Meghiúsult építési terv

Kérdés: A zrt. 4 évvel ezelőtt vásárolt egy telket, amelyen egy üzleti célú ingatlant tervezett felépíteni. A tervezés és engedélyezés költségeit beruházásként tartjuk nyilván. Külső okok miatt az eredeti elképzelés meghiúsult, így az épület nem fog felépülni. Hogyan kell rendezni a beruházásként nyilvántartott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdés szerinti esetben is – ennek érdekében – indokolt a feleslegessé minősítés előtt megkísérelni a meglévő tervek értékesítését, a bekerülési értéküknél lényegesen alacsonyabb, de nullától eltérő pozitív áron is. Ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Haszonkölcsön-szerződés alapján átvett ingatlan újraépítése

Kérdés: Ügyfeleim magánszemélyként saját nevükre vásároltak "családi ház és udvar" elnevezésű ingatlant. Haszonkölcsön-szerződés alapján 0 Ft értékben haszonkölcsönbe adták saját kft.-jüknek, határozatlan időre, hogy a kft. azt üzletként – bérbeadás útján – hasznosítsa. Az üzletté történő átalakításnál azonban kiderült, hogy azt le kell bontani, mivel az alapozás nem megfelelő. A kft. nevére szóló terv (megnevezése "épületátalakítás – lakások és üzletek") szerint a földszinten 4 db üzlet, az emeleten 3 db lakás, az udvaron kapualj és 3 db parkoló kerül kialakításra, amelyet majd a kft. bérbeadás útján hasznosít. A bontás költségként vagy beruházásként számolható-e el és az áfa visszaigényelhető? A földszinti üzletek, emeleti lakások beruházásának az áfája visszaigényelhető? A kocsibeálló és a kapualj külön építményként számolható el, áfája visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyeket az ingyen kapott eszköz miatt mégszemélyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is terhelte volna), vagy részükreaz eszközértékesítés szabályai szerint el kellett volna adni. Az épületet – műszaki okok miatt – nem lehetett átalakítani,azt teljesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...telekhányadokra megosztani. Az eszmei telekhányadokat vevőnként külön-külön kell számlázni, mint tárgyi mentes földterület (telek)-értékesítést. A számlázott összeget árbevételként kell elszámolni, az eszmei telekhányadokra jutó bekerülési értéket pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.