Eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni (elkülönítetten), ennek az osztalékkénti igénybevételekor a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni.A különbözetként meghatározott eredménytartalék összegének az adózatlan eredménytartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Ki nem vett jövedelem járulékainak elszámolása

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik. A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a le nem vont járulékok számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...változást jelentő gazdasági esemény nemtörtént. A Tbj-tv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján, ha a biztosítottjárulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot (2007-ben a131 000 forintot), és a foglalkoztató nem él bejelentésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Szakképzési hozzájárulás fel nem vett jövedelem után

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik (tagsági jogviszonyban van). A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a levont járulékok számviteli elszámolása? Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni ezen jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulás alapja a bérköltség. Az Szt. 79.§-ának (2) bekezdése szerint bérköltség minden olyan – az üzleti évhezkapcsolódó – kifizetés, amely – a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető,az érvényes rendelkezések szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Tulajdonosok, ügyvezetők ki nem vett jövedelme

Kérdés: Egy kft. tevékenységi körébe tartozó bevételszerző tevékenységet folytat, amiről számlát bocsát ki. A cégnek nincs alkalmazottja, a tulajdonosok (4 fő) és az ügyvezető végzik el a munkát megfelelő szakirányú végzettséggel. A tulajdonosoknak és az ügyvezetőnek is van heti 36 órát meghaladó főállása, ahol mindent megfizetnek utánuk. Helyesen járnak-e el, hogy nem vesznek ki jövedelmet az elvégzett munka után? Kötelezhetőek-e arra, hogy a tevékenységet munkaviszonyban vagy megbízás alapján lássák el?
Részlet a válaszából: […] ...társasvállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36órát, akkor a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesenelért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánálaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.