Jogdíj adóalap-kedvezménye, szoftverkészítők bére

Kérdés: A kft. saját fejlesztésű szoftverek készítésével foglalkozik, 2 szoftverfejlesztő mérnökkel és 2 adminisztrációs munkákat végző személlyel. Az elkészült termékeket értékesítik, azokat bárki megveheti. A szoftverfejlesztőkből 1 fő munkaviszonyban, 1 fő 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozóként veszi fel jövedelmét. Az elkészített szoftver – mivel a saját tulajdonuk – értékesítésének bevétele "kapott jogdíj"-nak minősül-e? A jogdíj miatti társaságiadóalap-kedvezmény felső határa az adózás előtti eredmény. Más feltételnek nem kell megfelelni? A szoftverfejlesztők részére kifizetett munkabér és jövedelem (társas vállalkozónak) bérköltség, és ennek megfelelően a bérköltség 10+15%-át társaságiadó-kedvezményként lehet elszámolni. Van-e felső határa az ilyen címen igénybe vehető adókedvezménynek, a de minimis felső határát kivéve? Az év végén kifizetett jutalom is bérköltség, és ennek megfelelően ez után is jár az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja szerintiadóalap-kedvezmény feltétele, hogy a kapott ellenérték a Tao-tv. 4. §-ának 20.pontja alapján jogdíjnak minősüljön. A fogalom szerint szerzői jog által védettmű esetében (a szoftver ilyennek számít) jogdíj: – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Agrár de minimis támogatás

Kérdés: Ügyfelem rendelkezik egy adott nyúlfajta tenyésztésének és értékesítésének jogával, de nem rendelkezik az állattartáshoz szükséges eszközökkel. Tulajdonában vannak az apaállatok, amelyeket kihelyez tartásra. A tartás költségeit, valamint a szaporítóanyag (nyúlsperma) kezelésével kapcsolatos költségeket a szerződő felek számlája alapján igénybe vett szolgáltatásként könyveli. A szaporítóanyag az ügyfelemé, ezért nem fizet, átveszi, majd egy részét értékesíti. A másik részét átadja olyan szerződő félnek, aki rendelkezik anyaállattal. A keletkező szaporulatot ügyfelem visszavásárolja növendéknyúl-áron, és mint fajtanyulat (leendő tenyészállat) értékesíti tovább. Kérdéseim: A szaporulat visszavásárlását helyes-e elábéként könyvelni? Tekinthető-e ügyfelem tevékenysége mezőgazdasági tevékenységnek a de minimis támogatások szempontjából, hiszen valójában saját maga nem folytat állattenyésztést, csupán az állatok és a szaporítóanyag értékesítését végzi?
Részlet a válaszából: […] ...vágása, cséplése, tojások csomagolása. E rendelkezés alapján aszaporulat visszavásárlása (megvásárlása) és értékesítése kereskedelmitevékenységnek minősül, és ebből következően az adózó alkalmazhatja a deminimis támogatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Csekély összegű támogatás – mezőgazdaság

Kérdés: Abban az esetben, ha egy betéti társaság nem mezőgazdasági ágazatba sorolt 2006-ban, de folytat mezőgazdasági tevékenységet is, és a beruházás nem kapcsolódik a mezőgazdasági tevékenységhez, akkor a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján igénybe veheti a beruházási kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a Szerződés I. mellékletében felsorolttermékek (jellemzően mezőgazdasági termékek) előállításával, feldolgozásávalvagy értékesítésével kapcsolatos tevékenységet szolgáló beruházáshoz nem vehetőigénybe csekély összegű támogatás, függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.