

Számviteli beszámoló

A közhasznú szervezet az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII.19.) Kom. rendelet 6. §-a szerint az árbevétel nagysága, öszszetétele, a szervezeti forma függvényében közhasznú egyszerűsített beszámolót, vagy közhasznú egyszerűsített éves beszámolót, vagy az Szt. szerinti éves, illetve egyszerűsített éves beszámolót (számviteli beszámolót) készít, a tárgyévet követő év május 30-áig, amit a közhasznú szervezet legfőbb szerve fogad el. A számviteli beszámoló része a kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti közhasznú eredménylevezetés, illetve a 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatás.

 

A költségvetési támogatás felhasználása

Arról, hogy az adott szervezet közhasznú feladatai ellátásával kapcsolatosan milyen közpénzeket használt fel?

A közhasznú szervezet támogatást kaphatott,

– mert a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvényben (a továbbiakban Költ-tv.) nevesített szervezet, meghatározott nagyságú eszközökkel,

– mert költségvetési szerv részesíti támogatásban,

– mert a közhasznú szervezet normatív költségvetési támogatásban részesül,

– mert olyan pályázaton nyert támogatást, amelynek forrása valamilyen költségvetési eszköz.

A közhasznúsági jelentésben be kell mutatni, hogy a költségvetésből származó támogatások a közhasznú tevékenység forrásai között milyen arányt képviselnek, azokat az adott időszakban ténylegesen felhasználták-e, illetve milyen mértékben használták fel.

Fontos az is, hogy a támogatás pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás volt-e.

A közhasznú szervezetek az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhetnek támogatásban. A támogatási szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

A költségvetési támogatás felhasználásáról célszerű olyan kimutatást készíteni, amely tartalmazza

– a támogatást nyújtó szervezet megnevezését,

– a rendelkezésre bocsátott támogatás összegét és időpontját,

– a támogatás célját, a felhasználás ütemezését,

– az elszámolás határidejét,

– a tényleges felhasználás összegét jogcímenként és összesen,

– a szöveges jelentést a támogatási cél teljesítéséről.

 

A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás

A kimutatás célja: a közhasznú szervezetnek a vagyonnal való gazdálkodásának a bemutatása. Valójában a kormányrendelet szerinti beszámoló mérlegében lévő saját tőke szerkezetének, összetételének, az abban bekövetkezett változásoknak a bemutatása részletesen, a változások szöveges indoklásával.

Célszerű, ha a kimutatás sorai tartalmazzák:

– a jegyzett tőkét (külön sorban az induló tőkét, ha az a jegyzett tőkétől eltér),

– a tőkeváltozást (az előző évek eredményét),

– a lekötött tartalékot,

– az értékelési tartalékot (a kettős könyvvitelt vezetők),

– a tárgyévi eredményt alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből),

– a tárgyévi eredményt vállalkozási tevékenységből.

A felsorolt tőkeelemek nyitó adatai mellett indokolt megadni a változásokat (külön a növekedést, illetve a csökkenést), a változások mértékét és a tárgyév záró adatait.

A cél szerinti juttatások kimutatása

A Költ-tv. szerint a cél szerinti juttatás lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli támogatás, amelyek a közhasznú szervezet létesítő okiratában közhasznú tevékenységként megjelölt és elfogadott célokhoz kapcsolódnak elsősorban. A cél szerinti juttatások körének meghatározása mellett indokolt feltüntetni azt a célcsoportot, amely e támogatásban részesült, bemutatva a támogatás értékét is. A kimutatásban az előző évi és a tárgyévi cél szerinti juttatásokat, azok eltéréseit a juttatás formája szerint megbontva indokolt bemutatni.

 

Kimutatás a központi költségvetési szervtől kapott támogatásokról

A kimutatásban nevesíteni kell mindazokat az államháztartási körbe tartozó szerveket, amelyektől a közhasznú szervezet a tárgyévben pénzbeli vagy nem pénzbeli támogatásban részesült, bemutatva a támogatás célját, előző évi és tárgyévi összegét, az eltérés összegét és arányát, indokát.

A támogatók bemutatása mellett a jelentésben szerepeltetni kell pénzbeli támogatások esetén azok összegét, nem pénzbeli támogatások esetén azok formáját (eszköz, szolgáltatásnyújtás) és annak értékét.

A vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások kimutatása

A Költ-tv. szerint a közhasznú szervezet vezető tisztségviselője:

– az alapítvány, a közalapítvány kezelője, illetve kezelő szervének és felügyelő szervének elnöke és tagja, továbbá a jogi személy kezelő szerv egyszemélyi felelős vezetője vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja,

– a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti vagy felügyelő szervének elnöke és tagja,

– a közhasznú társaságnál az ügyvezető, a felügyelőbizottság elnöke és tagja,

– a közhasznú szervezet munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő, a létesítő okirat szerint egyszemélyi felelős vezetői feladatot ellátó személy.

A kimutatás a felsoroltaknak fizetett pénzbeli juttatásokat (bér, tiszteletdíj, költségtérítés, megbízási díj, folyósított kölcsön) és természetbeni juttatásokat tartalmazza, azok előző évi és tárgyévi értékadatainak a feltüntetésével.

 

A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolóban

– kell bemutatni, hogy a közhasznú szervezet a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységei közül a tárgyévben melyiket, milyen módon látta el,

– e célok megvalósításához milyen gyakorlati megoldásokat alkalmazott;

– kell szövegesen értékelni a közhasznú szervezet tárgyévi tevékenységét, ismertetni a tevékenységével összefüggésben kapott támogatásokat, adományokat, azok felhasználását;

– értékelni kell a közhasznú tevékenység során realizált bevételt, az azzal kapcsolatos ráfordításokat, jogcímenként, a közhasznú cél(ok) teljesítését, azok eredményességét és eredményét.

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére