Ingatlanalap megszűnési eljárása a tulajdonosnál

Kérdés:

Kft. ügyfelem egy Ingatlanbefektetési Alap tulajdonosa. Az ingatlanalap 2023 júniusában elindította a megszűnési eljárást, ami egy évig is eltarthat. Az ingatlanalap a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló 2014. évi törvény 79. § (2) bekezdése alapján, a befektetők írásbeli kezdeményezésére tekintettel, előleg formájában történő részkifizetés teljesítéséről döntött. Az összeget utalták, és az ügyfelem bankszámlájára meg is érkezett. Ez az összeg az ügyfelemnél is előlegként legyen nyilvántartva a megszűnési eljárás befejezéséig, vagy a részkifizetésnek (illetve az esetleges további részkifizetéseknek) már lesz eredménykimutatása, azaz a pénzügyi műveletek bevételét növeli?

Részlet a válaszából: […] ...szerint a könyvekben a pénzügyi műveletekhez kapcsolódóan jellemzően a pénzügyi műveletek eredményét (árfolyamnyereségét, hozamát, árfolyamveszteségét, veszteségét) kell kimutatni a nyilvántartási érték és a kapott összeg különbözetének összegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...T 8712 – K 185, majd a kisebbik összegátvezetésével meg kell állapítani, hogy az értékesítés, a beváltásárfolyamnyereséggel vagy árfolyamveszteséggel járt: T 9735 – K 8712; ha azátvezetés után a 9735. számlán van egyenleg, akkor árfolyamnyereség, ha a 8712...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Befektetési jegyek hozamának elszámolása

Kérdés: Van-e eltérés a nyílt, illetve a zárt végű befektetési jegyek hozama elszámolásában? És akkor, ha a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között mutatjuk ki? Számomra ellentmondásos az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja, egyrészt a nettó eszközérték és a névérték, másrészt a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetről szól. Melyik az igaz?
Részlet a válaszából: […] ...során a nettó eszközérték több vagy kevesebb, mint a könyv szerinti érték, és a különbözetet kell árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként elszámolni. (Ez esetben könyvelni kell a könyv szerinti érték kivezetését: T 8712 – K 17, továbbá a kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.