14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Elveszett foglaló
Kérdés: A társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt a társaság átutalja a kereskedő számlájára. A társaság ezt nem tudta teljesíteni, emiatt a foglalót nem kapja vissza. Hogyan kell elszámolni a foglalót számviteli és adózási szempontból? A dokumentáláshoz milyen bizonylatok kellenek?
2. cikk / 14 Autókereskedő helytelen számlázási gyakorlata
Kérdés: Autókereskedő kft. autót ad el, amelyet a vevőnek bank finanszíroz meg. Így a vevő a kereskedőnek az önrészt fizeti meg készpénzben, amelyről a kereskedő előlegszámlát állít ki. Majd a kereskedő a teljes összegről kér számlát a banktól, mert a vevő a továbbiakban már a banknak tartozik, ugyanis a bank a kereskedőnek átutalja a befizetett önrésszel csökkentett tartozást. A kereskedő így az előlegszámlát sztornírozza, hogy ne szerepeljen duplán. Helyes-e az eljárás?
3. cikk / 14 Használt személygépkocsi vásárlása külföldről
Kérdés: Társaságunk áfaalany, használt gépkocsit vásárolt Németországból, nem továbbértékesítési célból. A regisztrációs adót megfizettük. Magyarországon az autót forgalomba helyezték. Az így beszerzett személyautóra az áfa bevallása, elszámolása hogyan történik? Mi lesz az áfa alapja? A beszerzés során felmerültek közvetítői, szállítási díjak stb.
4. cikk / 14 Zárt végű pénzügyi lízing, szabálytalanul
Kérdés: Autókereskedő cégként a készletre beszerzett autókat zárt végű pénzügyi lízing keretében finanszírozzuk: az importőr számlázza felénk az autókat, a társaság a finanszírozó felé a zárt végű lízing igénybevételéhez, a lízingcég visszaszámlázza társaságunknak ugyanazon az áron. Amikor az autót a végső vevőnek eladjuk, a lízing végtörlesztése után kiszámlázzuk a tényleges ügyfélnek. Ha készletfinanszírozási konstrukció igénybevételéhez mindenképpen szükséges kiállítanunk a kimenő számlát, az áfás, számviteli szempontból árbevétel? Újra készletre vesszük, a végső vevőnek eladjuk, az is árbevétel? Ez így iparűzési adó szempontjából sem jó. Mi a probléma?
5. cikk / 14 Használatba adott eszköz nyilvántartása áruként
Kérdés: A 2013. évi változások között van egy paragrafus, amelyik rendelkezik a használatba vett eszközök elszámolásáról. Ha cégünk megvásárol egy keverőt, ami normál esetben tárgyi eszköz, de ezt nem saját célra veszi meg, hanem használatba adja a vevőnek X időre, majd ezen időszak letelte után eladja a vevőnek, vagy térítés nélkül átadja, akkor is ki lehet az áruk között mutatni?
6. cikk / 14 Kiállított személygépkocsi eltulajdonítása
Kérdés: Az autókereskedő céghez a beszállítója egy nagy értékű, új személygépkocsit helyezett ki, mint "kiállítási többletautót". A számlázás ekkor még nem történt meg. A személygépkocsit – annak ellenére, hogy állandó őrzés alatt állt – ellopták. A lopást követően a beszállító az ellopott személygépkocsiról áfás számlát állított ki az autókereskedő részére. Helyesen járt el? (A kérdező több kérdést is feltett, azokra a válaszban utalunk, az ismétlések elkerülése érdekében.)
7. cikk / 14 Gépjármű-eredetvizsgálat díjának megfizetése
Kérdés: A társaság gépjármű-eredetvizsgálatot végez. Az autókereskedőkkel olyan megállapodást kötött, hogy minden 10. vizsgálat díját átvállalja a partneri kapcsolat megtartása érdekében. A folyamat a következő: a kereskedő, aki az autót vizsgáltatni akarja, kap egy csekket, amelyen befizeti a BM-nek (IRM-nek) a szolgáltatás díját. A befizetett csekk alapján végzi el a társaság a vizsgálatot. A BM-nek fizetett díj hatósági díj, áfamentes, fix összeg, tehát nem a társaság árbevétele. A BM a befizetett hatósági díj valamilyen hányadát átutalja egy holdingcégnek (X-nek), amely cég jutalékot ad a ténylegesen munkát végző társaságnak, az áfa felszámításával. A társaság a kereskedő helyett fizeti ki a BM-nek a 10. vizsgálat díját, X-től természetesen ennek is megkapja a jutalékát. (Így a szolgáltatás valójában nem ingyenes). Kérdéses a BM-nek fizetett 10. vizsgálat díjának elszámolása. A társaság egyéb ráfordításként számolja el. Nem lesz ez adóalapot növelő tétel? Kell-e erről a kereskedőnek igazolást adnia? Lehet-e ezt üzletpolitikai célú kifizetésnek tekinteni, és mint ilyent reklámköltségként elszámolni?
8. cikk / 14 Elvesztett foglaló
Kérdés: "A" társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt "A" társaságnak át kell utalnia a kereskedő számlájára. Ezt "A" társaság nem tudta teljesíteni, ezért a foglalót nem kapja vissza. Hogyan számolandó el a foglaló számviteli, adózási szempontból? Milyen bizonylatok szükségesek az elszámolás dokumentálásához?
9. cikk / 14 Készpénzes lízing áfájának visszaigénylése
Kérdés: Egyéni vállalkozó tehergépkocsit vásárol autókereskedőtől. A vételár egy részét készpénzben fizeti, a fennmaradó részt lízing keretében (zárt végű lízing). Az előleget a kereskedőnek fizeti, a számlát a lízingcég bocsátja ki. Visszaigényelhető-e a tehergépkocsi áfája, ha az egyéni vállalkozó a 4 millió forint árbevételt nem érte el, de a tárgyi eszközre jutó áfa 200 E Ft-tal meghaladja a fizetendő áfát?
10. cikk / 14 Tehergépkocsi vagy személygépkocsi
Kérdés: A kft. magánszemélytől vásárolt egy 2800 kg össztömegű, 6 személy szállítására is alkalmas, nyitott raktérrel is rendelkező gépkocsit. A forgalmi engedélybe tehergépkocsi van bejegyezve. Ez a gépkocsi az Áfa-tv. értelmében személy- vagy tehergépkocsinak számít? Az Áfa-tv. azt a gépjárművet tekinti tehergépkocsinak, amelynél a vtsz.-besorolás 8704-es. Amikor új tehergépkocsit veszünk, a számlára az eladó ráírja a 8704. vtsz-t. Elegendő ez? Mi a helyes besorolás akkor, ha magánszemélytől vásároltuk a tehergépkocsit?
