Óvodafelújítás támogatása

Kérdés: A cég támogatni kívánja egy óvoda felújítását. (Az óvoda egyházi fenntartású.) A támogatás összértékét a következők adják: a cég saját termékeinek ingyenes átadása, más vállalkozástól beszerzett termékek ingyenes átadása, más vállalkozástól igénybe vett építési-szerelési szolgáltatás ingyenes nyújtása. A nyújtott támogatás lehet-e közcélú adomány, vagy egyéb támogatásként kell kezelni? Kell-e szerződést, megállapodást kötni az óvodával a támogatásról? Hogyan kell számvitelileg helyesen elszámolni a vállalkozásoktól befogadott számlákat, valamint a termékek, szolgáltatások ingyenes átadását, nyújtását? A befogadott számlák áfáját vissza lehet-e igényelni? Kell-e számlát kiállítania a támogatást nyújtó cégnek az óvoda részére az ingyen átadott/nyújtott termékekről, szolgáltatásokról? Ha igen, milyen értékkel?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 259. §-ának 9/A. pontja tartalmazza a közcélú adomány értelmező rendelkezését. Ennek a figyelembevételére a kérdésben leírt esetben is szükség van. Az egyházi jogi személy (az óvoda nem biztos, hogy ilyennek tekinthető, minősíthető!) részére törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

E-útdíjra előre fizetett összeg

Kérdés: Az e-útdíjat előre "fel kell tölteni", kifizetni. Utána még nem látjuk, hogyan történik az elszámolás. Lehet, hogy elég rá, de lehet, hogy marad belőle, főleg év végén. Számlát ugyan készítenek, de ki kell nyomtatni, nem küldik meg. Akkor az e-számlának minősül? Nem teljesen világos az elszámolás módja, ezek alapján a költség megfelelő időben, összegben való könyvelése sem.
Részlet a válaszából: […] Természetesen az e-útdíj számlázására, elszámolására is érvényesek az Áfa-tv. és az Szt. vonatkozó előírásai. Az előre kifizetett e-útdíjat az Áfa-tv. 59. §-a alapján elő­legnek kell tekinteni. A fizetett előleg részét képező előzetesen felszámított áfa az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Közhasznú vagy vállalkozási tevékenység

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. (100%-ban önkormányzati tulajdonú) alapító okirata szerint az alábbi közhasznú tevékenységet végzi: sportlétesítmény működtetése (főtevékenység), nem veszélyes hulladékok gyűjtése, zöldterület kezelése, építményüzemeltetés, sport-, szabadidős képzés, kulturális képzés, sporttevékenység támogatása. A kft. alapító okirata alapján vállalkozói tevékenységet is végez, és a vállalkozási tevékenységei között lényegében megtalálhatók az előbbi közhasznú tevékenységek is. A tevékenységének végzéséhez működési támogatást kap az önkormányzattól, amelyre közhasznú szolgáltatás ellátására szerződést kötöttek. E szerint az önkormányzat megbízza a kft.-t, hogy az alábbi közhasznú feladatokat lássa el: sportlétesítmények működtetése, településbiztonsági szolgáltatás, közutak üzemeltetése, nem veszélyes hulladékok gyűjtése, köztisztasági tevékenység, parkok gondozása, a fák ápolása, zöldterület-kezelés. Kérdések: Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kft. éppen közhasznú vagy vállalkozási tevékenységet folytat? A megrendelő személye, vagy az, hogy milyen szerződés van mögötte, vagy az, hogy kiállítanak-e számlát vagy sem? A tulajdonos önkormányzattól kapott összeg működési célú támogatás vagy ellenérték? Az áfát kell arányosítani? Ha igen, hogyan kell a megosztást elvégezni? Jó megoldás-e az, ha a kft. a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó áfát levonja, a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos áfát pedig nem?
Részlet a válaszából: […]  Hosszabban idéztük a kérdést. Tettük ezt azért, mert azutóbbi időben számos hasonló kérdés érkezett, amelyek arra utalnak, hogy aközhasznú tevékenységet és a vállalkozási tevékenységet eltérő módonértelmezik, másrészt egyenlőségjelet tesznek a közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Cégalapítás eladásra

Kérdés: A kft. alapított egy céget, ahol 100%-ban tulajdonos. A céget azért hozta létre, hogy eladja egy külföldi magánszemélynek. Az alapításkor befizetett törzstőkét, 500 E Ft-ot T 3731 – K 3841 könyvelési tétellel könyvelte. Az alapítás jogi költségénél az áfát nem igényelte vissza, mivel az üzletrészeladás jogi személyiség nélküli társaságok esetén áfamentes. Helyesen járt-e el a cég? Eladás esetén kell-e számlát kiállítani, vagy elég a szerződésben rögzíteni az eladási árat és a fizetési feltételeket? Hogyan kell az eladást könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a cégalapítás és azalapított cég üzletrészének az eladása függetlenek egymástól, valójában kétgazdasági eseményről van szó.A cégalapítással kapcsolatosan felmerült költségek áfájánaklevonhatóságánál azt kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Kapott előleg más cég számlájára

Kérdés: Fizetési megállapodás (engedményezés) alapján az előleget nem a mi számláinkra, hanem egyik európai uniós tagállambeli szállítónknak fizeti meg egy másik cég. (A szállító felé nekünk kellene előleget fizetni.) Cégünknek kell-e előlegszámlát kiállítania, annak ellenére, hogy a pénz nem hozzánk folyt be?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt ügylet valójában nem engedményezés, hanemkötelezettségátvállalás. A kérdező cég helyett az előleget egy másik (nevezzük"B") társaság fizeti a kérdező szállítójának. A kérdező cégnek így a "B"társasággal szemben lesz kötelezettsége és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Közösségen belülre, illetve kívülre adott előleg áfája

Kérdés: Közösségen belüli partner részére – termékbeszerzéshez kapcsolódóan – adott előleget hogyan kell elszámolni, kell-e utána áfát fizetni? Akülföldi partner számlát küld az előlegről, annak alapján történik a fizetés. Változik-e az elszámolás, ha az előleget harmadik országbeli szállítónak adjuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2005. január 1-jétől hatályos, a 20/A § (5)bekezdésében rögzített előírás szerint: Közösségen belülről történőtermékbeszerzéshez fizetett előleg esetén az előleget adó félnél (akérdezőnél!) az adófizetési kötelezettség az előleg átadásának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

A dolgozót terhelő utazási költség megtérítése

Kérdés: Cégünk a vidékről bejáró munkavállalóinknak megveszi a munkába járáshoz szükséges bérleteket, majd a bérletek árának 20 százalékát megtérítteti. A bérletről szóló számla áfája levonható-e? A dolgozók által megtérített 20 százalékról összevontan lehet-e számlát kiállítani? Mi a fizetendő áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] A helyes eljárás az, hogy a munkáltató a cég nevére szóló számla alapján az utazási bérlet teljes árát elszámolja az igénybe vett szolgáltatások költségei között, az áfát pedig, amennyiben az a vállalkozási tevékenység érdekében merült fel, levonja. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Magángazdaságból kivont áru átadása

Kérdés: Házastársak elváltak. A vagyonközösség megosztásának részeként a férj a magánvállalkozásából 10 millió forint értékű árut ad át a feleségének. Az átvett árut a feleség bevitte az általa újonnan alapított kereskedelmi kft.-be. Kíséri-e számla az átadást? Kinél hogyan jelentkezik az áfafizetés, illetve -visszaigénylés lehetősége? Hogyan kell az áru átadását könyvelni a vállalkozónál, hogyan az átvételnél? Az átvett áru értékével meg kell-e növelni az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján termékértékesítésnek minősül, következésképpen adófizetési kötelezettség terheli, a terméknek a gazdaság tevékenységi köréből való kivonását, más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.