15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Céges elektromos autók otthon való töltése
Kérdés:
Ügyfelem társas vállalkozás, amely több dolgozóval ügyeletet lát el, elektromos autókat vásárolt. A céges elektromos autóknak a dolgozók otthonában történt töltését az alábbiak szerint meg tudják-e téríteni? A dolgozók változó telephelyen végeznek munkát, és ehhez a cég céges autót biztosít. A naponta változó kezdési helyek és a mindennapi ügyeletadás miatt az autóval hazajárhatnak. Az összességében kedvezőbb üzemeltetési költségek és a városi környezetre kisebb terhelés miatt elektromos autókkal járnak, ezek töltését legoptimálisabban éjszaka tudnák megoldani a dolgozók az otthonukban, mivel nem minden partnerünknél és/vagy a körzetében van töltőpont a napközbeni töltésre. Terveink szerint a munkavállalókhoz felszerelésre kerülne egy olyan elektromosautó-töltő berendezés, amiből az autóba töltött energia távolról leolvasható és letölthető, és ez alapján szeretnék elszámolni és megtéríteni az elhasznált áram díját. A költséget minden hónapot követően, a leolvasott kWh és a mindenkor érvényes lakossági áram piaci ára alapján térítenénk meg. Az ilyen formában történő kifizetésnek lenne-e jogszabályi akadálya, illetve kellene-e ez esetben bármiféle adót, járulékot fizetni?
2. cikk / 15 Közös üzemeltetés költségeinek elszámolása
Kérdés: Közös üzemeltetésnek tekinthető-e egy irodaház működtetése? Az irodaházban az egyes irodák jogi személy tulajdonosainak alkalmazottai, bérlői alapvetően a tevékenységükhöz szükséges vezetői, gazdasági, irodai tevékenységet végzik, termelőtevékenységet nem folytatnak. Az irodaház működtetése során felmerült költségekhez az egyes irodák tulajdonosai hozzájárulnak, de nyereséget nem realizálnak. A közös üzemeltetés értelmezésére nem találtam jogszabályi előírást.
3. cikk / 15 Közvetített szolgáltatás négyzetméter-arányosan
Kérdés: Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?
4. cikk / 15 Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás
Kérdés: Vállalkozó bérleti szerződésben rögzített feltételekkel – vállalkozási tevékenysége során az üzletházban kialakított üzleteket bérbe adhatja úgy, hogy a tulajdonos jogos érdekeit nem sérti – egy összegben meghatározott bérleti díj ellenében egy üzletházat vesz bérbe üzemeltetés céljából. A tulajdonos a vállalkozó részére minden hónapban kiszámlázza a szerződés szerinti, az egész épület után meghatározott bérleti díjat. Ezt a havonta, rendszeresen fizetett bérleti díjat a vállalkozó az iparűzésiadó-alap meghatározása során, mint költséget, közvetített szolgáltatások értékeként számolja el. A vállalkozónak vállalkozási tevékenysége során az üzletházban lévő üzleteknek csak egy részét sikerül bérbe adnia. A kiadott üzletek bérleti díja a bérlőkkel kötött szerződésben négyzetméter után kerül megállapításra. A bérlők által fizetett bérleti díj a vállalkozó árbevételét képezi. A vállalkozónál a tulajdonos által kiszámlázott bérleti díj ilyen szerződési konstrukciónál lehet-e közvetített szolgáltatás?
5. cikk / 15 Vállalati üdülő hasznosítása
Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?
6. cikk / 15 Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése
Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
7. cikk / 15 Üdülőingatlan költségeinek elszámolása
Kérdés: Cégünk üdülőingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy az a dolgozók és közeli hozzátartozóik üdülését szolgálja. Az üdülő fenntartási költségeit (áfával növelt összegben) a vállalkozás költségei között elszámoljuk. Elszámolható-e adómentes üdülési szolgáltatásként a dolgozók és hozzátartozóik üdülése? Miként csökkenthetők ezzel a természetbeni juttatásként elszámolandó üzemeltetési költségek? Hogyan kell ennek a könyvviteli nyilvántartásokban megjelennie?
8. cikk / 15 Bérbeadáshoz kapcsolódó költségek számlázása
Kérdés: A társaság üzlethelyiséget bérel. Az üzlethelyiség egy részét mi is bérbeadjuk, illetve az ott felmerült egyéb költségeket (telefondíj, írószer, tisztítószer, bér+járulékai stb.) továbbszámlázzuk. A számlán a bérleti díj egy soron, a továbbszámlázott egyéb költségek – mint üzemeltetési költség – szintén egy soron szerepel. Mi a helyes könyvelés ez esetben? Helyesen számlázunk-e? Az áfát hogyan kell felszámítani? Közvetített szolgáltatás lehet-e?
9. cikk / 15 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: Kifőzdét üzemeltető cégnél az alkalmazottak természetbeni étkeztetése megvalósul. Van-e nyilvántartás vezetésén kívül egyéb kötelezettsége a cégnek? Kell-e étkezésre jogosító utalványt kiállítani, illetve vásárolni? A kifőzde könyvelésében hogyan szerepeljen az igénybe vett étkezés?
10. cikk / 15 Támogatási díj fizetése áruval
Kérdés: A szállító szerződés alapján – az általa kihelyezett italhűtők üzemeltetési költségéhez – negyedévente meghatározott támogatási díjat fizet, boltokra lebontva, amelyet termékben térít meg. A kiszállított áruknál nulla értékű számlát állít ki, ezt terheli be a bolt fogyasztói áron. Miképpen kell kezelni ezeket a számlákat?
