Göngyölegdíjak devizában

Kérdés: Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.
Részlet a válaszából: […] A betétdíjas göngyölegekre az a jellemző, hogy az árut, a terméket megvédje a külső károkozástól az eladótól a vevőig történő szállítás során. Ha ezen feladatát teljesítette, az árut, a terméket például kirakták belőle, akkor vissza kell juttatni az eladóhoz. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Mikrobeszámolót készítő vállalkozó valutakezelése

Kérdés: A valutakezelésről szeretnék tájékoztatást kapni, mind az Áfa-tv., mind az Szt. szempontjából, példával illusztrálva. Szállítói számla készpénzben való kiegyenlítésénél helyesen járunk el az átlagáras könyveléssel? Két hónappal később érkező számlánál a teljesítéstől számított következő hónap 15-i árfolyamot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kifizetés a számla beérkezése előtt megtörtént? Utalásos jóváíró számla esetében nem történik visszautalás, csak készpénzben levonás egy későbbi számla összegéből? Mi a helyes eljárás az árfolyamok tekintetében, és keletkezhet-e árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] Az eltérő szabályozás miatt külön-külön kell kezelni a számviteli elszámolást, illetve az Áfa-tv. szerinti előírásokat.A számviteli sajátos szabályokat a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet részletezi.A Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Külföldön megnyitott bankszámla

Kérdés: A kft. Ausztriában vett fel beruházási hitelt, ezért ott is kellett nyitnia bankszámlát. A korábbi könyvelő, könyvvizsgáló szerint ezt nem lehet másként könyvelni, csak a gazdasági események aznapi árfolyamának alkalmazásával, amikor a pénz befolyt, amikor a számláról kifizetés történt. Ez a külföldi bankszámla euróban egyezik a könyveléssel, de itt is – véleményem szerint – alkalmazni kellene a FIFO vagy az átlagár módszerét, különben nagyon torz lehet az árfolyam-különbözet.
Részlet a válaszából: […] A külföldön megnyitott bankszámlát forintban ugyanúgy kell vezetni, mint a Magyarországon megnyitott deviza-betétszámlát. A bankszámla vezetésénél alapvetően az Szt. 60. §-ának előírásaiból kell kiindulni.Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam

Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
Részlet a válaszából: […]  A kérdés olyan problémára keres megoldást, amely aszámviteli törvény tételes előírásától eltérő módon szeretné elérni azt, hogy abeszámoló megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást adjon agazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] Nem egyértelmű a kérdés, így a válasz inkább az, hogy nem járnak el helyesen. A válasz során esetenként pontosítanunk kell.A társaság a devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Ez a döntés azt kell hogy jelentse, nemcsak az export-import...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Átlagárfolyam alkalmazása

Kérdés: Mit jelent az átlagárfolyam alkalmazása a könyvelésben? A devizavételi és -eladási árfolyam átlaga, vagy esetleg ezt a későbbiekben korrigálni kell?
Részlet a válaszából: […] A 2001-től hatályos Szt. 60. §-a sajátosan alkalmazza a deviza átlagárfolyamát. A 60. § (4) bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Devizában kiállított számla kiegyenlítése forintban

Kérdés: A társaság árut exportál, a számlát devizában állítja ki. Az ellenértéket a külföldi vevő forintban utalja át a magyarországi bankszámlára. Milyen árfolyamon kell a forintot átszámítani, ha a társaság a devizakövetelések értékelésénél a saját bankja középárfolyamát alkalmazza?
Részlet a válaszából: […] A Dktv. 1. §-ának (3) bekezdése alapján: amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik a devizabelföldiek belföldön és külföldön, a devizakülföldiek belföldöndevizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel, illetve belföldi pénznemre szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor

Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (6) bekezdése szerint a társaság a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál használhatja csak a devizaeladási árfolyamot is. Ennek használata akkor indokolt, ha a devizavételi és devizaeladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] A szabályozás változásának indoka egyrészt az, hogy év közben a deviza forintra átszámítása egyszerűbb legyen (ugyanazon a napon azonos árfolyam alkalmazásával és ezt érvényesítve a mérleg-fordulónapi értékelés során is), másrészt – az előbbiekre építve – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.