Munkaruha-juttatás elszámolása

Kérdés: A kft. bérleti díjat fizet a dolgozóinak kiadott munkaruhákért. Ezt szolgáltatás igénybevételeként, áfa levonása mellett könyveli. Azon dolgozók számára, akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra (irodisták), de mégis kapnak, hogyan számolható el a bérelt munkaruha?
Részlet a válaszából: […] ...pontatlanul fogalmazta meg a kérdező! A fenti kérdés szó szerinti értelmezése jogszabályellenes gyakorlatra utal. A dolgozóknak kiadott munkaruha csak úgy értelmezhető, hogy a kft. megvásárolta a munkaruhákat (vagy a dolgozók vásárolták meg, de a kft. nevére szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Vásárolt telekre épített családi ház bérbeadása

Kérdés: Az építőipari cég megvásárolt telken családi házat kíván építeni, továbbértékesítési szándékkal. A családi ház több mint 300 négyzetméter lesz, így a cég 27%-os áfával tudja értékesíteni a magánszemélynek. Mi van abban az esetben, ha nem tudja a családi házat eladni, és a használatbavételi engedély után bérbe adja magánszemélynek? Akkor ezt a családi házat aktiválni kell, és a bérbe adott tárgyi eszközök között szerepeltetni? Aktiváláskor (miután saját tulajdonba kerül) a saját rezsis beruházás után a használatbavételkor meg kell fizetni az áfát 27%-kal? Ezt szerepeltetni kell az áfabevallásban is?
Részlet a válaszából: […] ...megvásárolt telket az áruk között nyilvántartásba kell venni (a telek bekerülési értékét nem lehet a családi ház értékében számításba venni), a családi ház értékesítésekor külön tételben (számlán) kell a telekértékesítést a 27%-os áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Egyszerűsített végelszámolással megszerzett ingatlan

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással szeretne egy 30 éve működő, két nyugdíjas taggal rendelkező, évek óta vegetáló, folyamatosan a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisban szereplő betéti társaság megszűnni. Amennyiben a bt.-nek sem követelése, sem kötelezettsége nincsen, de van egy több mint tíz éve vásárolt ingatlana, amelyet szerződéssel jelenleg bérbe ad, milyen teendői vannak? A beltag magánszemély - a vagyonfelosztási javaslat szerint - megtartaná az ingatlant, és folytatná a bérbeadást. A bt.-nek legkésőbb mikor kell felmondania az ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ha a beltag magánszemély folytatni szeretné a jelenlegi szerződővel az ingatlan bérbeadását? Amennyiben az ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? A vagyonfelosztási javaslatban nevesített 68 éves, már 5 éve nyugdíjas magánszemélynek - az ingatlan tekintetében - az szja-n kívül - milyen egyéb kötelezettségei (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.) lesznek, és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? Fenti kötelezettségeket a bt. mint kifizető állapítja és fizeti meg? A nyugdíjas magánszemélynek a bt. felé kell-e az esedékes tartozásait rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...a vagyon kiadásakor beszámítható.)A 2018. évi LII. törvény 1. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli a vállalkozásból kivont jövedelmet is [a törvény 2. §-ának a (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Visszaküldött termék könyvelése

Kérdés: A vállalkozás 2023. december 18-án értékesítette a termékeit, amelyek egy részét minőségi kifogás miatt a vevő 2024. január 15-én visszaküldte. Az eladó helyesbítő számlát állított ki a visszáruról a teljesítés időpontjának 2023. december 18-át megjelölve. Melyik időszak (2023 vagy 2024) árbevételét fogja csökkenteni a visszáru értéke, illetve helyesen állapította-e meg az eladó a teljesítés időpontját?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja, mely szerint a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru... helyesbítő ... számlában... rögzített - áfát nem tartalmazó - értéke az értékesítés nettó árbevételét csökkenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Közösségi adószám megléte, az áfabevallás gyakorisága

Kérdés: A közösségi adószám megléte befolyásolja-e az áfabevallás gyakoriságát? Ha van közösségi adószámunk, akkor az meghatározza, hogy milyen gyakorisággal kell bevallást beadnunk, függetlenül attól, hogy a bevétel- és költségadatok alapján más gyakoriság lehetne? Közösségi adószámmal lehetünk áfakörön kívüliek? Ha ki akarunk lépni az áfakörből, milyen nyomtatványt kell kitölteni?
Részlet a válaszából: […] Az adózók áfabevallásának gyakoriságát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 2. melléklet I./B./3. pontja szabályozza, és tételesen felsorolja, hogy mely adózói körnek kell havi, negyedéves, illetve éves rendszerességgel beadnia az áfabevallásait. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Göngyölegdíjak devizában

Kérdés: Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.
Részlet a válaszából: […] ...betétdíjas göngyölegekre az a jellemző, hogy az árut, a terméket megvédje a külső károkozástól az eladótól a vevőig történő szállítás során. Ha ezen feladatát teljesítette, az árut, a terméket például kirakták belőle, akkor vissza kell juttatni az eladóhoz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Vásárolt energiamegtakarítás nyilvántartása

Kérdés: A Számviteli Levelek 487. számában a 9233. kérdésre adott válasszal kapcsolatosan – energiahatékonyság – feltett kérdésemet szeretném tisztázni. Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozik. Az áramot és a földgázt nem anyagköltségként könyveljük, hanem áruként, majd elábéként. Továbbértékesítjük az anyavállalat, illetve harmadik fél számára. A MEKH ránk vonatkozóan – mint mérlegkörfelelősre – bizonyos mennyiségű energiamegtakarítási kötelezettséget ír elő. Ezt megvásároljuk az anyavállalattól (de más cégtől is vásárolhatnánk), majd készletre vesszük. A MEKH felé a határidőknek és a szabályoknak megfelelően teljesítjük a kötelezettségünket (illetve mennyiségtől függően el is adjuk harmadik félnek). A kötelezettség a 86-ban szerepel, mint ráfordítás, vagy a 82-ben, mint elábé?
Részlet a válaszából: […] ...Természetesen, ha az anyagkészletként kimutatott energiahatékonyságot értékesítik, az értékesített energiahatékonyságot az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni akkor is, ha vásárolt anyag. A számviteli alapelvekkel nem támasztható alá az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg térítése

Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...nevére, árbevételként kell elszámolni: T 311 – K 91-92, 467, és a 2611. számlán lévő arányos bekerülési értéket az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni: T 814 – K 2611. Ezzel egyidejűleg a 2612. számlán lévő bruttó összeget (az áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése

Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] ...könyveiben mutathatók ki (jelen esetben ez a kérdező társaság). A többi társaság a szóban forgó beruházás megvalósításához járul hozzá – saját érdekében – fejlesztési célra véglegesen átadott pénzeszközökkel. A fejlesztési célra történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Rendezvényszervezéshez bérelt helyiség közvetítése

Kérdés: Egy vállalkozás fő tevékenysége különféle rendezvények szervezése. A rendezvények lebonyolításához minden esetben valamilyen területet, ingatlant vagy helyiséget bérel. Közvetített szolgáltatásként vásárolhat-e megrendelője számára valamilyen terület-, ingatlan- vagy helyiségbérlést, amelyet változatlan formában – közvetített szolgáltatásként – továbbértékesít, közvetít megrendelője részére? Amennyiben lehetséges a bérbeadás közvetítése, akkor a megfelelő adminisztráció – konkrét szerződések, elkülönített nyilvántartás, számlán való feltüntetés – mellett ezzel a közvetített szolgáltatással csökkentheti-e az iparűzési adó alapját? Helyes eljárás-e az, ha az ingatlan-bérbeadásról szóló közvetítői szerződéssel egy időben, de külön készül a megbízás a rendezvény szervezésére, lehet-e elkülöníteni az ügyleteket, vagy egy ügyletnek kell tekinteni a két szerződést, mint rendezvényszervezést?
Részlet a válaszából: […] ...helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve – többek között – az 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatások értékével. Közvetített szolgáltatás lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.
1
2
3
121