22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Időszakos elszámolású számlák könyvelése
Kérdés: Az időszakos elszámolású számlák időbeli elhatárolása vagy a szállító/vevő témakör tekintetében nagyon megoszlanak a vélemények a kollégák között. Szeretném az alábbi esetekben állásfoglalásukat és a könyvelési lépések levezetését kérni (pontonként, melyik számla melyik évben könyvelendő, mikor kell elhatárolást képezni, vagy mikor lesz vevő/szállító az adott számla év végén, egyszerűsített éves beszámoló készítésekor):
1. 2024. 01. havi költség, számla kelte 2023. 12. 10., áfateljesítés 2023. 12. 10. Fizetési határidő 2023. 12. 24.
2. 2023. 12. havi költség, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
3. 2023. 12. havi bevétel, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
4. 2024. 01. havi bevétel, számla kelte 2023. 12. 20., áfateljesítés 2023. 12. 31. Fizetési határidő 2023. 12. 31.
Könyvelőprogramunk tudja külön kezelni a számviteli és az áfafizetési időszakot. Ha az első példánál maradva könyvelem 2023-ban a számlát, mivel rajta minden dátum 2023-as, de számviteli teljesítésnek megadom a 2024. 01. 31-et (mivel az az időszak utolsó napja), akkor költségben és nyitott szállítóban csak 2024-ben hozza, az áfabevallásban pedig 2023. 12. hónapban állítja be. Így az év végi egyenlegközlőben ez nem fog szerepelni.
1. 2024. 01. havi költség, számla kelte 2023. 12. 10., áfateljesítés 2023. 12. 10. Fizetési határidő 2023. 12. 24.
2. 2023. 12. havi költség, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
3. 2023. 12. havi bevétel, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
4. 2024. 01. havi bevétel, számla kelte 2023. 12. 20., áfateljesítés 2023. 12. 31. Fizetési határidő 2023. 12. 31.
Könyvelőprogramunk tudja külön kezelni a számviteli és az áfafizetési időszakot. Ha az első példánál maradva könyvelem 2023-ban a számlát, mivel rajta minden dátum 2023-as, de számviteli teljesítésnek megadom a 2024. 01. 31-et (mivel az az időszak utolsó napja), akkor költségben és nyitott szállítóban csak 2024-ben hozza, az áfabevallásban pedig 2023. 12. hónapban állítja be. Így az év végi egyenlegközlőben ez nem fog szerepelni.
2. cikk / 22 Decemberi teljesítésű januári áramdíjszámla
Kérdés: Az áramszolgáltató 2023. január hóra előre számláz áramdíjat részszámla címen. A számla kelte 2022. december 10., a teljesítés is és a fizetési határidő is 2022. december 20. A számla határidőre ki lett egyenlítve. A szállítói kiegyenlítést 2022. évre a 36-ra könyvelem, és a számlát 2023. évre, mivel ez nem időbeli elhatárolás?
3. cikk / 22 Devizában kiállított előleg- és végszámla áfája
Kérdés: Belföldi számla (az előlegszámla és a végszámla is) devizában lett kiállítva. Az árfolyameltérések miatt a számlán (számlázz.hu) több áfaérték szerepel, mint a végszámlaelőleg levonása után megjelenő deviza áfaforintértéke lenne. Pl. a maradék összeg bruttó 127 EUR, az árfolyam: 353,66. Áfaértéke: 27 EUR×353,66 = 9548,82, a számlán 33.307 Ft szerepel. Helyes így a számla, a 33.307 Ft áfát kell bevallani az áfabevallásnál?
4. cikk / 22 Adatszolgáltatás – előlegszámla, végszámla-különbözet
Kérdés: A 2065-ös áfabevallás M lapjának kitöltésével kapcsolatban szeretném az állásfoglalásukat kérni nem nullás végösszegű végszámlakezeléssel kapcsolatosan. Az áfatörvény 10. melléklet 11. pontja ezt mondja: "Amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről szolgáltat adatot". Ezzel szemben a 2065-ös kitöltési útmutatója és a 2020. 07. 01-i tájékoztató alapján (https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/A_szamlaadat_szolgalt20200701.html) azt írják, hogy "Ha az adóalany termékbeszerzés vagy szolgáltatás igénybevételekor az Áfa-tv. 59. § szerint előleget fizetett, akkor az ügylet teljesítéséről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okiratról (a teljesített ügylet teljes adóalap- és adóösszegéről) és azzal egyidejűleg a fizetett előleg figyelembevételével adódó különbözetről (szintén adóalap- és adóösszegről) is adatot kell, hogy szolgáltasson." Most akkor miként kellene nekünk adatot szolgáltatni? Csak a végszámla különbözetéről, vagy a végszámla összegéről és a különbözetről is? A könyvelőprogramok az áfatörvény előírását veszik figyelembe.
5. cikk / 22 Adásvétel helyett pénzügyi lízing
Kérdés: A kft. 2018-ban vásárolt egy nyerges vontatót, fizetett előleget (az áfát visszakértük), de a végszámlát nem tudta kifizetni. A számla 2018-ban kiegyenlítetlen maradt. 2019. év végén nyílt végű pénzügyi lízinggel rendezte a számlát. Hogyan lehet ezt a hibát helyesbíteni? A könyvelésben T 161 – K 4541-en szerepel.
6. cikk / 22 Devizában adott előleg beszámítása
Kérdés: Az általunk vásárolt termék ellenértékét a belföldi szállító euróban kérte társaságunktól. Előlegként a teljes vételár 50 százalékát euróban utaltuk át forintszámlánkról, amelyet bankunk augusztus 21-én teljesített. A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja augusztus 26-a, a szállító MNB hivatalos árfolyamot használ. Az előlegszámla kelte augusztus 31. Az augusztusi bevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, amelyen a teljesítés augusztus 15., ezen számla kelte szeptember 13. A termékértékesítés szeptember 4-én történt, amelyről a számlát szeptember 7-én állították ki. Az előleget meghaladó, a teljes vételárból még ki nem egyenlített különbözetet szeptember 15-én a forintszámlánkról utaltuk át euróban. Mely időpontokkal és milyen árfolyamon kell társaságunknál mint vevőnél könyvelni a fenti eseményeket?
7. cikk / 22 Euróban adott előleg elszámolása a számlázáskor
Kérdés: Belföldi vevő részére 100.000 eurós számlát kell kiállítani. Az előleg 50,8 ezer euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100.000 euró + áfa, ebből lejön az előleg 40.000 euró + áfa, a számla összege 60.000 euró + áfa. 16.200 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB hivatalosan közzétett árfolyamán. Milyen árfolyamon kell könyvelni az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100.000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?
8. cikk / 22 Étel-ital automatából történő vásárlás kártyafeltöltéssel
Kérdés: A vállalat étel-ital automatából értékesít termékeket. Az automatából a vásárlók nem bankkártyával, nem készpénzzel, hanem egy előre feltöltött kártyával tudnak vásárolni. A kártyafeltöltés előre, online rendszerben történik. A kártyafeltöltés előlegnek vagy előre fizetett összegnek számít? Kötelező a kártyafeltöltésről számlát kiállítani a vásárlónak? Van áfatartalma a kártyafeltöltésnek? Hogyan könyveljük, ha valaki 5000 Ft egyenleget tölt fel a kártyájára?
9. cikk / 22 Adott-kapott előleg elszámolása
Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!
10. cikk / 22 Kimenő számlák könyvelése
Kérdés: Webáruház bevételeinek számviteli elszámolásánál megengedhető-e az a megoldás, hogy a kimenő számlákat nem tételesen rögzítjük, hanem összevontan lekérdezve a számlázóprogramból? A számlázóprogram át tudja importálni a számlák adattartalmát a könyvelőprogramba. A vevői számlák kiegyenlítése hosszú időt vesz igénybe, főleg az utánvéttel fizetett összegeknél. Van esetleg a számvitelben elfogadható, kevésbé időigényes megoldás?
