Hígtrágya, alomtrágya elszámolása

Kérdés: A környezetvédelmi előírásokkal összhangban megvalósított trágyaberuházás után keletkezett hígtrágya és alomtrágya számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezném: Kell-e, kötelező-e a hígtrágyát, alomtrágyát melléktermékként hozamolni? Ha igen, milyen értéken és milyen mennyiségben, vagy hogyan lehet meghatározni a mennyiséget, illetve értéket? A hígtrágyát a kijuttatórendszeren keresztül kiöntözik a földekre. Az alomregenerált trágya egy része almolásra, más része a földre kerül, természetesen a megfelelő hatósági engedélyekkel. Kell-e készleten lenni akár hígtrágyának, akár alomregenerált trágyának? A valóságban van, de papíron is kell lennie? Lehet-e az, hogy csak annyit hozamolunk, amennyit kijuttatunk, illetve néha értékesítünk? Értékesítés csakis alomregenerált trágya esetében van. A hígtrágya-készletezés értelmetlennek tűnik, hiszen az ülepszik, párolog, mennyisége változik. A fentiek szerint szeretnék egy komplett választ kapni, ha lehetne az egész számviteli elszámolására vonatkoztatva, még azt is figyelembe véve, hogy meddig az állattenyésztés költsége, és mikortól lesz a növénytermesztés költsége. A kiöntözés miatti talajvizsgálat az állattenyésztés költsége még, vagy a növénytermesztésé?
Részlet a válaszából: […] ...A trágyatelepről a földekre való kijuttatás költsége viszont már a növénytermelés költsége (a hígtrágya-kijuttató rendszer értékcsökkenési leírása, üzemeltetési költsége stb.). A kiöntözés miatti talajvizsgálat is már a növénytermelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Előhasi üsző tenyészállattá minősítése

Kérdés: Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti. A saját termelésű készletre piaci érték alapján értékvesztést, illetve a tárgyi eszközre piaci érték alapján terven felüli értékcsökkenést elszámolni, illetve visszaírni csak és kizárólag mérlegfordulónapon lehet [Szt. 53. §-ának (2) bekezdése, 57...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Tenyészállatok átsorolása

Kérdés: Hogyan könyveljük a tenyészállatok 2001. január 1-jei átsorolását? Az átsoroláskor, vagy az átsorolás után kell elszámolni a tenyészállatkénti tartás időtartamával arányos értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...ez esetben – az átsorolást a következők szerint kell könyvelni: T 151 – K 2711 és T 2719 – K 151. (A 159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése számlára nem lehet könyvelni, mert még értékcsökkenés nem került elszámolásra.)Ha a vállalkozó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.