Iparűzésiadóalap-megosztás a telephelyek között

Kérdés: Közhasznú nonprofit kft.-ként működő társaságunk vállalkozói tevékenységet is folytat 3 telephelyen. 2023. év vonatkozásában a társaság vállalkozói eredménye pozitív lett, így iparűzési adó fizetésére vagyunk kötelezettek, ezáltal felmerült, hogyan is kellene megosztanunk az iparűzési adót. Az iparűzésiadó-megosztási szabály szerint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét vagyunk kötelesek alkalmazni. A társaság 1. telephelyén nincs alkalmazott, az ingatlan bérbe van adva, abból származik a nyereség. A 2. telephelyen eszköz nincs, mivel béreljük az ingatlant az eszközökkel együtt is, így ott minimális saját tulajdonú eszköze van a társaságnak. Bármelyik módszert is választjuk, az egyik önkormányzatnak "nem teszünk jót". Amennyiben a kombinált módszert alkalmazzuk, hogy az 1-re és a 2-es telehelyre is a kedvezőbb módszerrel, kombinált megállapítási lehetőséggel élve állapítjuk meg az adót, akkor ezzel a 3. telephelyen (= székhelyen) lévő önkormányzatnak juttatunk kevesebb adót. Van az ilyen jellegű megosztásra vonatkozóan valami ajánlás? Mit jelent a kombinált módszerű számítás? A fent leírtat, hogy egyikre-másikra a kedvezőbb alkalmazást?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. részint azon oknál fogva rögzíti az alkalmazható iparűzésiadóalap-megosztási módokat, hogy minimalizálható legyen az adózó és a települések közti vita az adóalap megosztásának módját, mikéntjét illetően. A Htv. 39. § (2) bekezdése azt a kritériumot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Családi gazdaság tagjainak iparűzésiadó-kötelezettsége

Kérdés: Egy 5 fős Őstermelők Családi Gazdaságának egyik tagja egyéni vállalkozó is. Emiatt nem adhatnak be közös iparűzésiadó-bevallást. Az egyéni vállalkozó tag a 2023-as adóévre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. A másik négy tag számára az általános módszer szerinti adóalap a kedvezőbb (a magas anyagköltség miatt), ezért ők nem választották 2023-ra a Htv. 39/A. §-a szerinti adózást. Lehetséges-e, hogy az őstermelésből származó bevételük után eltérő módszerrel adóznak az iparűzési adóban? A másik négy tag adhat-e le közös bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz a Htv. 41. § (8) bekezdése az irányadó jogszabályhely, miszerint az őstermelők családi gazdaságának tagjai az adóévi iparűzésiadó-kötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az őstermelők családi gazdaságának a tevékenység végzéséből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Mikor telephely a bérbe adott ingatlan

Kérdés: Társaságunk - többek között - ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik. A bérbevevők szintén gazdasági társaságok, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek a bérelt ingatlanban. Az ingatlanok a bérbeadónál vagy a bérbevevőnél (vagy mindkettőnél) minősülnek-e telephelynek a cégjegyzék/társasági szerződés, az adózás rendjéről szóló törvény és az iparűzési adó szempontjából? A bérbeadónak vagy a bérbevevőnek (vagy mindkettőnek) kell a bejelentéseket megtennie a telephely tekintetében a cégbírósághoz, a NAV-hoz és a helyi adóhatósághoz? Bérbe adott ingatlan esetén a bérbeadónak és a bérbevevőnek is keletkezik helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége ugyanazon telephely kapcsán, a bérbeadónak a bérleti díjból származó árbevétele, a bérbevevőnek pedig az ott végzett gazdasági tevékenységéből származó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] ...folytat (gazdasági tevékenysége körében használja az ingatlant).A Htv. 52. §-ának 31. pontja rögzíti, hogy a Htv. (a helyi iparűzési adó) vonatkozásában telephelynek kell tekinteni többek között a "hasznosított (bérbe, lízingbe adott) ingatlant". Ennélfogva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Visszaváltási díj a helyi adóban

Kérdés: A 2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról IV. fejezetének helyi adókról szóló része szabályozza a visszaváltási díjas termékek figyelembevételét a helyi adóban. A törvény úgy fogalmaz, hogy a helyi adó kiszámításánál az árbevétel és az elábé összegét is csökkenteni kell a visszaváltási díj összegével. Nem egyértelmű számunkra, hogy a szabályozásban az újra használható, a nem újra használható, vagy az önkéntes alapon visszaváltási díjas termékekkel kapcsolatos tételekről van-e szó. Illetve mi az értelme a szabálynak a forgalmazó esetében, ahol a visszaváltási díj árbevétel és elábé? Könyvelése együtt mozog egyező összegben, így az adóalapra nincs hatása a korrekciónak. Gyártó esetében gondoljuk azt, hogy ennek a szabálynak adóalaphatása van, ahol a nem újra használható termékek árbevételével szemben nincs elszámolható elábététel. Kérjük, ismertessék számunkra a változás gyakorlati jelentőségét!
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 2024. január 1-jétől hatályos 52. § 22. pont j) alpontja szerint a gyártó, forgalmazó esetén a helyi iparűzési adó alapjának kiindulópontját képező nettó árbevétel az a) és e)-i) alpontok szerinti nettó árbevétel, csökkentve a hulladékról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Rendezvényszervezéshez bérelt helyiség közvetítése

Kérdés: Egy vállalkozás fő tevékenysége különféle rendezvények szervezése. A rendezvények lebonyolításához minden esetben valamilyen területet, ingatlant vagy helyiséget bérel. Közvetített szolgáltatásként vásárolhat-e megrendelője számára valamilyen terület-, ingatlan- vagy helyiségbérlést, amelyet változatlan formában – közvetített szolgáltatásként – továbbértékesít, közvetít megrendelője részére? Amennyiben lehetséges a bérbeadás közvetítése, akkor a megfelelő adminisztráció – konkrét szerződések, elkülönített nyilvántartás, számlán való feltüntetés – mellett ezzel a közvetített szolgáltatással csökkentheti-e az iparűzési adó alapját? Helyes eljárás-e az, ha az ingatlan-bérbeadásról szóló közvetítői szerződéssel egy időben, de külön készül a megbízás a rendezvény szervezésére, lehet-e elkülöníteni az ügyleteket, vagy egy ügyletnek kell tekinteni a két szerződést, mint rendezvényszervezést?
Részlet a válaszából: […] ...helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve – többek között – az 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatások értékével. Közvetített szolgáltatás lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...(egyéni vállalkozó) a tanulók felé továbbszámlázott vizsgadíj teljesítésébe az előlegként befizetett összeget beszámítja.A helyi iparűzési adó alapjába beszámít a tanulók felé számlázott és árbevételként elszámolt vizsgadíj, de az iparűzési adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Telephely-e a célkitermelő hely?

Kérdés: Cégünk célkitermelő helyet létesít gyorsforgalmi utak földműveinek építéséhez szükséges töltésanyag biztosítására, amelyet a Bányafelügyelet engedélyez. A célkitermelő hely létesítése keletkeztet-e telephelyet az iparűzési adó szempontjából?
Részlet a válaszából: […]

Igen, a célkitermelő helyen végzett tevékenység megfelel a Htv. 52. § 31. pontjában foglaltaknak.

(Kéziratzárás: 2023. 10. 05.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Háromszögügyletnél a fuvarköltség elszámolása

Kérdés: Társaságunk rendszeresen bonyolít le EU-n belüli kereskedelmi ügyeleteket, azon belül is ún. háromszögügyleteket, ahol Horvátországból megvásárolt árut közvetlenül a németországi vevőnknek értékesítünk és szállítunk. Az egyszerűsítés érdekében a horvátországi eladót hívjuk "A" szereplőnek, mi vagyunk a "B" szereplő, és a vevőnk a "C" szereplő. Az Áfa-tv. előírásai szerint ún. háromszögügylet akkor valósul meg, ha vagy "A" fuvaroztat, vagy "B" vevői minőségben fuvaroztat. A mi esetünkben általában mi (azaz "B") fizetjük a fuvart a "C" felé történő szállításra, és az árut leszállítva adjuk el (CPT-paritással). Kérdés, ebben az esetben a fuvarköltséget elszámolhatjuk-e az elábéra, azaz a fuvarköltséggel csökkenthetjük-e az iparűzési adó alapját? Ha nem számolható el elábéra, akkor mi a helyes könyvviteli elszámolás, könyvelés ebben az esetben? Mivel éves szinten az ilyen fuvarköltség elég jelentős összeg, nem mindegy, hogy csökkenthető-e vele az iparűzési adó alapja vagy sem.
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezzük, a számviteli elszámolás független attól, hogy mit kell az iparűzési adó alapjánál figyelembe venni.Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értéke magában foglalhatja az eszköz raktárba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Lehet-e névértéken visszavásárolni a saját üzletrészt?

Kérdés: "A" cég tulajdonos "B" cégben. "A" cég részesedésének értéke 382.000 E Ft, a "B" cég jegyzett tőkéje 1.382.000 E Ft. "B" cég saját tőkéje 6.245.221 E Ft. A "B" cég visszavásárolja "A" cégtől a saját üzletrészét névértéken, azaz 382.000 E Ft értékben. A cég két társasági csoportalany, és az ügylet után is az marad. Lehet-e névértéken visszavásárolni a saját üzletrészt? Ha nem, milyen jogszabályi környezet vonatkozik a saját üzletrész visszavásárlásának vásárlási értékének meghatározására? Milyen adózási szempontokat kell vizsgálni az ügylet kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...§ (10) bekezdése szerint nem kell a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazása esetén módosítani az adóalapot. Ez vonatkozik az iparűzési adóra is a Hpt. 39. § (11) bekezdése szerint. Nem vonatkozik viszont ez a kivétel az energiaellátók jövedelemadójára [2008...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Választható-e átalányadózás iparűzési adónál?

Kérdés: Helyi iparűzési adóval kapcsolatosan kérdezem: 2022. évben volt katás egyéni vállalkozó szeptember 1-től átalányadózást választott. Milyen egyszerűsített adózást választhat az iparűzési adózásban? Választhatja-e az átalányadózás szerintit, vagy 8 millió szerint vallhatja be az adót szeptember 1-től december 31-ig tartó időszakra?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdésben említett, "régi" (2022. augusztus 31-ig működő) kata alanya (aki 2022. szeptember 1-től átalányadózó lett) a helyi iparűzési­adó-alap egyszerűsített, tételes megállapítását választotta [a Htv. 2022. december 31-ig hatályos 39/B. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
1
2
3
34