Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...eszközcsoportba tartozik. A megkülönböztetés a következők szerint történik:– ha a térítés nélkül átvett eszköz nem minősül értékpapírnak vagy részesedésnek (azaz immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, készlet, rövid lejáratú követelés), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Támogatás vagy térítés nélküli átadás?

Kérdés: Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?
Részlet a válaszából: […] ...– visszaadási kötelezettség – nélkül átadott/átvettimmateriális jószág, tárgyi eszköz, készlet, de lehet követelés, befektetés,értékpapír is,– a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, – a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Ingyenesen igénybe vett szolgáltatás (eva)

Kérdés: Evás egyéni vállalkozóként a székhelyemnek – a férjem és testvére tulajdonában és a szüleik haszonélvezetében lévő lakás, amiben benne is laknak – egy helyiségét használom. Természetesen semmit nem fizetek ezért. Evát vallok és fizetek egy meghatározott összeg – mint ingyenesen igénybe vett szolgáltatás – után. Elfogadható-e ez így? Mi a helyes eljárás, ha a saját és férjemmel közös tulajdonban lévő lakásban van a székhelyem?
Részlet a válaszából: […] ...érték, beleértve az áthárítottáltalános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, a kereskedelmiutalvány, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és aforgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.