×

2022. legnépszerűbb témái

logo
     
#1
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszból: […] az eurónak megfelelő forintösszeget.A napidíj összegének meghatározásához a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet néhány elő­írását ismertetni kell. A 2. § szerint az Szja-tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezet 7. pont b) alpontja szerinti költség napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. Ehhez azonban hozzá kell tenni az Szja-tv. rendelkezését, mely szerint igazolás nélkül elszámolható költség a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 euró. Tehát minden külföldi napidíj adóköteles, csak 30%-ban adómentes, de az adómentes rész nem lehet több napi 15 eurónál. (Például napi 60 euró 30%-a 18 euró, de csak 15 euró adómentes.)A Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján a kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. Az időtartam megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulási időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést egy órával követően kell alapul venni azzal, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat úgy, hogy a fennmaradó tört rész - amennyiben legalább 8 óra - egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egész napnak számít.Vegyük a kért példát. A cég munkavállalója 2021. május 5-én a 6 óra 30 perckor induló repülővel Párizsba utazik hivatalos kiküldetéssel, és május 16-án 15 óra 40 perckor a menetrend szerinti járattal érkezik vissza Budapestre.A példa alapján a kiküldetésben eltöltött teljes napok száma: 10 nap (6-tól 15-ig),-az indulás napja (a plusz egy órával az indulás előtt) 18 óra 30 perc;-az érkezés napja (a plusz egy órával az érkezés után) 16 óra 40 perc;-a tört napok együtt: 35 óra 10 perc, a 24-gyel való osztás után:-1 nap és 11 óra 10 perc, amit több mint 8 óra, tehát egy további nap;-így a külföldi kiküldetés napjainak a száma: 10+1+1= 12 nap.Ha a kiküldetési rendelvényben a külföldi kiküldetés napi összegét 20 euróban határozták meg, akkor-az Szja-tv. 3. számú mellékletének II. fejezete 7. pontjának b) alpontja szerint igazolás nélkül költségként elszámolható a napi 20 euró 30 százaléka, azaz 6 euró,-bár a Korm. rendelet 2. §-a szerint napi 15 euró lehet adómentes, de a napi 20 euró 30 százaléka ennél kevesebb,-így napi 14 euró a magánszemély önálló tevékenysége bevételeként adózik.A külföldi kiküldetés 12 napjára az összes napidíj 240 euró,-amelynek 30%-a, azaz 72 euró nem adózik, adómentesen személyi jellegű egyéb kifizetés,-amelynek 70%-a, azaz 168 euró forintra átszámított összege után= a munkavállaló 15 százalék személyi jövedelem­adót, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot (bérjárulékokkal együtt 18,5%-ot),= a munkáltató 2021-ben 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.A napidíjra elszámolási kötelezettséggel előleg is adható, amelyet a kiküldöttel szembeni követelésként kell kimutatni az átadás időpontjában érvényes választott árfolyamon forintra átszámított összegben (T3611 - K382). Az előleg átadásánál azonban figyelemmel kell lenni arra is, ha a külföldi napidíjnak jövedelemtartalma van (mindig[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2022. január 13.
#2
Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszból: […] előre meghatározott feladatok teljesítése alapján fizethető prémium, amelyet a mérlegfordulónapig nem bíráltak el, amelynek név szerinti összegét a jóváhagyásra jogosult testület - a mérlegfordulónapot követően, de még a mérlegkészítés időpontja előtt - állapítja meg, amelyet azonban a munkavállalókkal szembeni kötelezettségként csak a jóváhagyást követően lehet előírni. Ez esetben (ez nem lehetőség) a név szerint megállapított jutalmak, prémiumok összegét és a kapcsolódó - a vállalkozó által fizetendő - járulékokat és adókat passzív időbeli elhatárolással, a mérleggel lezárásra kerülő üzleti év bérköltségeként és bérjárulékaként kell elszámolni. Ezt az elszámolási módot alapvetően az összemérés számviteli alapelv követelménye igényli.A passzív időbeli elhatárolások között elszámolt tételeket a mérleggel lezárt üzleti évet követő üzleti évben vissza kell vezetni. A jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, meghatározott jutalmat, prémiumot és azok járulékát a jóváhagyást követően lehet kifizetni, a kifizetéshez kapcsolódnak a bérköltséget terhelő szociális hozzájárulási adó, a bérköltségből levonandó személyi jövedelemadó és bérjárulékok, a kifizetéshez kapcsolódik az adó költségkénti elszámolása, a személyi jövedelemadó és a bérjárulékok bevallása. Jogszerű eljárás esetén a vállalkozó könyvei­ben a jutalom, prémium miatt - egyenlegében - sem bérköltség, sem bérjárulék nem maradhat.Ha az időbeli elhatárolás feltételei nem teljesülnek, mert a mérleg jóváhagyását megelőzően nem határozták meg név szerint a jutalom, a prémium összegét, az csak később történik meg, és ez nem rendszeresen, csak esetenként fordul elő, akkor indokolt lehet az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése alapján a céltartalékképzés a még jóvá nem hagyott prémiumokra, jutalmakra. Ha rendszeresen, csak az elfogadott beszámoló adatainak az értékelése alapján határozzák meg a kifizetésre kerülő jutalmat, értékelik a prémiumfeltételek teljesítését, akkor nem indokolt minden évben a céltartalékképzés.Másként fogalmazva, ha a mérleggel lezárásra kerülő üzleti év beszámolójának elfogadása, jóváhagyása előtt név szerint meghatározták a jutalmat, a prémiumot, a jóváhagyásra jogosult testület azt[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címkék:    
A válasz időpontja: 2022. január 13.
#3
Kérdés: Ügyfelünk építőipari tevékenységet folytat. Az egyik megrendelő az elkészült épületnél hibákat fedezett fel, ami alapján nem ismerte el a teljesítést, és nem fogadja be a végszámlát. Majd teljesítési szakértő bizottság lett felkérve, amely felmérte a munkát, és egy alacsonyabb összeget határozott meg, ami alapján a végszámla korrigálásra került. Amegrendelő még ezt sem hajlandó befogadni és kifizetni, így ügyvéddel peres eljárást indított ügyfelem. A perrel kapcsolatos ügyvédi és bírósági költségeket hogyan kell könyvelni? Adott évi költség lesz, vagy esetleg követelésként kell szerepeltetni?
Részlet a válaszból: […] költségeket nem lehet időbelileg elhatárolni. Ha azt a megrendelőre át kívánják hárítani, akkor azt csak akkor lehet egyéb bevételként könyvelni, ha az áthárított összeget a megrendelő kifizette. Így a megrendelővel szembeni követelésként kimutatni véletlenül sem szabad.A kérdésben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a végszámlával kapcsolatosan nem a vonatkozó előírások szerint jártak el. A be nem fogadott végszámlát nem szabad könyvelni, és nem lehet korrigálni. Ha a végszámlát a teljesítés elismerése nélkül könyvelték, akkor ezt a könyvelést sztornírozni kell. A felülvizsgált végszámlát nem korrigálni kell, hanem új számlát kell kiállítani. Az[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2022. február 10.
#4
Kérdés: Egy online előadáson azt hallottam, hogy 2021-től nem kell a 200 E Ft alatti, kis értékű tárgyi eszközöket a 16. számlacsoportban könyvelni, majd onnan a megfelelő főkönyvi számlára átvezetni, hanem a teljesítés időpontjában értékcsökkenésként elszámolhatom. Ennek az lenne a következménye, hogy nem kell nyilvántartani, leltározni, selejtezni ezeket az eszközöket. Igaz-e az állítás, szabályosan járok el, ha így számolom el a kis értékű eszközöket, vagy valamit félreértettem? Nem találok erre vonatkozóan semmit a számviteli törvényben, ezért bizonytalanodtam el.
Részlet a válaszból: […] arra, hogy a 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értékét a használatbavételkor (és ne a hasznos élettartam alatt) értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolják. Ez nem azt jelenti, hogy a kis értékű tárgyi eszköz bekerülési értékét a beszerzéskor azonnal terv szerinti értékcsökkenési leírásként el lehet számolni.A beruházási számlán kimutatott kis értékű tárgyi eszközt is - dokumentáltan - rendeltetésszerűen használatba kell venni, és csak akkor lehet egy összegben a bekerülési értéket terv szerinti értékcsökkenési leírásként kimutatni.Általános szabály, hogy a tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékét a rendeltetésszerű használatbavételkor kell a megfelelő tárgyi eszköz főkönyvi számlára átvezetni. Kis értékű tárgyi eszközök esetében nem tekinthető törvényellenesnek az a gyakorlat, mely szerint a rendeltetésszerű használatbavételkor azok bruttó értékét nem vezetik át a megfelelő tárgyi eszköz főkönyvi számlára, hanem - a vállalkozó döntésének megfelelően - azonnal elszámolják terv szerinti értékcsökkenési leírásként (T 571 - K 161).Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése alapján a mérlegtételek alátámasztására leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A kis értékű tárgyi eszközök értékkel nem szerepelnek a főkönyvben,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. február 10.
#5
Kérdés: 2021 decemberében ügyfelemnél próbavásárlás során nyugtakibocsátás elmulasztása miatt eljárás indult. 2022. januárban megérkezett a határozat 150 ezer forint mulasztási bírságról. Ezt a bírságot melyik évre és hogyan könyveljük? 2021-re kötelezettség, vagy 2022-re, és elhatároljuk 2021-re?
Részlet a válaszból: […] határozata. A kérdésben leírtak alapján ez az időpont csak 2022 januárja vagy februárja lehet.A mulasztási bírságot az erről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell könyvelni az egyéb ráfordítások között, mint az adóhatósággal szembeni kötelezettséget (T 8632 - K 463-11). Amulasztási bírságot nem lehet időbelileg elhatárolni, az Szt. 32. §-a nem ad erre lehetőséget, az összemérés elve nem teszi lehetővé (a mulasztási bírság fizetési kötelezettsége nem a 2021. évi bevétel megszerzése érdekében merült fel), bár a kiváltó hiányosság 2021-ben következett be. Ez utóbbira[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2022. február 24.
#6
Kérdés: A behajthatatlan követelés miatt a NAV-tól visszaigényelt áfát a behajthatatlan követelés csökkentéseként vagy egyéb bevételként kell elszámolnia a kettős könyvvezetést vezető társaságnak?
Részlet a válaszból: […] behajthatatlan követelés adóalapja a követelés számlája kibocsátásakor a fizetendő áfa alapjaként került elszámolásra a vevővel szemben (T 311 - K 467). A követelést azonban már korábban - a visszaigénylést megelőzően - behajthatatlan követelésként le kellett írni (T 315 - K 311 és T 8691 - K 311), az áfa visszaigénylése a követelés számlával szemben nem könyvelhető! Mivel a ráfordításkénti elszámolás már korábban megtörtént, a visszaigényelt áfával az egyéb bevételeket indokolt növelni, azaz a fizetendő áfa alapját[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2022. február 24.
#7
Kérdés: Ha a vevő vásárláskor számlát kér, és bankkártyával egyenlíti ki az összeget, hogyan kell szabályszerűen könyvelni a kettős könyvvitel szabályai szerint? Kérem válaszukat a főkönyvi számlaszámok megjelölésével!
Részlet a válaszból: […] eredeti számlát.A készpénzes számla másodpéldánya az eladónál maradó gépi nyugtával együtt a könyvelés bizonylata. Bankkártyával történő fizetés esetén a számlázott összeget a bankkal szembeni követelésként kell könyvelni: T 368 - K 91-92, a számlázott összeg áfatartalmának átvezetése: T 91-92 - K 467. Amikor a bankkártyával fizetett összeg megjelenik az elszámolási bankszámlán pénzbevételként, a bankkivonat alapján kell azt könyvelni: T 384 - K 368.Bankkártyával[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2022. március 10.
#8
Kérdés: A kivaadónem cégünknél összegszerűségét tekintve a munkabérek utáni szochót váltja ki a legnagyobb arányban. Könyvelhetjük a szocho mintájára - mint járulékot - költségként, vagy az egyéb ráfordítások között van a helye, illetve teljes összegében mint eredményt terhelő adó jelenik meg a könyvelésben és az eredménykimutatásban?
Részlet a válaszból: […] összhangban kell értelmezni. Ha a kisvállalati adó alapjáról szóló 20. §-t áttekintjük, egyértelmű, hogy a kisvállalati adó - mint ráfordítás­elem - csak a társasági adóval hasonlítható össze, nem minősíthető járuléknak, de egyéb ráfordításnak sem. A kisvállalati adót a nyereséget terhelő[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2022. január 13.
#9
Kérdés: Cégünk EU-s beszerzéseihez kötődő bejövő számlák helyes áfateljesítési időpontjához kérek segítséget. Ezeken a számlákon rendszerint egy időpont szerepel, a számla kelte. Mi lesz a számla áfa szerinti teljesítési időpontja? Ugyanaz, mint a számla kelte? Mi van, ha nem érkezik számla a termékkel, csak szállítólevél? Akkor a szállítólevél dátuma lesz az áfateljesítés időpontja? Vagy alkalmaznunk kell az Áfa-tv. 63. § (1) bekezdését? Az áfateljesítés dátuma alatt azt értem, hogy melyik időszaki A60-as összesítő jelentésben kell szerepeltetni a számlát?
Részlet a válaszból: […] azzal a nappal tekinthető teljesítettnek, amellyel az annak megfelelő belföldi termékértékesítés lenne teljesített. Másrészt a 63. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.Mindez a kérdés szerinti esetben azt jelenti, hogy a fizetendő adót elsősorban a számla kiállításának napjával kell megállapítani. Ha tehát az EU-s partner a számlát április 30. napján állítja ki május 1-jei teljesítési dátummal, akkor a beszerzést terhelő adót a havi bevalló magyar adóalanynak az április havi bevallásában és az április hónapról beadandó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetnie. [Megjegyzendő, hogy a Tanácsnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelvének 7. pontja alapján a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítésének vagy befejezésének dátuma, amennyiben ezt a dátumot meghatározták, és az eltér a számla kiállításának dátumától. Emiatt feltételezhetően azért nem szerepel a számlán teljesítési időpont, mert az megegyezik a számla keltével. Ennek azonban a fent leírtak szerint nincs különösebb jelentősége.]Abban az esetben, ha a közösségi partner nem állít ki számlát a termékértékesítésről (vagy az nem érkezik meg időben a magyar fél számára), akkor az Áfa-tv. 63. § (1) bekezdésének fent idézett, második fordulata szerint a[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2022. május 26.
#10
Kérdés: Az ügyvezető tag euróban szeretné felvenni a jövedelmét. A cég könyvviteli nyilvántartása forintban történik, a kifizetéshez szükséges euróval rendelkezik. A számviteli politikájában a számlavezető OTP devizaeladási árfolyamának alkalmazását írta elő. Milyen árfolyamon kell elszámolni a számfejtés és kifizetés során?
Részlet a válaszból: […] szerinti tagi jövedelmet az ügyvezető részére csak forintban lehet számfejteni, forintban kell könyvelni, és a levonások után megmaradó összeget is forintban kell az ügyvezetővel szembeni kötelezettségként kimutatni.Ha az ügyvezető a neki járó forintösszeg helyett eurót akar, akkor az eurót el kell adni, és az euróel­adás kapcsán kimutatott követelést kell az ügyvezetővel szembeni kötelezettség összegébe beszámítani.Az ügyvezetővel szemben forintban kimutatott[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. március 24.
#11
Kérdés: Cégünk selejtezné az összegyűlt iratokat, amelyek eléggé sokfélék. Sok dokumentumra nem találtam megőrzési kötelezettséget. Pl. ügyfél-regisztrációs adatlapoknál, ahol a vevőink személyi igazolványa, lakcímkártyája, céges aláírási címpéldányaik vannak, természetesen a beleegyező nyilatkozattal együtt fénymásolatban, ahogyan mi kezelhetjük; számlareklamációk; egyszerű postai tértivények; hatósági jegyzőkönyvek, gépkönyvek, érintésvédelmi vizsgálatok jegyzőkönyvei... Van erre vonatkozóan megőrzési határidő? Tudnának arra iránymutatást adni, hogy azoknál a dokumentumoknál, amelyek a napi működés során keletkeznek, de sem az Art., sem az Szt. nem nevesíti, mi az irányadó őrzési kötelezettség, illetve hogy melyik jogszabály szabályozza ezt?
Részlet a válaszból: […] adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. Aszemélyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető (így - hozzátehetjük - az törvényben jellemzően nem "határidősíthető").Véleményünk szerint az adatok szükségességét elrendelő jogszabálynak, szervezetnek kell alapvetően rendelkeznie arról, hogy az adott adatot (az adott adat fénymásolt dokumentumát) meddig kell megőrizni. A megőrzési kötelezettség nem feltétlenül időtartamhoz kötött kell, hogy legyen, hanem például valamilyen esemény bekövetkeztéhez is kapcsolódhat. (A munkaviszony létesítésekor készített másolatokat indokolt a munkaviszony időtartama alatt, illetve cseréjéig megőrizni. Az ügyfél-regisztrációs adatlapokat mindaddig, amíg az ügyféllel a kapcsolat végleg nem szűnik meg.)Számlareklamáció dokumentumát mindaddig, amíg helyesbítő számla nem kerül kiállításra. A postai tértivevényt addig, amíg a küldemény bizonyítottan nem jutott el a címzetthez.A hatósági jegyzőkönyveket, gépkönyveket, érintésvédelmi vizsgálatok jegyzőkönyveit mindaddig, amíg azok hatályosak, érvényesek.A példák alapján is, a hivatkozott jogszabály előírásaiból következően is az látszik célszerűnek, ha a társaság belső szabályban rögzíti:-egyrészt azt, hogy milyen eseményekhez kapcsolódik személyes adatok rögzítése,[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2022. április 14.
#12
Kérdés: Új energiaszolgáltatóhoz került át a cégünk 2022 januárjától. A számlában szerepel egy ilyen tétel: "KAT és Prémium" adóalapon kívüli tétel, negatív összeggel. Ennek a könyvelésében kérem a segítségüket: költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás, az egyéb bevételek között, helyes ennek a könyvelése?
Részlet a válaszból: […] szerződésben való rögzítéssel, amelyet pénzügyileg is rendeznie kellene.Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített, vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - áfát nem tartalmazó - ellenértékét.Mivel a szolgáltatónál elszámolt árbevétellel - ugyanazon bizonylat alapján - azonos összegű kell, hogy legyen a szolgáltatást igénybe vevőnél a költségként elszámolt igénybe[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2022. április 28.
#13
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek ismertetni a havi munkabérek, járulékok kifizetésével kapcsolatos könyvelési lépéseket!
Részlet a válaszból: […] adó- és járulékbevallás valamennyi adóról és járulékról.A munkabér számfejtésekor, a havi adó- és járulékbevallás adatai felhasználásával könyvelni kell:-a munkavállalót megillető munkabér teljes összegét a bérfeladás alapján: T 541 - K 4711;-a bérköltséget terhelő levonásokat a bérfeladás, a havi adó- és járulékbevallás alapján: személyi jövedelemadó: T 4711 - K 462,= bérjárulékok: T 4711 - K 463-1,= előírt tartozások, letiltások: T[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2022. június 16.
#14
Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
Részlet a válaszból: […] napjaiban megtörténhet, itt a mérlegkészítés időpontja lehet pl. január 3-a;- devizapénzeszközöknél a mérlegfordulónapi árfolyamon történő értékelésnél a mérlegkészítés időpontja lehet január 5-e;- a készletről felvett leltárak helyes értékelése más-más mérlegkészítési időpontot igényel, ha vásárolt készletekről van szó (függ a szállítói számlákra való várakozás időintervallumától), illetve saját termelésű készletről (függ a közvetlen önköltség megállapításának módjától, gyakorlatától), mindkettőnél a készletek használhatósága minősítése technikájától (kell-e értékvesztést elszámolni?);- követelések esetében a mérlegkészítés időpontját alapvetően az határozza meg, hogy mennyi idő kell a vevők (az adósok) minősítéséhez, a piaci helyzet megítéléséhez, függ attól is, hogy a követelés forintban vagy devizában van, a vevőnkénti tételek egyeztetése milyen formában történik, és egyáltalán megtörtént-e;- szállítók esetében egyszerűbb a helyzet, ha a beszerzés belső dokumentálása, a szállítói számlák fogadása és igazolása összhangban van; stb.Természetesen a mérleg egyes tételeihez kapcsolódó, egymáshoz közel lévő mérlegkészítési időpontok összevonhatók. Egyetlen időpontra történő összevonással azonban nem lehet egyetérteni.A kérdés szerinti 03. 31-ével sem, mert ez azt jelenti, hogy a mérleg minden tételéhez kapcsolódó bizonylatot figyelembe kell venni a mérlegtételek értékelésénél (és ez a piaci érték meghatározása során bonyolulttá teszi a munkát), mérlegelni, hogy a mérleggel lezárásra kerülő üzleti évet,[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2022. augusztus 11.
#15
Kérdés: Multinacionális vállalat lévén gyakran előfordul olyan eset, hogy egy-egy számlát késve kapunk meg. A helyi gyakorlat szerint az volt a folyamat, hogy az adott számlát adott hónapra könyveltük, a számla kelte az, ami a számlán is fel van tüntetve, és a fizetési határidő szintén. Ez azonban azt okozza, hogy a 30 napon túli (esetlegesen még több) lejárt tartozás kategóriába kerülnek, ami nem egészen a valós képet mutatja. Mi a helyes eljárás ilyen esetben? Ha arra a napra könyveljük a fizetési határidőt, amikor a tényleges könyvelés történik, vagy pedig a számlán eredetileg szereplő fizetési határidő?
Részlet a válaszból: […] ha a gazdasági esemény megtörténtét követően a számla (a bizonylat) nem érkezett meg.És mikorra kell könyvelni? A gazdasági esemény megtörténtekor, a tételek felmerülésekor kell számításba venni, azaz a teljesítés időszakára, a teljesítés napjára.Az eddigi gyakorlatuk sem biztosan felel meg a törvényi követelményeknek, ugyanis a számla kelte nem biztos, hogy megegyezik a számlán egyébként kötelezően feltüntetendő teljesítés időpontjával (általában későbbi), a fizetési időpontnak pedig semmi köze nincs a könyveléshez.A partnerekkel kötött szerződés, a partnerekkel való kapcsolat kérdése (és nem számviteli kérdés), hogy a gazdasági esemény megtörténtét követően, a szerződésben rögzített időtartamon belül megkapják a számlát, és könyvelni tudják arra az időszakra, amikor a teljesítés volt.Természetesen a számlán lévő adatokat könyvelni csak akkor lehet, ha azt már kézhez kapták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne a teljesítés időpontjára (időszakára) könyveljék annak az adatait. Ez üzleti éven belül nem jelent gondot. Ha viszont az üzleti évet érintő számla az üzleti évet záró mérlegkészítés időpontjáig nem érkezett meg (és a gazdasági eseményt belső bizonylat alapján nem könyvelték), akkor azt az önellenőrzés[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2022. szeptember 29.
#16
Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?
Részlet a válaszból: […] során gyakori a követelésből az engedmény adása. Azon a jogcímen, mert a vevő nem fizet, nem lehet, nem indokolt engedményt adni. Ebből következően nem lehet a követelés egyoldalú elengedésével kiváltani az értékvesztés elszámolást.Az árbevétel elszámolása az Szt. 72. §-a szerint a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számla alapján történik, és kerül a vevőkövetelés kimutatásra. Ha később kiderül, mert a vevő nem fizetett, mert nem volt teljesítés (a számlát nem lett volna szabad kibocsátani!), vagy nem a szerződés szerinti volt a teljesítés, akkor a teljes összegről kibocsátott számlát számlával egy tekintet alá eső okirattal (helyesbítő számlával) kell sztornírozni, vagy nem a szerződés szerint történt a teljesítés, akkor a szerződés módosítása után a különbözetről kell helyesbítő számlát kiállítani. A sztornószámla, illetve a helyesbítő számla könyvelésével csökken a kimutatott követelés összege. (Ez a csökkenés tekinthető engedménynek is!)Az árengedmény adását a számlát kibocsátó, a követelést kimutató cég kezdeményezheti a szerződés módosításával (a szerződés módosításához a partnercég egyetértésére is szükség van). Ha a számlázott teljesítést érintő szerződést már módosították, a módosítással adott árengedményről helyesbítő számlát kell kiállítani, a számla alapján könyvelni az árbevételt és a követelést az engedmény összegével.Ha a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás során egyezség született, és azt a bíróság jóváhagyta, akkor az egyezség keretében elengedett követelést a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján behajthatatlan követelésként kell könyvelni. Csak itt nem kell helyesbítő számla, mert a könyvelés bizonylata a bíróság által jóváhagyott[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2022. október 13.
#17
Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
Részlet a válaszból: […] munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés (vagyis amikor a foglalkoztatás is és a munkavégzés helye is eltér a szerződéstől). A Munka Törvénykönyvében nincs olyan konkrét rendelkezés, amely kifejezetten meghatározza a munkahely fogalmát. A munkahely akár egy nagyobb földrajzi egység (megye, az egész ország területe) is lehet. Egyebekben a munkavégzés helyét a munkavállalóval kötött munkaszerződés tartalmazza. A kiküldetés fogalmát figyelembe véve, csak az olyan utazásokat kell munkába járásnak tekinteni, amikor a munkavállaló a szokásosként meghatározott munkahelye vagy - ha ilyen nincs, vagy több is van - a munkáltató székhelye között közlekedik, míg ha szokásosan az otthonából megy a munkáltató egyes telephelyeire, illetve a telephelyekről megy haza, utazása hivatali, üzleti utazásnak minősül, vagyis nem a munkába járásra vonatkozó, hanem a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó szabályok szerint jogosult költségtérítésre (Szja-tv. 3. § 10-11. pont).Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve többek között különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. Az Szja-tv. fogalmi rendszerében a hivatali, üzleti utazás alatt tehát a magánszemély saját jövedelmének megszerzése érdekében, vagy a kifizető (vállalkozó, társaság, szervezet stb.) tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazásokat kell érteni, a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével. Magánszemély a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használatáért két formában kaphat költségtérítést: útnyilvántartás vagy kiküldetési rendelvény alapján.Útnyilvántartás alapján a magánszemély a ténylegesen megtett utak figyelembevételével, vagy átalány alapján részesül költségtérítésben. Ez főként a saját személygépkocsiját rendszeresen hivatalos célra történő használat esetén fordul elő. A költségtérítés címén kapott összeg ilyen esetben adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben a felmerült költségek az üzleti, hivatali utakra (futásteljesítmény) elszámolhatók. A bevétellel szemben a költségek elszámolása - a magánszemély választásától függően - kétféle módszerrel történhet: kilométerenként 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával, vagy üzemanyagköltség címén. Üzemanyagköltség költségtérítése címén csak a hivatalos célú használat költségeit lehet érvényesíteni, ezért a helyes arány megállapításához a hivatalos utakról mindenképp útnyilvántartást kell vezetni. A kiküldetési rendelvény a saját tulajdonú személygépkocsi használatával kapcsolatos költségtérítés kifizetéséhez alkalmazható sajátos nyilvántartás hivatali, üzleti utazás esetén. Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja értelmében nem kell figyelembe venni a jövedelem kiszámítása során a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg az Szja-tv.-ben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. A hivatali, üzleti utazás esetén a saját tulajdonú személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből igazolás nélkül elszámolható elismert költségnek a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolságra az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár szorzata, valamint 15 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével meghatározott összeg minősül. Ha a kifizető a kiküldetési rendelvény[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2022. október 27.
#18
Kérdés: A helyes számlázással kapcsolatban alakult ki partnerünkkel az alábbi értelmezési vita. Cégünk a kibocsátott számlát visszautasította, mert a számlán egy tételként szerepelt a "Tárgyi eszközök értékesítése melléklet szerint" szöveg. Az értékesített eszközök tételenkénti megnevezését, mennyiségét, egységárát, tételenkénti összegét, áfakulcsát, áfáját és áfás végösszegét több tucat eszköz esetében a számlához csatolt mellékletben küldte meg a számlakibocsátó. Jogos volt-e, hogy szabálytalannak minősítettük a nekünk elküldött számlát?
Részlet a válaszból: […] számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai - a 169. § f) és m) pontja szerinti csoportosításban - összesítetten szerepeljenek.A hivatkozott előírások alapján a számlának termékenként tételesen kell az értékesített termékeket tartalmaznia. Még a gyűjtőszámlánál sincs kivétel. A számla egyszerűsített adattartamára vonatkozó, az Áfa-tv. 176. §-a (2) bekezdésének b) pontja is előírja a 169. §-ban felsorolt adatok közül az f) pontnak is a kimutatását. A törvényben olyan előírás nem található, amely szerint a számlában kötelezően megjelentetendő adatok közül bármelyiket is a számla mellékletében meg lehet jeleníteni.További aggályok a kérdező partnere által alkalmazott számlázási gyakorlattal kapcsolatosan: Az Áfa-tv. 127. §-ának (1) bekezdése alapján az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon - jellemzően - a számla. Ha a számla nem felel meg a törvényben rögzített, fentiekben hivatkozott előírásoknak, akkor az áfabevallásba az adatokat a mellékletből kell beírni, kérdéssé válhat, hogy azt az adóhatóság elfogadja-e.Ha csak[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2022. november 10.
#19
Kérdés: 2022. 08. 31-ével a bt.-nek megszűnt a kataadózása, és a társasági adó alá került. A kata időszaka alatt kiszámlázott bevételt a megszűnés után utalták. A nyitómérlegben követelésként szerepel. Ezt a bevételt hogyan kell könyvelni, és a tulajdonos milyen módon jut hozzá, mivel ez még katabevételnek számít?
Részlet a válaszból: […] eredménytartalék (a saját tőke) része. A Katv. 26. § (6)-(7) bekezdése szerint a nyitómérlegben kimutatott saját tőke - néhány tétellel csökkentve - a magánszemély adózott[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2022. december 15.
#20
Kérdés: Kérdések: a) Pontosan milyen határidővel köteles a vállalkozó a pénzforgalmi számla megnyitására? Az Art. 114. §-ában szereplő, az adószám közlésétől számított 15 napos határidő itt nehezen értelmezhető, hiszen adószám közléséről nem igazán beszélhetünk, hacsak nem azt tekintjük ebben az esetben az adószám közlésének, amikor az adóhatóság a vállalkozót kiértesíti az adószáma áfakódjának 1-ről 2-re történő megváltoztatásáról. b) Az értékhatárt átlépő számlán a vállalkozó még értelemszerűen csak az alanyi mentességhez tartozó 1-es áfakódú adószámot tudja feltüntetni, azonban a 2-es áfakódú adószám adóhatóság általi közlése még ezt követően is akár hetekig tarthat. Ez alatt az átmeneti időszak alatt a vállalkozó a számlákon az adószámát 1-es vagy 2-es áfakóddal kell szerepeltesse? c) Az értékhatárt átlépő számlán szereplő áfával összefüggő esetleges fizetési kötelezettséget még a magán- vagy már a pénzforgalmi számláról kell teljesíteni? Befolyásolja-e ezt az a tény, hogy az adóhatóság az alanyi mentesség megszűnését már átvezette-e a bevallási/fizetési határidőig, a nyilvántartásain is kiadta-e már a 2-es áfakódú adószámot?
Részlet a válaszból: […] adóhatóság nyilvántartásában (azaz ettől a naptól minősül általános szabályok szerint adózónak a bejelentő), függetlenül attól, hogy a megváltozott jogállásáról csak később értesül az adózó.Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár átlépése miatt az alanyi adómentesség megszűnik, mely esetben az adóalany alanyi adómentes minőségben már nem járhat el az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 191. § (2) bekezdése]. Azt a számlát tehát, amelynek összegével az alanyi adómentesség értékhatárát átlépik, már 27 százalékos áfatartalommal kell kiállítani. A terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adózó (eladó) adószámához ebben az esetben a 2-es kódot kell feltüntetni, ugyanis - az említett jogszabályhely alapján - ezen ügylet tekintetében már nem járhat el alanyi adómentes minőségében, függetlenül attól, hogy az adóhatóság nyilvántartásában az áfakódváltozás rögzítésre került-e már vagy sem.c) Az Art. 114. § (2) bekezdése szerint a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, és ennek érdekében pénzforgalmiszámla-szerződést kötni. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak tehát a fizetési kötelezettségeit belföldi pénzforgalmi számlájáról, átutalással kell teljesítenie, a magánbankszámla használata az alanyi adómentes jogállás[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címke:
A válasz időpontja: 2022. december 15.