"Szerződés elszámolási egysége" mikrogazdálkodónál

Kérdés: A számviteli törvény a 2020. évtől bevezette a "szerződés elszámolási egysége" fogalmát. A "szerződés elszámolási egysége" – áfát nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege, valamint a szerződés elszámolási egységére már elszámolt árbevétel közötti különbözet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra az árbevétel növelésével vagy csökkentésével egyidejűleg. Mikrogazdálkodói beszámolónál kifejezetten tiltott az időbeli elhatárolás a csak két elszámolási időszakot érintő gazdasági események esetén. Egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő szoftverfejlesztő cég esetén, év végén van olyan le nem zárt egyedi szoftverfejlesztési munka (kezdés: 2020. 09. 15., zárás: 2021. 03. 15.), amely két gazdálkodási évet érint, és a szerződés értelmében az egyedi szoftverfejlesztés csak a teljesítéskor számlázható ki. Ekkor hogyan számolható el az árbevétel és a 2020. évi bérköltség, valamint az egyéb 2020. évi közvetlen költségek? Mivel nincs eltérően szabályozva a mikrogazdálkodói beszámoló készítésében a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolás, emiatt – az időbeli elhatárolások használata mellett – alkalmazni kell a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolást, ha egyébként a többi, a számviteli törvényben szereplő feltétel (egyedi, a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit) fennáll? Vagy az időbeli elhatárolások miatt nem alkalmazható a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolás? A 2020. évben a szoftverfejlesztő dolgozók e projektre jutó bérköltségét és az egyéb közvetlen költségeket a befejezetlen termelés (befejezetlen szolgáltatás) címén kell készletre venni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan sem aktív, sem passzív időbeli elhatárolást nem mutathat ki. Ezért a befejezetlen szoftverfejlesztés bérköltségét és járulékait, egyéb közvetlen költségeit saját termelésű készletként kell kimutatnia. [Kimutathatja a Korm. rendelet 7. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Alvállalkozói díj elszámolási egységes szerződés esetén

Kérdés: Társaságunk 2020. április 10-én elszámolási egységként kezelendő, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 11. pontja szerinti szerződést kötött a megrendelővel, ami alapján 2021. március hónapban a szerződött összeg 30%-át, majd 2021. júliusban 70%-át fogja számlázni. A projektmunkát társaságunk 2020 áprilisában megkezdte, a megbízott alvállalkozóktól folyamatosan fogadunk be számlákat, amelyeket igénybe vett szolgáltatásként, alvállalkozói díjként költségként számolunk el 2020-ban. Az Szt. alapján 2020. 12. 31-én a megrendelővel közösen megállapított teljesítési fok alapján fogunk árbevételt könyvelni az időbeli elhatárolásokkal szemben. Az innovációs járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával, ahol az adóalapot csökkentő tételként jelenik meg az alvállalkozói teljesítések értéke. Az 1990. évi C. törvény 52. §-ának 22. pontja alapján az alvállalkozói teljesítések értéke az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítések értéke, amelynek végzése során az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. A szerződés alapján 2020-ban a társaságunk nem fog kiállítani számlát, tehát nem lesz számlázott árbevétele, de a hatályos számviteli törvény alapján fog árbevételt könyvelni. 2020-ban, ha nem készül az elszámolási egységes szerződés alapján kimenő számla, érvényesíthető-e ehhez a projekthez kapcsolódóan alvállalkozói díj az innovációs járulék (a helyi iparűzési adó) adóalapjánál csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírtakra az érintett jogszabályok nem adnak egyértelmű választ.A szerződéses elszámolási egységre vonatkozó számviteli előírások hatálybalépéséhez kapcsolódóan a helyi adókra vonatkozó, a kérdésben is hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Alvállalkozói teljesítés – projektelszámolás

Kérdés: A 2020. január 1-jétől életbe lépő projektelszámolásokkal kapcsolatban két kérdésem van.
1. Egy építőipari vállalkozás generálkivitelezési és építési-szerelési munkáihoz alvállalkozókat vesz igénybe. Ezekkel az alvállalkozókkal sok esetben nem éven belül számol el a munka összetettsége miatt, hanem sokszor éven túl. A szerződésben nem állapodnak meg részszámlázásban, ezért teljesítésigazolás és számla a munka elvégzésével készül el. Helyesen járunk-e el, ha az összemérés elvére és a jogszabályváltozás céljára tekintettel a projekt teljesítési fokának arányában számoljuk el az adott évre vonatkozó, nem számlázott, teljesítésigazolással nem rendelkező alvállalkozói teljesítéseket az igénybe vett szolgáltatások között?
2. A számviteli törvény biztosít-e lehetőséget arra, hogy egy vállalkozás számviteli politikájában az egyedi termék teljesítési fokának vagy/és a szériatermék készültségi fokának meghatározására többfajta módszert dolgozzon ki?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy nem! A kérdező javaslata valójában a passzív időbeli elhatárolások körét bővítené a projektelszámolásra hivatkozással, amelyre azonban az Szt. 44. §-ának előírásai nem adnak lehetőséget. A még nem számlázott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Kényszervágás elszámolása

Kérdés: Szarvasmarha-hizlalással foglalkozó kft. házi vágásra kényszerült. Az állat készleten volt nyilvántartva. Hogyan kell eljárni ilyen esetben? Ki kell számlázni önköltségi áron? Milyen bizonylat kell az állományból történő kivezetéshez?
Részlet a válaszából: […] ...a készletb ő l, másrészt a vágás során kapott (kitermelt) húst és egyéb termékeket – mint saját el ő állítású terméket – az áruk között állományba kell venni azok – áfa nélküli – piaci értékén, és nem utolsósorban gondoskodni kell az áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Mezőgazdasági integrációs tevékenység elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági integrációs tevékenységet folytató kft. nettó árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot. A felvásárolt, illetve a bérnevelésből visszavásárolt baromfiállományt bérvágatja, ezt követően belföldre, illetve exportra értékesíti előhűtött, illetve fagyasztott formában, a fagyasztott terméket hűtőházban tárolja. Segítségüket kérem az elszámoláshoz! Forgalmi- vagy összköltségeljárással kell az eredményt kimutatni? Kötelező-e a készletmozgásokat havonta elszámolni, vagy dekádonként elszámolóárakat kialakítani? Kötelező-e az önköltség-számítási szabályzat?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában ad, azt is feltételekkel. Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: amennyiben azértékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetítettszolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: könyvelés a 6-7. számlaosztályban

Kérdés: Hogyan könyveljük a termelés, a tevékenység költségeit, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenési leírás) ugyanazon bizonylatok alapján, mint a 6-7. számlaosztályokban (gyakorlatilag egyidejűleg: T 51-57 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját készletek selejtezése

Kérdés: Hogyan könyveljük a saját termelésű készletek selejtezését, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyveljük, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük el?
Részlet a válaszából: […] ...a saját előállítású eszközök aktiválásának közvetlen költségeit. A számla egyenlege a 16. Beruházások, felújítások és a 26-28. Áruk számlacsoportokban a tárgyévben állományba vett saját előállítású eszközök aktivált értékével, illetve az 582....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját mintaboltban saját előállítású termék értékesítése

Kérdés: A saját mintaboltban kizárólag saját előállítású terméket árusítanak. Hogyan, milyen értéken kell azt kimutatni? Költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyveljük, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük.
Részlet a válaszából: […] ...a saját mintaboltban kizárólag saját előállítású termékeket árusítanak, a bolti nyilvántartást célszerű úgy megszervezni, hogy a boltban lévő saját termelésű készletekről mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetnek. Ez esetben az értékbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját boltban vásárolt és saját előállítású termék értékesítése

Kérdés: Saját boltunkban vásárolt és saját előállítású terméket egyaránt értékesítünk, mennyiségi nyilvántartást vezetünk. Hogyan kell könyvelni, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyvelünk, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük el?
Részlet a válaszából: […] ...mind a vásárolt, mind a saját előállítású termékekre két-két számlát kell megnyitni a 25. Késztermékek, illetve a 26. Kereskedelmi áruk számlacsoportokban például a következők szerint: 254. Késztermékek eladási áron 255. Késztermékek árrése 264. Vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Készleteltérések rendezése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a vásárolt és a saját termelésű készletek leltározása során megállapított készleteltérések értékét? Ha az eltérés egy része nyilvántartási, elszámolási hibára vezethető vissza, hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...T 21-22 – K 51; leltárhiány: T 8693 – K 21-22, leltártöbblet: T 21-22 – K 9892.Mennyiségben és értékben nyilvántartott kereskedelmi áruk a készletmozgás bizonylatolásának elmulasztásából, esetleg a kétszeres bizonylatolásból adódó eltérések: T 814 – K 26,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
1
2