Elhatárolt árfolyamveszteség forintról euróra való áttérésnél

Kérdés:

A gazdasági társaság forintban vezeti a könyveit, az MNB által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazza. A társaság korábban 10 éves lejáratra kapott forgóeszközeinek finanszírozása céljából kölcsönt a cégcsoporthoz tartozó társaságtól. A szerződés GBP-ben került aláírásra. A forint árfolyamának 2022. évi gyengülése miatt jelentős nem realizált árfolyamvesztesége volt a társaságnak. A cég döntése alapján az árfolyamnyereséggel nem fedezett árfolyamveszteséget elhatárolta. 2024. január 1-jétől a társaság eurós könyvvezetésre tér át. A kapott kölcsön továbbra is a GBP-ben marad. A könyvvezetés euróra történő váltásánál hogyan kell kezelni a mérlegátváltás során az elhatárolt árfolyamveszteséget?

Részlet a válaszából: […] ...elkészített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell – a (2)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével – a létesítő okiratban rögzített devizára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Devizás követelés beszámítása forinttartozásba

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik, a forintnak euróra történő átszámításához a beszámítás időpontjaként megjelölt napon meglévő választott euró­árfolyamot kell figyelembe venni. Azt kell kiszámítani, hogy a 62.000 euró a beszámítás időpontjában mennyiért vásárolható meg.Az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...adatok helyesbítése, terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása, visszaírása, céltartalék képzése, felhasználása, árfolyam-különbözetek stb.);– az eszközök, a források korrigált nyilvántartás szerinti értéke.(Értékhelyesbítés és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszából: […] ...összege nem forintban van meghatározva, az apportérték meghatározásához az alapító okirat aláírásakor érvényes, választott devizaárfolyamon indokolt azt forintra átszámítva elszámolni. A kölcsönkövetelések lejárata függvényében a rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Bérleti szerződésben kikötött maradványérték áfája

Kérdés: A felek tartós bérleti szerződést kötöttek egymással 2007. 03. 08. napján, 2 éves határozott időre. A bérleti szerződés CHF-alapú, a bérbeadó a havi bérleti díjakat, valamint a maradványértéket a finanszírozó bankjánál érvényes folyósításkori vételi árfolyamon határozta meg. A bérleti díjak számlázásakor a bérbeadó az előző hónap 25. napjára vonatkozó eladási árfolyamon számláz, az egyéb kapcsolódó szolgáltatások HUF-alapúak (téli gumi, szerviz, csereautó stb.). A maradványértéket a bérbeadó a szerződés megkötésekor a gépkocsi bruttó vételára alapján határozta meg, a folyósításkori CHF-árfolyam alkalmazásával. A havi bérleti és szolgáltatási díjakban az árfolyamváltozás miatti eltérések a bérleti díjat változtatták, és áfaalapot képeztek. A szerződés lejáratakor a bérbeadó a maradványérték árfolyam-különbözetét átterhel(het)i a bérbevevőre a szerződés alapján (mivel a szerződés aláírásakor és a lejáratakor eltér a CHF árfolyama, ezért árfolyam-különbözet keletkezik). A gépkocsi későbbi sorsa a bérbevevő számára nem ismert, lehet, hogy eladásra kerül, lehet, hogy bérautóként vagy tesztautóként hasznosítják.
Részlet a válaszából: […] ...mitől tartós bérleti szerződés, különösen a kérdésben leírtakmellett? Nem feltétlenül tekinthető jogszerűnek a maradványértékárfolyam-különbözetének a megtéríttetése, legfeljebb akkor, ha a szerződés nemtartós bérleti szerződés, hanem valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Forintban adott kölcsön visszafizetése devizában

Kérdés: Társaságunk forintban kölcsönt nyújtott a "B" társaságnak. A "B" társaság ezt a kölcsönt svájci CHF-ben fizette vissza. Helyesen számolom-e el, ha úgy könyvelem, hogy a bankszámlára megérkezett CHF-et a jóváírás napján érvényes árfolyamon könyvelem, és az átszámított forint és a kölcsön forintösszege közötti különbözetet kamatként számolom el? Nem számolok árfolyam-különbözetet, mert nincs mihez viszonyítanom.
Részlet a válaszából: […] ...fejében mennyidevizát (CHF-et) utal át (a forintkölcsön összegét fedező devizamennyiséget akét szerződő fél megállapodása szerinti árfolyam használatával határozzák meg).Ha korábban kamatot forintban kikötöttek, és ahelyett is devizát kívánnakátutalni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Törzstőke befizetése devizában

Kérdés: A külföldi tulajdonos devizában utalta át a törzstőkét. A társasági szerződés a jegyzett tőkét forintban határozza meg. A befizetéskori árfolyamon forintra számítva az összeg eltér a társasági szerződésben szereplő összegtől. A régi Szt. (2000 előtt) a különbözetet tőketartalékba helyeztette, a 2000. évi C. tv. a tőketartaléknál nem említ ilyen jogcímet. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. valóban nem ad lehetőséget arra, hogy a tulajdonosáltal devizában befizetett jegyzett tőkéhez kapcsolódó árfolyam-különbözetet atársaság tőketartalék terhére, illetve javára számolja el. Az Szt. 84. §-a (7)bekezdésének f) pontja és 85. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...A forintban kapott támogatást közvetlen támogatásesetén a támogatásról hozott döntést megelőző hónap utolsó napján érvényesMNB-árfolyamon, az adórendszerben érvényesített támogatást az adóév utolsónapján érvényes MNB-árfolyamon kell euróra számítani. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Kártyáról felvett valuta árfolyama

Kérdés: Társaságunk megszüntette valutapénztárát. Dolgozóink kiküldetésekor a rendelkezésükre bocsátott, a társaság által vezetett hitelkártyát használják. Azon országokban, ahol nem elterjedt a kártyás fizetés, dolgozóink valutát vesznek fel a kártyáról, és abból fedezik költségeiket, számlákkal alátámasztva. Mivel a valutát bevételezni nem tudjuk, helyesen járunk-e el akkor, ha a fennmaradó valutát a kiküldetés utolsó napján érvényes, választott hitelintézet devizaárfolyamán követeljük dolgozóinktól?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás napjával el kell adnia a kiküldöttnek. Ezen eladás nyilvánvalóanaz eladás (az elszámoltatás) napján érvényes valutaeladási árfolyamon történhet,és nem a választott hitelintézet devizaeladási árfolyamán. Amennyiben aválasztott hitelintézetnek van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Üzembe helyezés dokumentuma

Kérdés: Milyen nyomtatványon kell üzembe helyezni a nem állami beruházás keretében létrejött vagy vásárolt tárgyi eszközöket? A 3/1984. (XI. 6.) OT-PM együttes rendeletet – amelynek 6. számú melléklete volt az üzembe helyezési okmány – hatályon kívül helyezték.
Részlet a válaszából: […] ...számításba, a több eszközt érintő tételeket (szállítási és rakodási költség, bizományi díj, vámteher, fizetett és kapott kamat, árfolyam-különbözet stb.) az egyes eszközök között az értékelési szabályzatban leírtak szerint – konkrétan hogyan – osztották...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
1
2