×

2021. legnépszerűbb témái

logo
     
#1
Kérdés: Társaságunk 4 éves futamidejű nyílt végű lízingben vett több személygépkocsit. A szerződés szerint az első részlet kiemelt részlet volt, a teljes lízingdíj 20%-a. Az első részletre felszámított áfa 50%-át a társaság levonásba helyezte, hogy az autók részbeni hivatali célú használatát igazolni tudja. A másik 50%-ot le nem vonható áfaként teljes egészében az egyéb ráfordítások közé könyvelte. Nem kellett volna az első részletre felszámított nem levonható áfát megosztani a futamidő alapján adott évre jutó ráfordítás és az aktív időbeli elhatárolás között?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár a szolgáltatás ellenértéke, amely áfaköteles, a szolgáltatás igénybe vevőjénél pedig a felszámított áfa - a kérdésben leírt módon - levonható. A számviteli előírások szerint viszont a lízingdíj (ideértve az első részletet is) a beszerzési érték törlesztőrészlete, a lízingdíjban elismert kamat pedig pénzügyi ráfordítás. A beszerzéshez kapcsolódó, le nem vonható áfa akkor része a bekerülési értéknek, ha teljes összegében le nem vonható. Ha csak részben le nem vonható, akkor viszont nem része a bekerülési értéknek, és így a felmerüléskor már az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. [Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdéséből következik.]A kérdés szerinti esetben nem beszerzéshez (az autók beszerzéséhez)[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. február 4.
#2
Kérdés: Év végével a cégünk díjazni szokta a dolgozóit különböző kategóriákban. Pl. az év legjobb dolgozója, vezetője stb. Ehhez kapcsolódóan a díjazottak kapnak egy gravírozott emlékplakettet is. Van olyan plakett, ami 10 000 Ft-ba került, de van olyan is, ami 30 000 Ft-ba. Milyen járulék és adóteher terheli a céget ezekben az esetekben?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár magánszemélyek, ezért lényeges a juttatás értékének meghatározása. Ennek részleteit az Szja-tv. 5. § (4) bekezdése tartalmazza. A nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében bevételnek a vagyoni érték megszerzésének időpontjára megállapított szokásos piaci értéket kell tekinteni. Szokásos piaci érték az Szja-tv. 3. § 9. pontja alapján az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének.A bevétel megszerzésének időpontjára tárgyi ajándék juttatása esetén az Szja-tv. 9. § (2) bekezdésének b) pontja irányadó: a tulajdonjog megszerzésének napja, vagy - ha az korábbi időpont - az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette.A juttatás leggyakoribb formája az üzleti ajándék, melynek juttatására akár reprezentációra okot adó esemény, rendezvény keretében, akár azon kívül is mód van. Emellett az Szja-tv. lehetőséget biztosít csekély értékű ajándékjuttatás biztosítására is. Az Szja-tv. 3. § 27. pontja alapján üzleti ajándéknak minősül (alkalomtól és értékhatártól függetlenül) a juttató tevékenységével összefüggő, többek között az üzleti, hivatali, szakmai, kapcsolatok keretében adott ajándék. Üzleti ajándék címén nem adható többek között nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.Egyes meghatározott juttatásként biztosítható például az évi egy alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű (a minimálbér 10 százalékát, azaz jelenleg a 16 100 forintot meg nem haladó) ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, vagy többek között az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. Továbbá idetartozik az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is)[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. február 4.
#3
Kérdés: A számviteli törvény a 2020. évtől bevezette a "szerződés elszámolási egysége" fogalmát. A "szerződés elszámolási egysége" - áfát nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege, valamint a szerződés elszámolási egységére már elszámolt árbevétel közötti különbözet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra az árbevétel növelésével vagy csökkentésével egyidejűleg. Mikrogazdálkodói beszámolónál kifejezetten tiltott az időbeli elhatárolás a csak két elszámolási időszakot érintő gazdasági események esetén. Egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő szoftverfejlesztő cég esetén, év végén van olyan le nem zárt egyedi szoftverfejlesztési munka (kezdés: 2020. 09. 15., zárás: 2021. 03. 15.), amely két gazdálkodási évet érint, és a szerződés értelmében az egyedi szoftverfejlesztés csak a teljesítéskor számlázható ki. Ekkor hogyan számolható el az árbevétel és a 2020. évi bérköltség, valamint az egyéb 2020. évi közvetlen költségek? Mivel nincs eltérően szabályozva a mikrogazdálkodói beszámoló készítésében a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolás, emiatt - az időbeli elhatárolások használata mellett - alkalmazni kell a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolást, ha egyébként a többi, a számviteli törvényben szereplő feltétel (egyedi, a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit) fennáll? Vagy az időbeli elhatárolások miatt nem alkalmazható a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolás? A 2020. évben a szoftverfejlesztő dolgozók e projektre jutó bérköltségét és az egyéb közvetlen költségeket a befejezetlen termelés (befejezetlen szolgáltatás) címén kell készletre venni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár előírásokat alkalmazni nem lehet? Sem a számviteli törvény, sem a Ptk. nem írja elő kötelezően, hogy minden esetben rögzíteni kell a "szerződés elszámolási egységé"-t a megrendelővel (vevővel) kötött szerződésben.A "szerződés elszámolási egysége" értelmező rendelkezése alapján a szerződésnek a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére kell irányulnia, azaz ha a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit. Véleményünk szerint a szoftverfejlesztési tevékenység nem tekinthető ilyennek.A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendeletnek az aktív, illetve passzív időbeli elhatárolásokat szabályozó 6. §-a, továbbá a saját termelésű készletekre vonatkozó 7. §-ának (5) bekezdése nem változott. Így a feltett kérdések közül a választás csak az lehet, hogy úgy kell eljárni, mint ahogyan eddig is eljártak.A "szerződés elszámolási egységé"-re[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. február 25.
#4
Kérdés: A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos számlázással kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdéseim:
1. Amennyiben a számla folyamatos teljesítésű, és 2020. évi időszakot számlázok ki 2021. évben, a számla fordított vagy egyenes adózású? (Nem építőipari ágazathoz kapcsolódik.)
2. Amennyiben egy 2020. évre vonatkozó folyamatos teljesítésű számlát helyesbítek, ahol az eredeti számlát fordított adózással állítottuk ki (2020. 12. hónap az eredeti számla kelte), akkor fordított vagy egyenes adózással kell kiállítani a helyesbítő számlát? Ebben az esetben mi a számla teljesítési időpontja?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár törvény 42. §-a fenti szabályt akként módosítja, hogy a módosítás hatálybalépésétől csak az olyan munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esik a fordított adózás alá, ami az Áfa-tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve a bontással történő megszüntetését is - irányul.Fenti módosítás azonban még nem lépett hatályba. Ennek oka az, hogy az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fordított adózást a 2018. március 19-i 2018/486/EU tanácsi végrehajtási határozatban Magyarország részére adott felhatalmazás alapján lehet alkalmazni. Magyarország ennek a felhatalmazásnak a meghosszabbítását kezdeményezte, melyben még nem született döntés. Erre való tekintettel, a fenti - a fordított adózást szűkítő - módosításhoz olyan hatályba léptető rendelkezés kapcsolódik, hogy ez a változás abban az esetben alkalmazandó, ha Magyarország ezt a felhatalmazást nem kapja meg. Ebben az esetben pedig az adópolitikáért felelős miniszter erről[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. február 25.
#5
Kérdés: Ügyfelem 2020 júliusában zöld rendszámos személygépkocsit vásárolt. Az autóvásárlással kapcsolatosan beszerezte a kormányrendelet szerinti igazolást, amely alátámasztja, hogy a beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, ami a társaságiadó-kedvezmény igénybevételéhez szükséges. A ténylegesen beszerzett energiatakarékos autó, valamint az árajánlatban megjelölt nem energiatakarékos autó beszerzési ára közötti különbséget szeretnénk igénybe venni mint adókedvezményt. Az első kérdésem az, hogy ezt a kedvezményt az árajánlat alapján is igénybe lehet venni, vagy kell, hogy legyen már meglévő üzemeltetett személygépjármű a cégben? A második kérdésem, ha az autó pénzügyi lízing keretében került beszerzésre, ahol az autó nettó áron kerül be a könyvekbe, és az áfa egy része levonható a lízing futamideje alatt, a kedvezmény alapja a nettó (nyilvántartásba vett elszámolható költség alapja) árak alapján kerül megállapításra? Ügyfelem arra hivatkozva, hogy a személyautó-beszerzés áfamentes, nem igényelhető rá vissza az áfa, a bruttó árak alapján szeretné a kedvezményt igénybe venni, ami így a különbözet áfaösszegével magasabb. Az eszköz a könyvekben nettó áron szerepel.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár személygépkocsi.A Tao-tv. 22/E. § (4) bekezdése szerint az adókedvezmény alapja a beruházás tárgyát szolgáló tárgyi eszköz bekerülési értéke. Tekintettel arra, hogy az Szt. 47. § (3) bekezdése szerint a bekerülési értéknek nem része az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. február 25.
#6
Kérdés: Kérdésem az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyére és számlázására vonatkozik, különös tekintettel arra, amikor az Áfa-tv. 45/A. §-a nem alkalmazható. Szeretnék információt kapni az alábbiakról a későbbiekben részletezett hat esetre vonatkozóan:
-Mi a teljesítés helye?
-A számlán fel kell-e tüntetni az áfát?
-A számlán a "fordított adózás" és "Áfa területi hatályon kívüli szolgáltatás" szövegrészeket kell-e szerepeltetni (vagy esetleg egyéb megjegyzést)?
-A közösségi adószámot fel kell-e tüntetni (eladó, vevő)?
-Van-e adatszolgáltatási kötelezettség a 65-ös áfabevalláson és az A60-as nyilatkozaton?
1. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
2. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
3. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
4. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
5. Egyesült Királyságban regisztrált adóalany részére.
6. Egyesült Királyságban regisztrált nem adóalany (magánszemély) részére.
Kérem, legyenek kedvesek a válaszokat egy áfás kft. és egy alanyi adómentes katás egyéni vállalkozás esetében is megadni! Amennyiben kizárólag az Egyesült Királyságban (vagy más harmadik országban) végez szolgáltatást a kft./egyéni vállalkozó, akkor kötelező-e kiváltania a közösségi adószámot?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár ellenértékét kell figyelembe venni, a Közösségen kívüli nem adóalanyok, valamint az adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások ellenértékét nem. Mindez a kizárólag belföldön letelepedett adóalanyok esetében azt jelenti, hogy egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező nem adóalany részére teljesített, 10.000 eurós értékhatár alatti szolgáltatás után az adófizetési kötelezettséget a belföldi szabályok szerint kell teljesíteniük (belföldi bevallásban, belföldi adómértékkel vagy alanyi mentesen).Az Áfa-tv. 45/A. § (5)-(6) bekezdése alapján a szolgáltatásnyújtó dönthet úgy is, hogy a 10.000 euró értékhatár alatt is a főszabály alapján állapítja meg a teljesítés helyét, azaz az igénybe vevő letelepedése szerint. Ettől a választásától két évig nem térhet el.A kérdésben felmerült egyes esetekben alkalmazandó adókötelezettségek meghatározása előtt szükséges tisztázni az Egyesült Királyság helyzetét a fenti szabályok alkalmazása szempontjából, ugyanis bár a kilépés dátumát követő átmeneti időszakban (2020. de­cember 31-ig) az Egyesült Királyságot az áfaszabályok alkalmazásában továbbra is úgy kellett kezelni, mintha EU-tagállam lenne, azonban 2021. január 1-jétől "harmadik országnak", vagyis EU-n kívüli országnak minősül.Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítési hely megállapítását alapvetően nem érinti a változás, a különbség a szolgáltatások adminisztrációját illetően van. A Közösségben letelepedett adóalanyok részére nyújtott, az Áfa-tv. 37. §-a alá tartozó szolgáltatások esetében kötelező az összesítő nyilatkozat benyújtása, illetőleg az igénybe vevő jogállásának igazolása elsődlegesen a közösségi adószámmal történhet. Harmadik országbeli adóalany esetén azonban összesítő nyilatkozatot nem kell benyújtani, és az adóalanyiság is igazolható egyéb módon (például a megrendelő adószámával, vagy a gazdasági letelepedése szerinti országban rendszeresített, az adóalanyok nyilvántartása érdekében megképzett egyéb azonosítóval).Az Egyesült Királyságban letelepedett nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások esetén a legfontosabb változás a szolgáltatások utáni adó megfizetésének módja. Közösségen belül nyújtott szolgáltatás esetén ugyanis, amennyiben a szolgáltatás az igénybe vevő letelepedési helyén teljesül, a szolgáltatásnyújtó az adó bevallására és megfizetésére alkalmazhatja az egyablakos rendszert (MOSS-rendszer). Ez azonban az EU-n kívül nyújtott szolgáltatások esetében nem alkalmazható, tehát 2021. január 1-jét követően teljesített ügyletek esetében az Egyesült Királyságban felmerülő adót közvetlenül ott kell megfizetni.Tekintettel az előzőekben leírtakra - miszerint az Egyesült Királyság a szolgáltatások szempontjából harmadik országnak minősül -, a kérdésben említett hat esetkör négy esetre szűkíthető, az egyes viszonylatokban az adókötelezettség az alábbiak szerint alakul:1. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás adóalany részére:Az Áfa-tv. 37. §-a alapján áfa területi hatályán kívüli szolgáltatás teljesül, a számla magyar áfát nem tartalmazhat, azon a "fordított adózás" kifejezést kell feltüntetni, továbbá nem kötelező, de célszerű valamilyen módon jelezni, hogy az ügylet nem tartozik az Áfa-tv. területi hatálya alá. A számlának tartalmaznia kell az eladó közösségi adószámát, valamint a szolgáltatást igénybe vevő másik tagállami adóalany, áfafizetésre kötelezett jogi személy más tagállami közösségi adószámát. Az ügyletet a 65-ös áfabevallásban és az A60-as összesítő nyilatkozatban is szerepeltetni kell.A '65 áfabevallás 91. sorában kell szerepeltetni minden esetben az Áfa-tv. területi hatályán kívül teljesített szolgáltatásnyújtás ellenértékét, függetlenül attól, hogy közösségi, harmadik országos vagy belföldi adóalany felé történt, illetve itt kell feltüntetni azt is, amit nem adóalanynak nyújtottak.Figyelemmel arra, hogy az alanyi adómentes adó­alany nem járhat el alanyi mentes minőségében, ha külföldön teljesített szolgáltatást nyújt [Áfa-tv. 193. § (1) bekezdés d) pontja alapján], ezért áfa szempontjából a fent leírtak szerint kell eljárnia mind az áfás kft.-nek, mind pedig az alanyi mentes egyéni vállalkozónak is.2. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás nem adó­alany (magánszemély) részére:a) 10.000 euró alatt a tagállami magánszemélyeknek elektronikus úton nyújtott szolgáltatás teljesítési helye belföld, a számlán az eladó belföldi adószámát és a belföldi adómértéket kell feltüntetni, továbbá a bevallásban is belföldi ügyletként szerepeltetendő, összesítőnyilatkozat-benyújtási kötelezettség nem merül fel. Amennyiben a szolgáltatás nyújtója alanyi adómentes, úgy a számlán az alanyi mentességére kell hivatkoznia, és bevallási, befizetési kötelezettsége nem keletkezik;b) a 10.000 euró bevételi határ meghaladása esetén - vagy az adózó választása szerint - a szolgáltatás az áfa területi hatályán kívüli, a[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. március 11.
#7
Kérdés: 2020 októberében egy egyéni vállalkozó elvitte a könyvelési anyagát, az új könyvelő ugyanazt a programot használta. Átadtam neki az eddigi könyvelést, a 2020. évet, elektronikusan. Most felváltva zaklatnak (az új könyvelő és a volt ügyfél), az elmúlt 5 évi könyvelési anyagot elektronikus formában kérik. Jogi útra szeretnék terelni, ha 5 napon belül nem adom át! A papíralapú könyvelési anyagot minden évben visszakapta az ügyfél.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár könyvviteli szolgáltatás nyújtására vállalkozott. Ennek a szolgáltatásnak a körébe beletartozik az alapbizonylatok feldolgozása, a különböző nyilvántartások vezetése is, függetlenül attól, hogy az milyen formában történik. A bizonylatok elektronikus úton történő feldolgozása során keletkezett bizonylatok is a könyvelést megrendelő egyéni vállalkozó tulajdonát képezik, a könyvelő nem jogosult azt visszatartani. Az ügyfél esetleges ellenőrzését lehetetlenné teszi, ha nem állnak a rendelkezésére[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. március 25.
#8
Kérdés: Katás egyéni vállalkozó kataalanyisága december 31-ével megszűnik. A továbbiakban szja-s egyéni vállalkozóként működik tovább. Január elején kiállít néhány számlát, amelyeknél a kiállítás kelte 2020 januárja, a teljesítés időpontja viszont 2019. december hó. Ezen kiállított számlákra vonatkozik-e a Katv. alábbi rendelkezése: "13. bevétel megszerzésének időpontja: ...e) * az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg", vagy ezen bevétele már az szja szerint fog adózni a 2020. évi gazdálkodása során?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár összegeket lehet a kisadózó bevételeként figyelembe venni, amik a kisadózó adóalanyiság ideje alatt a kisadózó vállalkozás által kibocsátott bizonylaton szerepelnek. Ezt az értelmezést erősítik a fenti jogszabályhelyet beiktató, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 28. § (3) bekezdés indokolása is, mely szerint "a Katv. nem rendelkezik a kisadózó vállalkozás bevétele megszerzésének végső időpontjáról, így a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adó­alanyiság időszakában kiállított bizonylat alapján a Tao-tv. és az Szja-tv. szerinti adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját. Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása érdekében indokolt a kis­adózó vállalkozás bevételének és a bevétel megszerzése időpontjának kiegészítése".A fentiekből adódóan, ha a kisadózó vállalkozás az adóalanyisága időszakában állít ki számlát, akkor értelemszerűen fel kell rajta tüntetnie a "Kisadózó" kifejezést. Ha e számla ellenértékét az adóalanyiság megszűnése időpontjáig nem szerzi meg, akkor a számlán szereplő ellenértéket ettől függetlenül katás bevételként kell figyelembe vennie.Az Szja-tv. 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. március 25.
#9
Kérdés: A kft. (belföldi áfaadóalany), melyet könyvelek, a 2019. évben vásárolt egy új személygépkocsit nyílt végű pénzügyi lízingszerződés alapján. Havonta kap egy számlát, melyen a tőketörlesztő rész áfás, a kamatrész adómentes tételként van feltüntetve. Ezen számlatőkerész áfatartalmának 50%-át helyezem levonásba. A Covid miatt törlesztések tekintetében moratóriumot kapott a kft., ennek ellenére (nem rendszeresen ugyan, de) befizet egy-egy törlesztőrészletet. A számla kelte a legutóbbi számla esetén (melyet a Toyota Pénzügyi Zrt. kiállított) pl. 2020. 11 hónap volt, teljesítése pedig 2020. 08. 25-e. A kft. havi áfagyakoriságú. Hogyan kezeljem ezeket a számlákat? A kft. most is befizetett egy újabb részt, várhatóan kapunk egy olyan számlát, ami 2021. februári keltezésű, teljesítése pedig a soron következő 2020. augusztusi. Önrevíziózzam a 2020. augusztusi áfát, vagy rakjam be a 2021. februári áfába levonhatóként?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla birtokában gyakorolhatja, az Áfa-tv. 153/A. §-ában megfogalmazott, a levonási jog gyakorlásának módjára vonatkozó rendelkezések figyelembevételével.Utóbbi főszabálya szerint a levonható adónak az aktuális adómegállapítási időszakban való érvényesítésére az adólevonási jog keletkezésének évében és az azt követő naptári évben van lehetősége az adóalanynak.Nem kötelező tehát az adó levonása a levonási[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. március 25.
#10
Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár év végén. Amennyiben a piaci értéke alacsonyabb, mint a beszerzési értéke, akkor értékvesztést kell elszámolni. A kriptovalutát sem lehet felértékelni, ha piaci értéke magasabb, mint a beszerzési értéke.Egyéb kérdések alapvetően nem számviteli, adózási kérdések.A Ptk. 3.8. §-a szerint jogi személy (így a kft. is) minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz. A jogi személy a cégbíróságon történő bejegyzéssel jön létre, a bejegyzési kérelem benyújtását követően. A kérelemhez mellékelni kell a Ptk. 3.5. §-a szerinti létesítő okiratot, amelynek feltétlenül tartalmaznia kell a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túlmenően a jogi személy célját vagy fő tevékenységét. A kérdés szerinti esetben a "kriptovaluta-kereskedés"-t mint fő tevékenységet. Ha már létező kft.-nél szeretnék ezt a tevékenységet végezni, akkor a létesítő okirat módosításával kell kérni a cégjegyzék módosítását. Magát ezt a tevékenységet csak azután végezhetik, ha a "kriptovaluta-kereskedés" mint tevékenység a cégbíróságon a cégjegyzékbe bejegyzésre került.Jelenleg nem tudunk olyan jogszabályról, ami a kriptovalutával való ügyleteket tiltaná.Nincsen olyan jogszabály sem, ami a kriptovaluta-ügyletek számát korlátozná.A Ptk. 3:99. §-a alapján nem vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Mint már utaltunk rá, a kriptovaluta valójában vásárolt követelés, a Ptk. hivatkozott előírása alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként szolgáltatható, a létesítő okiratban meghatározott értéken, ami nem lehet magasabb, mint az átadásakor érvényes piaci értéke, figyelemmel a Ptk. 3:99. §-ának a (2)-(3) bekezdésében foglaltakra is. Az apportáló tulajdonosnál az apportált kriptovaluta beszerzési értékének és a létesítő okiratban elismert értékének a különbözetét a pénzügyi[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. április 29.
#11
Kérdés: Repülőgépet vásároltunk, értelemszerűen a járművek közé soroltuk be, 20 százalékos értékcsökkenés leírási kulccsal. A Tao-tv. szerint:
b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök a HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok.
A 8802 vtsz. szám (Más légi jármű [pl. helikopter, repülőgép]; űrhajó [műbolygó, műhold is] és szuborbitális és űrhajóhordozó rakéta) viszont nem szerepel ennél a leírási kulcsnál. Tehát ebből következően az egyéb tárgyi eszközök között kell nyilvántartanunk 14,5 százalékos kulccsal?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár tartalmaz más előírást, arra a 14,5 százalékos leírási kulcs vonatkozik, azaz az adóalap-csökkentő tétel ezen kulccsal határozható meg, természetesen figyelemmel[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. április 29.
#12
Kérdés: A partnerem egyéni vállalkozó, normál vállalkozói jövedelemadót választott. Alanyi áfamentes, ezért külön pénzforgalmi számlát nem nyitott. A vállalkozása megkezdésekor hónapokig csak kiadása van - alapanyagot, szerszámokat vett, ráadásul bankkártyával fizetett. A problémám az, hogy ha én ezeket a kiadásokat rögzítem a naplófőkönyvbe, a pénzkészlet egyenlege negatív lesz. Kezdőtőke itt nincs, hiszen nem különül el a privát bankszámlája a vállalkozásitól, és teljes vagyonával felel a vállalkozása tartozásaiért. Természetesen, ha majd lesz bevétel, az egyenleg pozitívba is fordulhat. A kérdés tehát az, hogy hogyan kell a kiadásokat könyvelni addig, amíg nincs bevétel, de nincs kezdőtőke sem? Esetleg könyveljek valamiféle "alapítói kölcsönt"?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár vezetésére vonatkozó 5. számú melléklet alapján az egyéni vállalkozó a naplófőkönyvet úgy vezeti, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani.Az előzőekben idézett szabályozásból, az időrendiség elvéből következik, hogy a kiadásokat könyvelni kell addig is, amíg nincs bevétel, így előfordulhat, hogy negatív[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. május 13.
#13
Kérdés: Társaságunk a 2019. évben jelentős beruházásba kezdett, mintegy 320 millió Ft bekerülési értékben. A beruházás üzembe helyezésére várhatóan a 2021. évben kerülhet sor. A 2020. évi beszámoló készítése során a tulajdonosok 100 millió Ft fejlesztési tartalék képzéséről döntöttek. Felhasználható lesz-e a teljes fejlesztési tartalék összege a beruházás üzembe helyezésekor a 2021. évben, figyelembe véve, hogy a többéves beruházás számlái a teljesítésekkel arányosan az előző években folyamatosan kiegyenlítésre kerültek a fejlesztési tartalék képzését megelőzően?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár a 2020. évi beszámoló készítése előtt kell meghozni, hogy a 2020. évi beszámoló mérlegében az már lekötött tartalékként szerepeljen, azaz legkésőbb az átvezetést 2020. december 31-ével könyvelni kellett.A fejlesztési tartalék felhasználásáról a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése rendelkezik. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. Ebből az következik, ha a 2020. évben szabályosan képeztek fejlesztési tartalékot, azt lekötött tartalékként a 2020. évi éves beszámoló mérlege lekötött tartalékként tartalmazta, akkor a 2021. évben a megvalósult beruházás összegében feloldható.[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. május 13.
#14
Kérdés: Egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft., amely nem vezet mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, a kötelező leltározást december 31-i időpontra készíti el. A leltárt szigorú számadás alá kell vonni? Ugyanennek a cégnek a tulajdonában áll egy tehergépjármű. Az útnyilvántartást szigorú számadás alá kell vonni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.A szigorú számadási kötelezettség - az előbbiekből következően - tehát azt jelenti, hogy az e körbe tartozó bizonylatok felhasználóit el kell számoltatni. Ez azonban csak több bizonylat esetében értelmezhető. Ha valamely gazdasági eseményről csak egyetlen bizonylatot állítanak ki, mint a leltár vagy az útnyilvántartás, akkor nem indokolt a szigorú számadási kötelezettség.A december 31-i készletekről készült leltárnak tételesen kell tartalmaznia a fellelt, még fel nem használt, még nem értékesített készleteket készletfajtánként, egyedi megnevezésükkel, mennyiségi és értékbeni adatokkal stb. Az adott esetben azonban a készletek felvételéhez, majd a leltár elkészítéséhez a leltározást végzők részére leltárfelvételi[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. május 27.
#15
Kérdés: Képernyő előtt munkát végző személy a cég nevére szóló számlát hoz. A számla összege 90.000 forint, amelyből a cég bruttó 30.000 forintot térít meg a kollektív szerződés alapján. Ilyen esetben hogyan kell helyesen elszámolni a számlát? A teljes számlát, vagy csak a megtérített összeget? Tegyük fel, hogy a szemüveg a munkavégzés feltétele [Szja-tv. 4. § (2a) bekezdése], illetve védőeszköznek minősül (1. sz. melléklet 8. pont).
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár adómentes "a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszköz".A leírtakból következően a kollektív szerződésben leírt módon dokumentálni kell, hogy milyen jogszabály alapján történik a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg beszerzése.A munkavállaló a cég nevére szóló számlát hoz (az ellenértékét nyilvánvalóan már kifizette). Ha a számla megfelel a jogszabályi követelményeknek, akkor annak alapján a szemüveg beszerzését könyvelni kell, tekintettel arra, hogy annak egy része a munkavállalót terheli, célszerűen kétfelé bontva:-egyrészt a munkavállalót terhelő részre (bruttó 60 ezer forint), ennek az áfája levonható: T 2611, 466 - K 341 (a számla szerinti eladó);-másrészt a munkáltató által átvállalt részre (bruttó 30 ezer forint), ennek az áfája nem vonható le: T 2612 - K 341.Ezt követően a munkavállalót terhelő részt az áfa felszámításával számlázni kell a munkavállaló nevére, árbevételként kell elszámolni: T 311 - K 91-92, 467, és a 2611. számlán lévő arányos bekerülési értéket az eladott[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. július 15.
#16
Kérdés: A céges elektromos autók használatához felszerelt mérőóra alapján kapott számlában felszámított áram üzemanyagköltség vagy áramdíj? Amennyiben a cég az autó magáncélú használatát (is) engedélyezi, és nem kéri a felmerült költségeinek a megtérítését, abban az esetben is anyagköltség, vagy az már személyi jellegű juttatás? Belső szabályzat csak a maximálisan magáncélra megtehető kilométert korlátozza, nincs útnyilvántartási kötelezettség.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár mellékletének 8.37. pontja alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosítő bérlet, jegy juttatása.A céges elektromos autók magáncélú használata tehát adómentes, nem pénzben kapott juttatás. Aszámviteli előírások szerint az adómentes, nem pénzben kapott juttatásokat a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni. A céges elektromos autók használata során azonban nemcsak az áramdíj jelenlik meg költségként, de - többek között - számolni kell az elektromos autó bekerülési értéke alapján számított terv szerinti értékcsökkenési leírással is, a szervizköltségekkel,[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. augusztus 5.
#17
Kérdés: Egy kft. ügyvezetését egy tulajdoni részesedéssel nem rendelkező - külsős - magánszemély látja el, akit egyidejűleg művelettervezői munkakörben munkaviszonyban foglalkoztatnak teljes munkaidőben. A társasági szerződésben a vezető tisztségviselői jogviszonynak megbízási jogviszonyt jelöltek meg. Kérdés, hogy elvégezheti-e ingyenesen az ügyvezetői tevékenységet a külsős magánszemély, ha a megbízási szerződésben ebben állapodnak meg? Ha igen, ez esetben keletkezik-e bejelentési, járulékfizetési kötelezettség az ingyenes ügyvezetői tevékenységre való tekintettel a kft.-nél?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár egy­idejűleg művelettervezői munkakörben teljes munkaidőben munkaviszonyban van foglalkoztatva, az ingyenes megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői teendők semmilyen biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel nem járnak, arról a 08-as bevallásban nem kell adatot közölni. Ha a magánszemély a T1041-es bejelentőn[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. augusztus 5.
#18
Kérdés: A régi Art. 24/A. §-a adószám-felfüggesztés szankcióját módosították a 2018. január 1-től hatályos új 2017. évi CL. törvény átmeneti rendelkezései a következők szerint: "271. § (10) E törvény hatálybalépése időpontjában fennálló adószám-felfüggesztést és fokozott adóhatósági felügyeletet az állami adó- és vámhatóság határozat kiadása nélkül, e törvény hatálybalépésének időpontjában hivatalból megszünteti. Ebben az esetben az adószám felfüggesztésének, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet időtartama a felfüggesztés, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet megszüntetésének időpontjáig tart". Tehát az új Art. szerint 2018. január 1-től már nincs érvényben az adószám-felfüggesztés szankciója. Az adószám-felfüggesztés szankciója visszamenőleges hatállyal került-e törlésre? Olvasatom szerint 2018. január 1-től került kivezetésre ennek a szankciónak az alkalmazása. Áfaönellenőrzéssel lehet-e levonással élni a 2018. január 1-jét megelőző adószám-felfüggesztés időszakára?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár meg az adószám-felfüggesztést az állami adó- és vámhatóság 2018. január 1-jei időponttal.Ha tehát egy adózó adószáma 2017. december 31-én felfüggesztés hatálya alatt volt, és a felfüggesztés időszakában keletkezett levonási jogával mind a mai napig nem élt - amennyiben a levonási jog Áfa-tv.-ben foglalt feltételeinek megfelel -, érvényesítheti azt, figyelemmel az Art. 54. § (6) bekezdésének rendelkezésére. Ebekezdés szerint önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.Az Áfa-tv. 2017. december 31-én hatályos 153/A. § (1) bekezdése az elszámolási időszakban megállapított fizetendő adó és az ugyanezen adómegállapítási időszakban keletkezett levonható előzetesen felszámított adó, vagy ezt megelőzően, de legfeljebb ezen adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adó figyelembevételét tette lehetővé.Az Áfa-tv. 153/A. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezett, hogy az Art. szerint el nem évült, az előzőek szerint nem érvényesített levonható előzetesen felszámított adó összegét a belföldön nyilvántartásba vett adóalany abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként, amelyben az adólevonási jog keletkezett.Az Áfa-tv. 153/A. §-ában foglaltak értelmében tehát lehetőség van arra, hogy az adószám-felfüggesztés hatálya alól kikerült adóalany a levonható adót az annak keletkezésétől számított elévülési[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. augusztus 26.
#19
Kérdés: A kft. munkavállalói 2 napos (belföldön) oktatáson vettek részt. A szállásdíjról és a fogyasztásról (étel, ital) a munkáltató nevére lettek kiállítva a számlák. A munkavállalók lakhelye és a szálloda egy településen van. Cégünknek lettek kiszámlázva az oktató, valamint az oktatáson részt vevő külföldi anyavállalatunk dolgozóinak a szállásdíjai is. A munkavállalóink utáni költségek (szállás, étel, ital) reprezentációhoz/egyes meghatározott juttatáshoz vagy belföldi kiküldetéshez sorolhatók-e, illetve az oktató és a többi résztvevő szállásdíja minek minősül, és miként kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár oktatás nem minősül reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható, például a szakmai program aránya kisebb, mint a szabadidőprogramé (Szja-tv. 3. § 26. pont).A külföldi anyavállalat dolgozóinak szállásdíja (és étel, ital) ugyancsak reprezentációnak minősíthető. Ha az oktató megbízási szerződés alapján díjazásban részesül, akkor esetében megvalósul a kiküldetés, ha a lakhelye és a szálloda nincs egy településen. Ekkor a szállásdíj belföldi kiküldetéshez sorolható, amelyet kiküldetési rendelvénnyel kell dokumentálni. Az oktató szállásdíja nem minősül jövedelemnek, ezt a költséget nem kell a reprezentáció részének tekinteni [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés q) pont].A munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. augusztus 26.
#20
Kérdés: Egyéni vállalkozó osztalékkifizetése kapcsán kérdezem: Adott egy adózás előtti eredmény, a vállalkozó kifizeti a 9% nyereségadót. Osztalékadója nem volt, mert az adott évben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszközök nettó értéke, valamint beruházási költség címen levont összeg magasabb volt, mint az osztalékalap. Jelen esetben mi a kivehető leadózott jövedelme?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár rendelkezést az egyéni vállalkozó osztalékkifizetésére, a kivehető leadózott jövedelem meghatározására. Amennyiben a vállalkozói osztalékalap után nincs osztalékadó-fizetési kötelezettség, abban az esetben is lehetőség van az előző évi tevékenység alapján keletkező ún. szabad pénzösszeg felvételére. Ez az jelenti, hogy a bankszámla és a pénztár 2020. év végi együttes záróállományából, ha levonják a januári 2020. évre vonatkozó befizetendő közterheket (szja, járulék, szocho, áfa, ha van munkavállaló, az utánuk fizetendő szakho), valamint az éves szja-bevallás alapján a 2020. évre vonatkozó személyi[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. szeptember 9.
#21
Kérdés: Elektronikus archiválással, digitalizáló rendszerekkel foglalkozó szolgáltatók kínálatában szerepel az ún. "Elektronikus hitelesítés" ajánlata. A késztermék értékesítését, szállítását, átvételét igazoló dokumentum (szállítólevél) utólagos digitalizálására jelenleg milyen előírások vonatkoznak, a dokumentum hitelességének megőrzését illetően? Az eredetileg papír formában (gépi úton) előállított, az áruátvételt hagyományos módon (tintával) igazoló aláírással ellátott, utólag szkennelt szállítóleveleket az adóhatóság digitális formában hiteles dokumentumnak tekinti-e, amennyiben a digitalizálási szolgáltató digitális aláírással, időbélyeggel igazolja az eredeti papírpéldány és a digitalizált dokumentum egyezőségét? Vagy emellett szükség van a papírdokumentumok megőrzésére is?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá." Az Szt. ezen előírása alapján a gazdasági eseményről kiállított alapbizonylat (például szállítólevél) is számviteli bizonylatnak minősül.Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel az Szt. előírásainak. A digitális archiválás szabályairól az 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet (ITM rendelet) rendelkezik. Az elektronikus dokumentumot a megőrzési kötelezettség lejártáig védeni kell a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés, az utólagos módosítás és sérülés, valamint a jogosulatlan hozzáférés ellen, és biztosítani kell, hogy az őrzött dokumentum értelmezhetősége, olvashatósága a megőrzési kötelezettség időtartama alatt megmaradjon. A megőrzésre kötelezett hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy e követelmények teljesítéséhez milyen módszert alkalmaz (ITM rendelet 3-4. §).Amennyiben tehát a dokumentumokat elektronikus úton állítják ki, főszabály szerint az adózóra van bízva a dokumentumok megőrzésének módszere. Azonban, ha az eredetileg nem elektronikus formában kiállított, papíralapú dokumentumról készítenek másolatot, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletben (Korm. rendelet) írtakra is figyelemmel kell lenni. Ezen Korm. rendelet 55-58. §-ai rendelkeznek a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól.Ha a papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy egyéb magánokiratot a gazdálkodó szervezet állította ki, akkor az erről az okiratról készített elektronikus másolat esetén[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. szeptember 23.
#22
Kérdés: Logisztikai, fuvarozó vállalkozás teherautó-gumiabroncsainak könyvelése kapcsán kérdezem: Bizonyos időközönként, illetve eseti jelleggel a teherautókra új abroncsok szükségesek. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja (könyvelhető-e az 51. főkönyvre) az abroncsbeszerzés, ha a gépjárműre történő felhelyezést a cég saját alkalmazottja végzi el, ha eseti jelleggel egy alvállalkozó végzi, ha a gumiszállító cég vállalja az abroncsok felszerelését?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár karbantartásként számolandók el.)A teherautó gumiabroncsainak cseréjét - eseti jelleggel - más vállalkozó is elvégezheti. Ez azonban sem a számviteli előírások szerint, sem a helyi adótörvény szerint nem tekinthető alvállalkozónak, azaz kizárt az alvállalkozás! A más vállalkozó által végzett gumiabroncscsere esetén a cserét végző vállalkozónak számláznia kell a csere költségeit (beleértve a gumiabroncsok értékét is), amelyet a fuvarozó vállalkozásnál az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell könyvelni. Gyakran előfordul, hogy a gumiabroncsok értékét a szolgáltatás számláján külön tüntetik fel, sőt - jogszabályellenesen - az is előfordul, hogy külön számlázzák. Ez utóbbi esetekben sem lehet azonban a fuvarozó vállalkozónál a gumiabroncsok értékét anyagköltségként kimutatni.Ha a gumiszállító cég vállalja az abroncsok felszerelését is, akkor az előző bekezdésben leírtak szerint kell eljárnia. Az általa kibocsátott számlának tartalmaznia[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. szeptember 23.
#23
Kérdés: Van egy bt., amely 850 E Ft tagi kölcsönnel rendelkezik. A bt. évek óta nem működik, az ezt megelőző években megállapított tartozás kifizetése miatt keletkezett ez a kölcsön. A bt. meg akarja szüntetni a vállalkozást végelszámolással. Ha a tag lemond a tagi kölcsönről, akkor illeték- és adófizetési kötelezettség keletkezik. Alkalmazhat-e olyan megoldást, hogy a tag ázsiós tőkeemelést hajt végre befizetéssel, és abból fizeti vissza a tagi kölcsönt? Véleményem szerint a NAV nem vélelmezi ezt ajándékozásnak. A tőkeemelés természetesen a cégnyilvántartásba is bejegyzésre kerül.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár indokolni.Az előbbiek figyelembevétele mellett az ázsióval történő tőkeemelésnek nincs akadálya. A társasági szerződés módosítása, a 850 E Ft befizetése, a módosított társasági szerződés cégbírósághoz történő benyújtása, majd cégjegyzékbe történő bejegyzése után. A cégjegyzékbe csak a jegyzett tőke növelésére szánt összeget kell bejegyezni.Meggondolandó, hogy a tulajdonosoknak az ázsióval történő tőkeemelés kerül-e többe, vagy az, ha a tag elengedi[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. október 14.
#24
Kérdés: Ügyfelem Revolut-számlán keresztül szeretné könyvelni a külföldi beszerzéseit. Milyen módon kell az ügyleteket könyvelni? Úgy kell kezelnem, mint egy devizaszámlát, vagy más előírás vonatkozik rá?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár Revolut-kártyával felvett pénzt lehet könyvelni, de a Revolut-számlán nem lehet könyvelni!A Revolut-bankszámla tehát banki devizaszámla, amelyről a Revolut-kártyával valutát lehet felvenni. Így Revolut-bankszámla vezetésére, a Revolut-bankszámlát érintő gazdasági események (így a Revolut-kártyával történő valuta felvétele) könyvelésére is a devizaszámla vezetésére, a devizaműveletek könyvelésére vonatkozó hatályos előírásokat[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. október 14.
#25
Kérdés: A társaság saját gépkocsijához kisebb alkatrészeket rendel utánvétes kiszállítással. A bejövő számlán külön tételként szerepel az alkatrész, a szállítás és az utánvét díja. Az alkatrészt nem veszi készletre, az elszámolás egyből az 5-ös költségek közé kerül. Hogyan kell a fenti tételeket helyesen könyvelni, különös tekintettel az áfára?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár bekerülési (beszerzési) érték a vétel­áron túlmenően magában foglalja a beszállítással kapcsolatos szállítási és rakodási díjat, de az eszközhöz (alkatrészhez) egyedileg hozzákapcsolható utánvét díját is.Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján nem vonható le az egyéb terméket terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges.A kérdés szerinti esetben a gépkocsihoz megrendelt alkatrészek a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükségesek. Ezért az alkatrészek teljes[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. október 28.
#26
Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár épület és az egyéb építmény gyűjtőfogalma.Építmény mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezetei­re való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.Épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, az időszakos vagy az idényjellegű tartózkodás, az üzemi termelés, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja.Épületrész, tulajdoni hányad: Számos esetben az önálló tárgyi eszköznek minősülő épület többféle funkció ellátására képes. Ugyanazon épületen belül lehet iroda, üzem, raktár is. Ez esetben az épület nem tekinthető rendeltetése, használata alapján egyetlen tárgyi eszköznek. A számviteli törvény - a hivatkozottak alapján - az épület mellett elismeri külön tárgyi eszköznek az épületrészt is. Így külön-külön épületrészként indokolt aktiválni a rendeltetésszerű használatbavételkor az épület irodarészét, az üzemcsarnok- (üzem-) részét, illetve a raktárrészét, feltéve, hogy az előbbiek szerinti rendeltetést, használatot, annak az épületre jellemző adatait az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték.Előfordul az is, hogy az önálló tárgyi eszköznek minősülő épületnek több tulajdonosa van, akik között az épület tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban meghatározott arányban oszlik meg. Ilyen esetben az épületrész bekerülési értéke mögött nem az épület egésze van, hanem annak a jogosultság szerinti része, a tulajdonjognak megfelelő hányada. Ilyen esetben jellemzően az épülethez tartozó földterület is a tulajdonosok között megosztásra kerül, és beszélhetünk tulajdonhányadról, földterülethányadról.Egyéb építmény - minden épületnek nem minősülő építmény (részletesen lásd később!).Üzemkörön kívüli ingatlanok közé az az ingatlan tartozik, amely nincs a vállalkozási tevékenységgel közvetlen összefüggésben. Így idesorolandó az üzemi lakóépület, a lakótelepen belüli út-, víz- és csatornahálózat, továbbá a kizárólag polgári védelmi célokat szolgáló épület, egyéb építmény, raktár, víztároló medence, valamint kizárólag a szociális, kulturális, sport- és gyermekintézményi, üdülési célokat szolgáló épület, egyéb építmény (bölcsőde, napközi otthon, kultúrház, üdülő, sportpálya stb.).Épület mint egyedi eszköz: Az önálló (különálló) épület, illetve épületrész, tulajdoni hányad, ha azt az ingatlan-nyilvántartásban rögzítették.Az önálló (különálló) épület meghatározására célszerű a statisztikai előírást alkalmazni. Így önálló épület bármely szabadon álló épület, összekapcsolt szerkezetnél (ikerházak, sorházak) bármely egység, amely a többitől a tetőtől a pincéig tűzfallal van elválasztva. Tűzfal hiányában az összekapcsolt épületek - egyetlen - önálló épületnek tekintendők, annak ellenére, hogy külön-külön hozzáférhetők (saját bejáratuk van), saját közüzemi berendezésekkel (víz, gáz stb.) rendelkeznek, valamint egymástól elkülönítetten használhatók.Az önálló épület fogalmába tartoznak az épület rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő épületgépészeti berendezések, vezetékek (mint a víz, villany, csatorna, központi fűtés vezetékei és berendezési tárgyai, illetve a személyfelvonó), amelyek bekerülési értéke az épület bekerülési értékének része.A klímaberendezés akkor tartozik az önálló épület fogalmába, ha az épület egészének használhatóságát szolgálja, és az épületbe már az épület rendeltetésszerű használatbavétele előtt beépítették, akár az egész épületre egységesen felszerelték a klímaberendezést, akár szobánként, de az épület valamennyi helyiségébe.Nem épület az épületre jellemző funkciókkal rendelkező konténer, mivel azt - a rendeltetésszerű használat során - szétszerelés nélkül lehet egyik helyről a másik helyre szállítani, bár lehet öltöző, iroda, portaszolgálat vagy az állandó, illetve az időszakos tartózkodás helyszíne is.Egyéb építmények: Közéjük tartoznak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint:-a műtárgy: út, híd, torony, gáz, folyadék, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások,-a nyomvonalas jellegű építmények: vasúti pálya, a függő- és szállítószalag-pálya, az út, a vízellátási vezeték, a csatorna, a kőolaj- és kőolaj-termékszállító vezetékek, a földgáz-, a szén-dioxid-szállító vezetékek, a villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat, a villamosenergia-termelői, magán- és közvetlen vezetékek, a távhővezeték-hálózat stb.,-sajátos építményfajták a közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos építmények stb.A KSH szerint az egyéb építmények közé tartoznak a vasutak, utak, hidak, autópályák, repülőtéri futópályák, gátak stb.Az előbbiekben felsorolt építmények bármelyike szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, megjelenhet a tárgyi eszközök között, egyéb építményként.A felsoroltakon túlmenően az egyéb építmények közé tartoznak az ültetvények az erdők, a gyepterület,[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. november 11.
#27
Kérdés: A társaság 4 db téli gumit vásárolt szereléssel. A számlán a gumi és a szerelés különböző sorokon szerepel. Ez szolgáltatás vagy termékbeszerzés, vagy esetleg a két sort külön könyveljük? Jól gondoljuk, hogy ez esetben az áfa még 50%-ban sem vonható le? A személygépkocsihoz vásárolt tetőcsomagtartó esetében - mivel különálló termék - jól gondoljuk, hogy nem vonható le az áfa?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár rendeltetésszerű használat érdekében a nyári gumikat téli autógumikkal (gumiköpennyel) cserélik ki (és fordítva).A kérdés szerint a nyári autógumik cseréje vásárolt téli autógumikkal történt, de a vásárlással egyide­jűleg szereléssel. Szereléssel történt anyagvásárlás esetén a szolgáltatásnyújtás az elsődleges, és az adott esetben a téliautógumi-vásárlás a szolgáltatás érdekében történt. Ezért a kérdés szerinti számlát - függetlenül attól, hogy külön-külön szerepel azon a téli gumi, illetve a szerelés - csak egy összegben, igénybe vett szolgáltatásként (karbantartásként) lehet könyvelni.Az Áfa-tv. 124. §-ának (4) bekezdése szerint: nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka. Mivel az autógumik nyári gumiról téli gumira történő cseréje a személygépkocsi üzemeltetésének, fenntartásának elengedhetetlen feltétele, a téli gumikkal történő felszerelése a személygépkocsinak olyan (a felszerelt gumik értékét is magában foglaló) szolgáltatás, amelynek az előzetesen felszámított áfája teljes összege levonható 50%-ban.Más a helyzet a személygépkocsihoz vásárolt[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. november 25.
#28
Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Cégünk több belvárosi gyorséttermet üzemeltet, melyek mindegyike melegkonyhás engedéllyel rendelkezik; az értékesített ételek helyben készülnek, az üdítők azonban nem. Ülőhelyek tekintetében telephelyeink a következő kategóriákba esnek:
-az egyik telephelyünk kiadóablakkal működik, se beltéri leülési lehetőség nincs, se üzlethez tartozó terasz;
-a másik telephelyünknek van egy külső, kb. 20 férőhelyes terasza, de beltéri leülési lehetőség nincs;
-a harmadik telephelyünknek van egy külső terasza és bent is le lehet ülni.
Pénztárgépeinkben elvitel esetén 27%-os áfakulcsot használunk, helyben fogyasztás esetén 5%-os áfakulcsot; a nem helyben készült üdítőkre minden esetben 27%-os áfakulcsot. Ha a vendég egy olyan telephelyünkön fogyaszt helyben készült ételt, ahol megrendelés után "helyben", az étteremhez tartozó teraszon fogyasztja el az ételt, akkor használhatjuk-e a kedvezményes 5%-os áfakulcsot? Bármilyen esetben alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs nem helyben készült üdítő értékesítése esetén? Egyértelmű elvitel esetén (amikor a vendég nem a teraszon fogyaszt, hanem elviszi a vásárolt ételt/italt) alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs bizonyos feltételek mellett?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár meg. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. Termék értékesítésének pedig a birtokba vehető dolog olyan átengedése minősül, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Az elhatároláshoz segítségül hívható az Európai Unió Tanácsának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelet fogalommeghatározása is. Ennek 6. cikke alapján az éttermi és vendéglátóipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész- vagy félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásra szánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek. Ebből látható, hogy a kedvezményes adókulcs alá tartozó étkezőhelyi vendéglátásnál az ételek és/vagy italok értékesítésén túl a kiegészítő szolgáltatásoknak is meg kell jelenniük. Ilyen többletszolgáltatás jellemzően a felszolgálás, ülőhely és evőeszköz biztosítása, az asztalok tisztán tartása, mosogatás, mosdó használatának lehetősége stb. (A példaként felsorolt szolgáltatáselemeknek nem kell kivétel nélkül megjelenniük, a lényeg, hogy ezek legyenek túlsúlyban az étel vagy ital egyszerű értékesítéséhez képest.)Fentieknél nem feltétel, hogy a vendéglátás zárt térben történjen, így az megvalósulhat egy, az üzlethelyiséghez tartozó teraszon is, ha például ott van ülőhely, felszolgálás, biztosítanak evőeszközt stb. A kérdésben szereplő második és harmadik eset tehát megfelelhet az 5%-os adómértékkel adóztatandó[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. november 25.
#29
Kérdés: Társaságunk Kínából szerez be árukat. Számviteli politikánkban éltünk az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésében foglaltakkal, és az Áfa-tv. szerinti (vámoláshoz használt) árfolyammal rögzítjük a kínai áruszámlákat a könyveinkben. Kérdésünk az év végi úton lévő készletekhez kapcsolódik. A hajóval történő szállítás hosszú ideje miatt év végén nagyon sok az úton lévő készletünk. Az áru hajókorláton történő átemelésétől kezdve miénk a kárveszély. A novemberben-decemberben hajóra rakott áruk mind úton lévő készletnek minősülnek, mert a vámolásukra és a társaságunkhoz történő tényleges beérkezésükre csak a következő év januárjában-februárjában kerül sor. Az úton lévő készleteket a kínai partner számlája alapján az adott év december 31-i árfolyamán értékeltük, de most felmerült a kérdés, hogy talán ezeket is a vámoláshoz használt (a következő januári-februári) árfolyammal kellene forintosítani. Melyik árfolyamot kell használni az úton lévő készletek értékeléséhez? Ezenkívül mi az úton lévő készleteket olyan értéken mutatjuk ki a könyvekben, ami már tartalmazza a vámot, a szállítási költséget, a vámkezelési díjakat stb., tehát minden járulékos költséget is. Helyes ez a kimutatás?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár árfolyam alkalmazásával. Mivel az áru a társaság magyarországi raktárába nem érkezett meg, elkülönített számlára (pl. 217.) kell az így számított bekerülési értéket könyvelni, amelynek az elnevezése utaljon arra, hogy a beszerzett anyag, áru még nincs a raktárban, azaz úton van. Könyvelése: T 217 - K 4541 (az áfát azért nem kell könyvelni, mert az - az adott esetben - a vámkezeléshez kapcsolódik, és az még nem történt meg).Importból beszerzett áruról van szó, a beszerzéshez kapcsolódó kötelezettséget (itt a 4541. számla) a mérlegfordulónapi értékelés keretében, az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint át kell értékelni, az átértékelés során mutatkozó árfolyam-különbözettel nem a készletértéket, hanem az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése szerint az eredményt kell módosítani.A szállítás számlázott költségeivel akkor kell a készletértéket növelni, amikor a teljesítés megtörtént (a szállítás - mint szolgáltatás - befejezésekor). Ha a fuvarozó számlája devizaértéket tartalmaz, a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizakötelezettséget kell - a fentiek szerint - átértékelni (T 217 - K 4541).A társaság szerint a novemberi-decemberi teljesítés vámkezelése csak a következő év januárjában-februárjában történhet. A vámolással összefüggő költségeket (vám, vámkezelési díj) és az áfát is csak a vámkezelés időpontjával lehet könyvelni, az úton lévő készletek értékét növelő tételként (T217 - K 465) és fizetendő áfaként: T 468 - K384, T 465 - K 467, T 466 - K 465.A leírtakból következik, az úton lévő készletek bekerülési értékében a vámköltség csak akkor vehető számításba, ha a vámolás ténylegesen megtörtént. Ha a vámolás a mérlegfordulónapig nem történt meg, akkor az úton lévő készletek mérlegfordulónapi értéke csak az eladó számlája szerinti értéket, a szállítás és rakodás, egyéb ténylegesen felmerült szolgáltatás mérlegfordulónapig felmerült számlázott értékét tartalmazhatja.Amikor a kínai áru a magyarországi raktárba, telephelyre beérkezett a mérlegfordulónapot követően,[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. december 16.
#30
Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.A munka- és egészségvédelemmel összefüggő juttatások adózásával kapcsolatos jogalkotói szándékot az is mutatja (erősíti), hogy bizonyos esetekben ugyanazon juttatással összefüggésben az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pont alapján is meg lehet állapítani, hogy nem keletkezik bevétele a magánszemélynek, és ezzel párhuzamosan az adott juttatáshoz a törvény adómentes jogcímet is rendel az 1. sz. mellékletben (ilyen lehet például a védőeszköz juttatása). Emellett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stab. tv.) 28/A. §-a is biztosíthat adómentességet egyes veszélyhelyzeti esetekben.A védőeszközöknél kiindulási alapként tehát először az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontját vizsgáljuk meg. Eszerint nem keletkezik bevétel (azaz adókötelezettség), ha valamely személy (cég, szervezet) a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosít olyan eszközt, szolgáltatást, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, ideértve a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítását is. Adómentes akkor lehet a juttatás, a fentiek alapján, ha a munkavégzés feltétele [Szja-tv. 4. § (2a) bekezdése], illetve ha védőeszköznek minősül [Szja-tv. 1. sz. melléklet 8. pontja]. A "minimálisan szükséges" feltétel tehát az éles látást biztosító két szemüveglencsére és az annak rendeltetésszerű használatát biztosító szemüvegkeretre, illetve olyan összegre értendő, amelyből az érintett munkavállalónak az e feltételeknek eleget tevő szemüveg biztosítható. Összegszerűen ez nem határozható meg, mert a szemüveglencse dioptriafüggő, és így az ára változó. Amennyiben az adómentesség feltételei fennállnak, akkor a juttatás vonatkozásában a magánszemélyt nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség.Társaságiadó-alany juttató esetében a Tao-tv. 3. számú mellékletének B) fejezet 3. pontja szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló kötelező befizetés. Az Szt. 79. § (3) bekezdése rögzíti, mi tekinthető személyi jellegű egyéb kifizetésnek. Az Szt. 3. § (7) bekezdés 3. pontjában foglaltak alapján személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi elő­írás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyennek tekintendő a védőszemüveg-juttatás is. Ezzel az összeggel nem kell megnövelnie az adózás előtti eredményét a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja szerint. Ha a munkáltató nem a minimális, vagy[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2021. december 16.