Közösen finanszírozott olajkút fúrása

Kérdés: Olajtermeléssel foglalkozó két társaság közösen kíván egy területet feltárni. Az egyikük jogosult a bányászati tevékenységre az adott területen, de az olajkút fúrását közösen (50-50 százalékban) finanszírozzák. Sikeres kutatás esetén a kitermelt olajat egymás között a fenti arányban megosztják, és külön értékesítik. Melyik társaság mutatja ki a kutat a könyveiben? A kutatás jogosultja, vagy szabadon eldönthetik? Az üzemeltetés során hogyan számolhatják el az üzemeltetés költségeit, a kitermelt olaj átadását? Mi a helyzet akkor, ha a kutatási engedély jogosultja nem kíván részt venni a kútfúrásban, de engedélyezi a másik társaságnak a kutatást, amelyet az 100 százalékban finanszíroz? Ez esetben hogyan történik a bányajáradék bevallása és megfizetése?
Részlet a válaszából: […] ...visszatérünk!)Ha az "A" társaság aktiválja az olajkutat, akkor az üzemeltetési költségeket (ideértve az olajkút terv szerinti értékcsökkenési leírását, továbbá a fejlesztési kölcsön kamatát is) az "A" társaságnak indokolt elszámolnia, kimutatni azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Bányaszolgalmi jog elszámolása

Kérdés: Árverésen vásároltam ingatlant. Utána bányaszolgalmi jogot alapítottak, és megítéltek határozatban 2,5 millió forint kártalanítást. Kérdésem: a kártalanítás milyen bevétel, könyvelnem kell-e a telek értékcsökkenését?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott jogszabályi előírások alapján a szolgalmi jogalapításával a telek forgalmi értéke csökken (ez a tényleges kár), bár ez azértékcsökkenés nem tekinthető véglegesnek, hiszen a szolgalmi jog megszűnésévela forgalmi értékben bekövetkezett csökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Bányaterület bérleti díja, kapcsolódó eszközök értékcsökkenése

Kérdés: A cég 10 évre földterületet vett bérbe. A bérleti díjat előre kifizették és elhatárolták. A terület agyagkibányászásra is alkalmas, és lehetőség nyílt nagyobb mennyiségű agyagértékesítésre, amelyre szerződést is kötöttek. Ennek alapján, két-három éven át az árbevétel jelentősen magasabb lesz a szokásosnál, majd a bevétel lényegesen csökken. A bérleti díj mellett pluszkiadások is felmerülnek (pl. a földterület művelés alóli kivonása miatt földvédelmi járulék, villamosvezeték-áthelyezési költség, amelyek tárgyi eszközként lettek nyilvántartásba véve). Kérdés, hogy az elhatárolt bérleti díjnak az évekkel arányos része vagy a várható árbevétellel arányos része számolható el egy-egy évben költségként, illetve hogy az ingatlanok között állományba vett földvédelmi járulék, illetve a villamos vezeték esetében az idegen ingatlanon végzett beruházásra előírt 6 százalék értékcsökkenési leírást kell alkalmazni, vagy lehet a bányászatra [a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/d) pontjában] előírt leírást érvényesíteni az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározására?
Részlet a válaszából: […] ...szerzett, amelyet mint vagyoni értékű jogot mutat ki a tárgyi eszközökközött. Az így kimutatott vagyoni értékű jognál terv szerinti értékcsökkenéstkell elszámolni. A terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét pedig nem abekerülési érték százalékában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Bányászatban igénybe vett földterület értékcsökkenése

Kérdés: A Tao-tv. 1. számú melléklete 5/d. pontja alapján érvényesíthető-e az Szt. szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés a felszíni művelésű bányászat során igénybe vett földterület után?
Részlet a válaszából: […] ...épületek, építmények, ....valamint az ezekhez tartozó és igénybe vett földterület esetében az Szt. szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető.A bányászat nyilvánvalóan magában foglalja a felszíni művelésű bányászatot is. A bánya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Bányanyitással, -bezárással kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: A kft. 2002. év elején bányatelket vásárolt a hozzá tartozó bányászati joggal. Agyagkitermelésre 2002-ben nem került sor. Novemberben elkészítette a rekultivációs tervet a bányabezáráshoz és az egyéb dokumentumokat. A rekultivációs időszak 4 év, addig igény esetén a bányában lévő agyagot kitermelik. Hogyan kell elszámolni a bányatelek-vásárlást, a bányászati jog vételét, a rekultivációs és bányabezárási dokumentációt, a 4 év során felmerülő rekultivációs ráfordításokat?
Részlet a válaszából: […] ...aktiválni kell az ingatlanok között.A bányaművelésre igénybe vett földterület, telek aktivált bekerülési értéke terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával csökkenthető az Szt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Jövőbeni költségek fedezete

Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?
Részlet a válaszából: […] ...jövőbeni költségre képzett céltartalékra a lehetőség nem vonatkozik. Ugyanakkor a hulladéktároló után – beleértve az egyébként az értékcsökkenés elszámolása alól kivett, a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületet is – 20 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.