23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Zsaluzási elemek felújítása
Kérdés: Az építőipari társaság a korábbi üzleti években a zsaluzáshoz használt fa- és fémelemeket (ún. zsalurendszert) a beszerzéskor úgy ítélte meg, hogy a vállalkozási tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. Ezért a használatbavételkor anyagköltségként elszámolta. Jelenleg ezen eszközökre vonatkozóan mennyiségi kimutatással rendelkezik, amely biztosítja a projektről projektre történő mozgatását (nyomon követését). A jelenlegi piaci helyzet miatt (zsaluanyagok áremelkedése) úgy döntött, hogy külső céggel ezen eszközöket felújíttatja, amely biztosítja az eszközök korszerűsítését, valamint az eredeti állagának helyreállítását, így több éven keresztül újra használhatja a termelésben. A felújítást követően hogyan változik ezen eszközök számviteli besorolása? A felújítást követően van-e lehetőség (ha van, milyen) ezen zsalurendszer tárgyi eszközként való kezelésére?
2. cikk / 23 Bérbeadás után értékesítés
Kérdés: Megbízónk eszközök bérbeadásával foglalkozik. Az eszközök hasznos élettartama átlagosan 5 év. A bérleti időszakok rövidek, átlagosan 3-6 hónap, majd új felhasználóhoz kerül az eszköz, aki szintén 3-6 hónapig bérli, egészen a hasznos élettartam végéig. Eddig az eszközök tárgyi eszközként kerültek kimutatásra a könyvekben. Felmerült lehetőségként, hogy a gyártó engedélyével, igény szerint értékesítésre kerülnének az eszközök az épp aktuális bérbevevőnek: ez jelentheti azt is, hogy a könyvekbe kerülést követő 3 hónap múlva, vagy azt is, hogy egy 3 éve használatban lévő eszköz kerül értékesítésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Az eredetileg tárgyi eszközként besorolt eszköz, amelyet bérbe vettek, helyesen kerül kimutatásra tárgyi eszközként akkor is, ha 3 hónap múlva értékesítik? Értékesítés előtt a tárgyi eszközt könyv szerinti értéken (vagy piaci értéken) a készletek közé kell sorolni?
3. cikk / 23 Szerszámok nyilvántartása
Kérdés: Cégünknél jelentős értékben használnak a megmunkálógépekhez szerszámokat. A megvásárolt szerszámok nagy értéket képviselnek, különböző munkafolyamatokra használhatók, nincsenek folyamatosan üzemben, mert csak egyes munkafázisban szükségesek, újraélezhetők, további termelési folyamatban részt vehetnek. Hogyan kell ezen szerszámokat állományba venni, nyilvántartani?
4. cikk / 23 Szerszámvásárlás tulajdonjog fenntartásával
Kérdés: Cégünk ez évben több szerszámot fog vásárolni az alábbi feltételekkel: a tulajdonjog nem lesz a miénk. A szállító/gyártó cég megtartja a szerszámok tulajdonjogát, amelyeket telephelyükön (külföldön) használnak, kizárólag a mi alkatrészeink előállításához. A szerszámokkal – azok teljes hasznos élettartama alatt – a beszállító kizárólagosan a mi részünkre fog alkatrészeket gyártani. A számlán "Tool charges" megnevezés áll. A számlán szereplő összeget aktiválhatjuk-e tárgyi eszközként/vagyoni értékű jogként, és a hasznos élettartam alatt értékcsökkenést elszámolhatunk-e, vagy egy összegben költségként kell leírnunk az adott évben?
5. cikk / 23 Termelőüzem leállítása esetén az amortizáció
Kérdés: A társaság az egyik üzemében – előre nem látható időre – beszünteti a termelést. Az üzemben lévő vegyipari berendezéseket máshol nem tudjuk használni. Ez esetben mi történjen ezekkel a tárgyi eszközökkel, szüneteltetni kell-e az amortizáció elszámolását? Mi a teendő, ha mégis újra használni fogják azokat?
6. cikk / 23 Szennyvíz- és talajtisztítás gépeinek amortizációja
Kérdés: A kft. az egyik telephelyén – éveken keresztül – környezetszennyező tevékenységet folytatott. Ezen tevékenységünket megszüntettük. Egy erre a célra létrehozott berendezés segítségével megkezdtük telephelyünk szennyvíz- és talajtisztítását (amely legalább 8-10 évig eltart). A szennyvíz- és talajtisztítás céljára létrehozott berendezés – szerintünk – közvetlenül nem szolgálja a vállalkozási tevékenységet, hiszen megvalósítására is külön támogatást kaptunk. Helyes-e, ha az előbbiek ellenére a létrehozott berendezéseket a tárgyi eszközök között mutatjuk ki, és azok bekerülési értéke alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást számolunk el?
7. cikk / 23 Pénzügyilízing-szerződés az új Ptk. szerint
Kérdés: 2014. március 15-ével hatályba lépett az új Ptk., amely a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyilízing-szerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Mivel az Szt. értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyilízing-szerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Számomra úgy tűnik, hogy a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához szükséges információkat nem tartalmazza az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés. Jól látom-e, hogy a pénzügyilízing-szerződéssel megalapozható a pénzügyi lízing számviteli elszámolása? Vagy esetleg további kiegészítések szükségesek a lízingszerződésben?
8. cikk / 23 Sporteszköz beszerzése
Kérdés: A társaság saját dolgozói számára szabadidős rendezvényt szervez. A szabadidős rendezvényre sporteszközöket vásárolt, sportolás céljából. Alkalmazhatjuk-e az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontját a megvásárolt eszközök tekintetében, és elszámolhatjuk-e ezeket a kiadásokat személyi jellegű költségként? Ha éven túl is használjuk, akkor tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni? Társaságiadó-alapot csökkentő tételként figyelembe vehető-e?
9. cikk / 23 Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása
Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
10. cikk / 23 Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése
Kérdés:
Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?
