Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Részlet a válaszából: […] ...(310 Ft/euró), akkor 1000 euró mellett:– a cég fizet árkülönbözetet, 2 ezer forintot (T 367 – K 384), illetve a korábban fizetett árfolyam-különbözet miatti követelését erre az összegre egészíti ki (T 367 – K 384 vagy T 384 – K 367);– a bank...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a felsorolt esetekben az alábbi rendelkezést: "A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete"? Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre utaltak pro forma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 7-i átutalással történt a kiegyenlítés. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 8-i átutalással egyenlítették ki, 7-én valutabefizetés történt a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...az üzembe helyezés előtt kiegyenlített beruházási szállítók főkönyvi számláján a szállítói számla kiegyenlítésekor mutatkozó árfolyam-különbözetet (előjeltől függetlenül) ne az eredménnyel szemben kelljen elszámolni (hiszen a devizában beszerzett eszköz még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Határidős leszállítási tőzsdei ügyletek

Kérdés: A határidős leszállítási tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérem segítségüket (példán is bemutatva), elsősorban a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre. A határidős ügylet euró vásárlására vonatkozik, az euró kifizetése az előre megkötött árfolyamon kerül a bankszámlán jóváírásra. Kell-e árfolyam-különbözetet elszámolni a jóváírás időpontjában kialkudott ár, illetve az MNB-árfolyamon számított ár eltérésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...átutalásakor érvényes választott árfolyamon, T 389 – K 386, az euró tényleges árfolyamán, a 389. számlán mutatkozó különbözetet árfolyam-különbözetként kell elszámolni. Ha a pénzügyi fedezet és az alapletét a mérlegfordulónapon fennáll, és azt euróban adták,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] ...8751 – K 372,– az eladott részvények kötési árfolyamon számítottértékének elszámolása: T 366, 384 – K 9751,– majd az árfolyam-különbözet megállapítása: T 9751 – K8751, a kisebbik összegében,– ez után a 8751. számlán maradó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Forintban adott kölcsön visszafizetése devizában

Kérdés: Társaságunk forintban kölcsönt nyújtott a "B" társaságnak. A "B" társaság ezt a kölcsönt svájci CHF-ben fizette vissza. Helyesen számolom-e el, ha úgy könyvelem, hogy a bankszámlára megérkezett CHF-et a jóváírás napján érvényes árfolyamon könyvelem, és az átszámított forint és a kölcsön forintösszege közötti különbözetet kamatként számolom el? Nem számolok árfolyam-különbözetet, mert nincs mihez viszonyítanom.
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem jár el helyesen!A társaságok egymás közötti kapcsolatában a kölcsön nyújtásánakalapvető feltétele, hogy azt írásba foglalják. A kölcsönszerződésnektartalmaznia kell a kölcsönnyújtás időpontját, a kölcsön összegét és azt, hogyforintban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Biztosíték ellenében kölcsön

Kérdés: 2006. 10. 01. – 2007. 01. 31. időszakra tagi kölcsönt adtunk a kft. egyik magánszemély tagjának 50 ezer euró összegben, évi 10 százalék kamattal. A biztosíték a tag 2,5 százalék üzletrésze (névértéke 1300 E Ft). A tag sem a kölcsönt, sem a kamatot nem fizette vissza, így az üzletrész a társaságé lett, amelyet a társaság egy másik tagnak 50 ezer euróért eladott. Hogyan kell a fenti gazdasági eseményeket könyvelni, a 2006. évi beszámolóban szerepeltetni? Milyen adóvonzata van a kölcsönnek, illetve kamatának a felvevő tagnál és a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...T 373 – K 4792, majd a taggal szembeni követelés éskötelezettség számlákat össze kell vezetni (T 4792 – K 368), és a különbözetetárfolyam-különbözetként elszámolni. A magánszemély taggal szembeni követelés fentiek szerintibeszámítása után a tag által meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.