Hitelkártya használata

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...forintra átszámított összegben;– a 3613. számlán – az előbbi könyvelések urán – lehet árfolyam-különbözet, amelynek könyvelése árfolyamnyereség esetén: T 3613 – K 9762, illetve árfolyamveszteség esetén: T 8762 – K 3613;– a hitelkártyával felvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Devizás gyűjtőszámla

Kérdés: A gyűjtőszámlát a könyvelési nyilvántartásokban egy tételben vagy teljesítési időpontonként kell rögzíteni? Ha az árbevételt tételesen indokolt könyvelni, devizában kiállított gyűjtőszámla kiegyenlítése esetén az árfolyam-különbözetet is tételesen kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...– teljesítéskori árfolyamtól, a vevőszámlán (és nem a részletező nyilvántartáson) árfolyam-különbözet jelenik meg, amelyet árfolyamnyereségként (T 311 – K 9762), illetve árfolyamveszteségként (T 8762 – K 311) kell kimutatni.Értelemszerűen hasonló módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Valutában kiegyenlített importbeszerzés

Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?
Részlet a válaszából: […] ...és a kiadáskori érvényes választott devizaárfolyam különbözete a 389. számlán megjelenik, amelyet – jellegének megfelelően – árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként kell elszámolni (T 389 – K 9762, illetve T 8762 – K 389).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Mikrogazdálkodói beszámolónál az árfolyam használata

Kérdés: A 398/2012. Korm. rendelet alábbi előírásának értelmezéséhez kérem segítségüket. "A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges, akkor átlagárfolyamon." Ezek szerint a csökkenés nem könyvelhető a FIFO módszer alapján? Ha a vevő kiegyenlítését a bankból a vevő könyv szerinti értéken kell könyvelni, akkor a bankszámlán keletkezik árfolyam-differencia? A bankköltséget is napi árfolyamon kell könyvelni? Eddig a vevőn napi árfolyamon könyveltem, és a vevőn volt árfolyam-különbözet, a szállító kiegyenlítését pedig könyv szerinti értéken, a bankból FIFO módszerrel könyveltem.
Részlet a válaszából: […] ...– K 311,– ha a 3869. számlának Tartozik egyenlege lesz, azt árfolyamveszteségként (T 8762 – K 3869),– ha Követel egyenlege lesz, azt árfolyamnyereségként (T 3869 – K 9762) kell elszámolni.A valutaszámlán lévő valuta, a devizaszámlán lévő deviza felhasználását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Áfabevallás, könyvelés eltérő árfolyamon

Kérdés: Az április havi áfabevallás ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó számla nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla kelte szerinti árfolyamon. Az ügyfél az áfabevallás kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett áfát tüntette fel visszaigényelhető áfaként, de azt sem a pénzügyi, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani. Az ügyfél könyvelője nem tekinti jelentősnek az eltérést, majd azt válaszolta, hogy a helyes könyvelés elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdéseink: Az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti elérés megengedett? A NAV tételesen ellenőrzi az áfabevallások egyezőségét? Az ügyvezetőnek, a beszámolót összeállító, illetve elektronikusan megküldő könyvelőnek mi a felelőssége a beszámolóért?
Részlet a válaszából: […] ...lévő egyenleget pedig árfolyam-különbözetként elszámolni (a kétféleárfolyam eltéréséből adódó különbözet lehet árfolyamnyereség és árfolyamveszteségis). Itt hívjuk fel a figyelmet a 2012. január 1-jétől hatályos,az Szt. 60. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam

Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
Részlet a válaszából: […] ...pénzértékreszóló követelések, illetve kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésefelértékelést jelent, és így nem realizált árfolyamnyereséget, illetveárfolyamveszteséget eredményez, célszerűbb lenne abból kiindulni, hogy ezek akövetelések,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Árfolyam-különbözet elszámolása

Kérdés: Társaságunk gyakran számláz belföldi partnereinek devizában. Az Szt. alapján a könyvekben a választott hitelintézet a számviteli teljesítés szerinti eladási árfolyamán rögzíti az adott gazdasági eseményeket. Az Áfa-tv. szerinti teljesítési árfolyam más, ezért a társaság az árfolyam-különbözetet a pénzügyi műveletek közé vezeti. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő áfára) két devizaárfolyam használatát írják elő, teszikkötelezővé, de csak az egyik maradhat a könyvekben, a különbözetetárfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként kell a pénzügyi műveletekegyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Euróhitel forintszámlák kiegyenlítésére

Kérdés: A kft. bevásárlóközpontot építtetett. A kivitelező a megvalósítás során részszámlákat bocsátott ki forintösszegben. Az építtető kft. a banktól beruházási hitelt kapott, amely euróban kerül folyósításra, a beruházás forintértékének megfelelő összegben. A bank a kivitelező – általunk igazolt és megküldött – számláját forintban egyenlítette ki. Erről értesítést küldött, amelyben közölte a forintban kiegyenlített összeget, az átváltási árfolyamot, és az így számított eurót azzal, hogy így mennyi hitelünk van euróban. A szállítói kötelezettséget milyen összegben csökkentsük, a folyósított hitelt milyen árfolyamon vegyük figyelembe? A kft. az MNB-árfolyam alkalmazását rögzítette a számviteli politikájában. Kell árfolyam-különbözetet elszámolni? A hitel visszafizetése 2009 végével kezdődik. Az év végi értékeléskor keletkező, még nem realizált árfolyam-különbözetet hogyan számoljuk el? A társasági adó alapjánál hogyan kell azt figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...a bank által alkalmazott átváltási euróárfolyamtól,minden szállítói számla kiegyenlítésekor lesz árfolyam-különbözet, jellemzőenárfolyamnyereség, amely árfolyam-különbözetet a beruházás bekerülési(beszerzési) értékét módosító tételként kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Forintban adott kölcsön visszafizetése devizában

Kérdés: Társaságunk forintban kölcsönt nyújtott a "B" társaságnak. A "B" társaság ezt a kölcsönt svájci CHF-ben fizette vissza. Helyesen számolom-e el, ha úgy könyvelem, hogy a bankszámlára megérkezett CHF-et a jóváírás napján érvényes árfolyamon könyvelem, és az átszámított forint és a kölcsön forintösszege közötti különbözetet kamatként számolom el? Nem számolok árfolyam-különbözetet, mert nincs mihez viszonyítanom.
Részlet a válaszából: […] ...lejáratú kölcsönök számlával szemben (T 386 – K364). Ha az így számított forintösszeg (például 2,1 millió), akkor akülönbözetet árfolyamnyereségként kell elszámolni (T 364 – K 9762), nem pedigkamatként.A kölcsönt nyújtó kamatot csak akkor számolhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor

Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...érintett eszközök, illetve kötelezettség értékét könyvvitelen kívül módosítja az átlagárfolyamra. Ez az árfolyam-különbözet lehet árfolyamnyereség is, árfolyamveszteség is, az összevont hatását kell a kiegészítő mellékletben az eredményre gyakorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
1
2