Tokenek cseréje esetén kapott tokenek elszámolása, áfája

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?
Részlet a válaszából: […] Számvitel: A kérdésben szereplő esetben is a bruttó elszámolás elvét be kell tartani. Ezért a jutalékot, mint nyújtott szolgáltatás ellenértékét – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján – szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...eszközök értéke meghaladja, azaz az átvett eszközök értéke a több, akkor a különbözetet részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell a tulajdonosnál (a tagnál) kimutatni a pénzügyi műveletek bevételei között.Ha a bevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Bevallási nyilatkozat – 2016

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...járó jövedelmek, amelyek megléte esetén bevallási nyilatkozat nem tehető. Idetartoznak a tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem), az önkéntes pénztári adomány, illetve az egymillió forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Könyvvezetés euróban, áttérés előtti osztalék kifizetése

Kérdés: A társaság a könyveit 2012-től euróban vezeti. A 2012 előtti években jelentős összegű osztalékot hagytak jóvá, forintban. Ez a 2011. 12. 31-i MNB-árfolyamon került nyitó tételként a devizás könyvekbe. Év közben többször fizettek ki osztalékot forintban, illetve euróban is, 2012. 12. 31-én is van záró kifizetetlen osztalék. Az év közbeni kifizetéseknél mi a helyes könyvelés? Mivel az osztalék elfogadása forintban történt, a végső elszámolás forintban vagy euróban legyen?
Részlet a válaszából: […] ...is. Az osztalék miatti kötelezettség számlán (a 4792. számlán) viszont euróban van a bruttó osztalék, de ismert annak az euró/forint árfolyama. Így a forintban fizetendő osztalék és terhei euróban meghatározhatók és könyvelhetők: T 4792 – K 47921, 4621, 463-101....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...– azok értékesítésekor realizálható eredményre is. Térítés nélkül kapott részesedések értékesítésekor az eladási ár árfolyamnyereségként jelenik meg, függetlenül attól, hogy milyen értéken történt a nyilvántartásba vétel. Csoportos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.