Növénytermesztő, állattenyésztő egyéni vállalkozó átalakulása

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző, általános szabályok szerinti áfabesorolású egyéni vállalkozó kft.-vé kíván átalakulni. Tevékenységét tekintve növénytermesztést és állattenyésztést is folytat. A kft.-be csak a növénytermesztési tevékenységet szeretné bevinni az átalakulás során. Az eszközeinek (ingatlanok és növendék-állat-készlet) az állattenyésztéshez kapcsolódó részét nem kívánja bevinni a kft.-be, az állattenyésztési tevékenységét őstermelőként kívánja folytatni.
Kérdéseim:
- Megtehető-e, hogy csak a növénytermesztési tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó eszközöket (tárgyi eszközök, készletek) visszük be az átalakulás során létrejövő társaságba?
- A nem bevitt tárgyi eszközök (nem kis értékűek és 3 évnél korábban beszerzettek) és készleten lévő állatállomány után keletkezik-e szja- és áfafizetési kötelezettség, figyelembe véve, hogy a kimaradó tevékenységét őstermelőként tovább kívánja folytatni?
- Az őstermelői tevékenység megkezdése tekintetében milyen időpont a kívánatos? Az átalakulást követő nap, vagy lehet azt megelőző is?
- Milyen adózási következménnyel jár, ha az őstermelés nem jön létre az egyéni vállalkozás átalakulását követő napon?
Részlet a válaszából: […] ...nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott eszköz alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek, értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Alapítás-átszervezés aktivált értékének amortizációja

Kérdés: 2020-ban alapítás-átszervezés költségeket aktiváltunk, bevételünk ebből a tervezett tevékenységből ebben az évben még nem volt. A leírást csak az első bevétel megjelenését követően kezdhetjük el – kivéve a terven felüli értékcsökkenés lehetőségét –, illetve a bevételek megjelenését követően a leírásnak lineárisnak kell lennie, vagy bármilyen ütemben leírhatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti alapítás-átszervezés megfelel a törvényi követelményeknek, akkor az alapítás-átszervezés aktivált értéke évenkénti értékcsökkenése összegének meghatározására az Szt. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...az alapítás-átszervezés aktivált értékeként kell az immateriális javak között állományba venni, és maximum 5 év alatt terv szerinti értékcsökkenési leírásként a költségek között kimutatni.Mivel az apportáló természetes személy, őt az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
Részlet a válaszából: […] ...a leltárban feltüntetett, az egyéni cég tulajdonába adott eszköz alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek, míg értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés

Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
Részlet a válaszából: […] ...értékű jog: T 126 – K 9647, időbeli elhatárolással: T9647 – K 4832.Nem biztos, hogy jó döntés, ha nem számolnak el terv szerinti értékcsökkenési leírást. Azért, mert nem akarnak terv szerint értékcsökkenési leírást elszámolni, ebből nem következik az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...venni. A mérték akár nulla százalék is lehet.) A kölcsön törlesztőrészleteit célszerű a munkagép "A" társaságnál elszámolt értékcsökkenési leírásának arányos összegében meghatározni, az értékcsökkenési leírás arányos része áthárított összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Tulajdon helyett használati jog

Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...jogot az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, annak a bekerülési értéke alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást kell az Szt. 52. §-a alapján elszámolni, amely értékcsökkenési leírás – mint költség –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Koprodukciós szerződés filmforgalmazáshoz kapcsolódóan

Kérdés: Belföldi társaság koprodukciós szerződést köt egy amerikai székhelyű filmgyártó társasággal, amely a Magyarországon forgatott filmet az Egyesült Államok területén fogja forgalmazni. A belföldi társaság 10 M Ft értékű koprodukciós hozzájárulást teljesít azzal, hogy az elkészült film forgalmazásából származó bevétel 20%-ára lehessen jogosult. A koprodukciós hozzájárulás a film gyártási költségeihez történő hozzájárulás. A belföldi társaság a hozzájárulás összegét nem kapja vissza, kizárólag a forgalmazásból származó bevétel 20%-ára jogosult. A magyar társaság által átutalt koprodukciós hozzájárulást:
- eszköz előállítására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásként, vagy
- költségráfordítás ellentételezésére adott támogatásként kell elszámolni,
- vagy olyan vagyoni értékű jogként, amely a film forgalmazási jogában szerzett 20%-os részesedést fejezi ki?
Térítés nélküli átadás esetén van-e társaságiadóalap-korrekció?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnál a vagyoni értékű jog vásárlásáért fizetett összeget a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, amelyet terv szerinti értékcsökkenési leírással kell csökkenteni a forgalmazás megindulása időpontjától a forgalmazásból származó bevétel befolyásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 45. § (2) bekezdése szerint a használati jog költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor (jellemzően a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor) kell arányosan megszüntetni: T 4832 – K 9647, a költségkénti elszámolás: T 571 – K 129...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Haszonélvezeti jog a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot vásárolt úgy, hogy a társaság magánszemély tulajdonosai vásárolták meg az ingatlant, az általuk alapított kft. pedig a haszonélvezeti jogot. A haszonélvezet alapításáért az ingatlan volt tulajdonosa részére a kft. ellenértéket fizetett. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követően a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Mi a teendő a haszonélvezeti joggal a végelszámolás során? Hogyan vezetjük ki? Keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] ...későbbi értékesítés időpontjában kell rendezni. A kft.-nél pedig a végelszámolás befejezése előtt a haszonélvezeti jog terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett értékét a haszonélvezeti jog megszűnése miatt az egyéb ráfordítások között kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.
1
2
3
7