Megvásárolt ingatlan birtokba adás nélkül

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy ingatlant nyilvános árverésen 2020 februárjában. 2021 februárjában került a tulajdonjog bejegyzésre, azonban a birtokba adás a mai napig nem történt meg, bíróság elé is került az ügy a napokban. Gyakorlatilag van egy ingatlanunk, amihez nincsen kulcsunk. Ez esetben hogyan szerepelhet a társaság eszközei között? Aktiválhatom és elszámolhatom az értékcsökkenést? Beruházások között mutathatom ki? Esetleg a készletek között kell kimutatnom? Még nem dőlt el az ingatlan sorsa. Lehetséges, hogy továbbértékesítésre kerül. Nem ez társaság fő tevékenysége. Saját célú felhasználásra vásároltuk volna, de mivel majd 1,5 év után sem került a birtokunkba, lehet, hogy megválnánk tőle, ha sikerül birtokba venni.
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlan értékesítéséről döntenek, akkor a megvásárolt ingatlant a beruházási számláról át kell vezetni a vásárolt készletek (áruk) számlára, a számlázott eladási árat árbevételként, fizetendő áfaként, a beszerzési értéket az eladott áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Törvényes zálogjog érvényesítése

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...a hátralékos bérlővel szembeni követelése rendezése érdekében a bérleményt lezárta, és ezzel a bérleményben lévő vagyontárgyak (áruk és eszközök) elszállítását megakadályozta, feltételezve, hogy a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Ingatlan vásárlása magánszemélytől

Kérdés: A társaság magánszemélytől vásárol ingatlant, a 2014. december 31-ig felhasználandó fejlesztési tartalék terhére. A magánszemély számlát nem állíthat ki. Az adásvételi szerződést a felek 2014. 10. 31-én írták alá. A vételárat a vevő három egyenlő részletben egyenlíti ki, az utolsó részletet december 31-ével. Ügyvédi letétbe került az eladó hozzájárulási nyilatkozata a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez, azzal, hogy az csak az utolsó részlet megfizetése után nyújtható be a földhivatalhoz. Az adásvételi szerződés alapján az eladó az ingatlant 2015. február 1-jén adja a vevő birtokába. A vevő ezen időponttól szedheti annak hasznait, viseli terheit, illetve a kárveszélyt. Milyen időponttal lehet könyvelni a beszerzést beruházásként?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy legkorábban az ingatlan birtokba adásakor, 2015. február 1-jén. Ebből következően erre a beruházásra a kérdés szerinti fejlesztési tartalék már nem használható fel.Mivel a magánszemély – feltételezhetően – nem alanya az Áfa-tv.-nek, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Teljesítés időpontja eszközök értékesítésekor

Kérdés: Eszközök értékesítésekor (ide nem értve a lízinget, részletre vételt) a teljesítés időpontjára vonatkozóan több helyen olyan állásfoglalásokat lehetett olvasni, hogy az adásvétel Ptk., Szt., Áfa-tv. összefüggésben akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítési dátum, amely meghatározza a számviteli, adózási feladatokat, és nem vehető figyelembe korábbi átadás/átvételi, birtokba adási dátum. 2008 előtti magyarázatokban nem a tulajdonjog megszerzése volt a meghatározó a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Hogyan kell helyesen eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...idején a dolgot nem idegenítheti el, és nemterhelheti meg. Ilyen megkötés ingatlan adásvétele esetén természetes,kereskedelmi áruk esetében a tulajdonjog fenntartása az ellenérték pénzügyirendezéséig a gazdasági tevékenység ellehetetlenüléséhez vezethet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.