Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírások. A módosult előírások szerint – a kérdés szerinti ügylethez kapcsolódóan – származékos ügylet olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swapügylet, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Határidős leszállítási vagy elszámolási ügylet

Kérdés: A társaság határidős devizaügyleteket köt: előre rögzített árfolyamon deviza vétele vagy eladása egy jövőbeni időpontban. Az ügylet megkötésének időpontjában nem ismert, hogy az ügylet leszállítási vagy elszámolási ügylet lesz, ez a társaság döntésétől függ, amelyet a jövőbeni értéknap előtt bármikor megtehet. Elszámolási határidős ügyletek esetén a számviteli törvény meghatározza az ezzel kapcsolatos könyvelési feladatokat, leszállítási ügyletek esetén az ügylet zárásáig nincs számviteli feladat. Ha a társaság a mérlegkészítés időpontja után úgy határoz, hogy az ügylet elszámolási, kell-e önellenőrzéssel módosítani a tárgyévi beszámolót az időarányos nyereség vagy veszteség elszámolása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...felek egyetértésével a szerződésmódosítható, de arra nincs lehetőség, hogy az egyik fél szabadon, a másik félmegkérdezése, hozzájárulása nélkül dönthesse el, hogy a devizavételi, illetvedevizaeladási ügyletet leszállítási ügyletként, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Árfolyam-különbözet fedezete

Kérdés: Devizaszámla vezetése esetén a külföldi pénzeszközre szóló követelés kiegyenlítésekor befolyt devizával történik a külföldi pénzeszközre szóló kötelezettség kifizetése. Mivel könyvelni forintban kell, ezért minden esetben árfolyam-különbözet keletkezik, amelyet könyvelni kell. Tegyük fel, ugyanannyi deviza folyt be, mint amenynyit kifizettünk. A devizaszámla egyenlege nulla, de van árfolyam-különbözet. Mi ennek a fedezete? Ha ez nyereség, miből adózza le a társaság, illetve hogyan lehet azt osztalékként kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...valójában nincs is hatása az eredményre?A kérdésekre a gyakorlati példák adják meg a választ.Példa: A társaság 100 euróért vásárolt árut. Beszerzéskor azeuró árfolyama 245 Ft/EUR. Ezt az árut eladta ugyancsak 100 euróért. Azeladáskori euróárfolyam 250 Ft/EUR,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Devizás számlák áfája

Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz az, hogy az áfa alapjának forintban történő megállapításakor csak az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alkalmazható.A válasz egyértelműségéhez ez azonban még nem elegendő.A vállalkozó az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése szerint választhatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.