Kriptovalutához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...követelést az Szt. előírásai szerint kell értékelni év végén. Amennyiben a piaci értéke alacsonyabb, mint a beszerzési értéke, akkor értékvesztést kell elszámolni. A kriptovalutát sem lehet felértékelni, ha piaci értéke magasabb, mint a beszerzési értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Túlszámlázás, fiktív számlák

Kérdés: 2017-ben rendőrségi eljárás keretében műszaki értékbecslő megállapította, hogy a társaságnál jelentős összegű túlszámlázás történt, sőt fiktív számlákat is befogadott, amelyek értékével az egyik épület bekerülési értékét növelte. A számlák egy részének értékét már 2016-ban aktiválta, a többi része a beruházási számlán van. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a számlázott, de el nem végzett munka értéke? Milyen időponttal kell az önellenőrzést elvégezni? Önellenőrzés során követelésként kimutathatjuk-e a túlszámlázott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...(végleges) bírósági határozattal kimutatott követelés esetében – a mérlegfordulónapi értékelés keretében – indokolt lehet az értékvesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Veszteséges kft. vagyonvesztésének rendezése

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...a fentebb leírt módon – apportálja, de ezáltal a másik kft. is tulajdonossá válik. (Előbb-utóbb az 5 M Ft összegű befektetése után értékvesztést kell elszámolnia, és annak a tőketartalékba helyezett hányadára jutó értékvesztéssel a társasági adó alapját meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Utólag megállapított túlszámlázás

Kérdés: Egyik ügyfelemnél 2006 végén derült ki, hogy az ügyvezető 2005-2006. év vonatkozásában fiktív számlákat fogadott be, illetve a számlák számos esetben túlszámlázást tartalmaztak. A számlák az épületek bekerülési értékét növelték, felújításhoz kapcsolódtak, és minden esetben kifizetésre kerültek. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult, a túlszámlázás értékét műszaki értékbecslő állapította meg. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a kiszámlázott, de el nem végzett munka? Mi a teendő azokkal a számlákkal, amelyek már 2005-ben aktiválásra kerültek? Milyen időpontra kell elvégezni az önellenőrzést? Helyes-e, ha a túlszámlázott összeget a követelések közé vezetjük át a bírósági eljárás végéig? Ha követelés lesz, értékvesztést el kell-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...A jogerősbírósági határozattal kimutatott követelés esetében – a mérleg-fordulónapiértékelés keretében – indokolt lehet az értékvesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

El nem ismert követelés számlázása

Kérdés: Az elkészült terméket a vevő átvette, a teljesítést elismerte, a terméket felhasználta. A számlán szereplő összegből 1 millió Ft-ot nem fizetett meg, mert szerinte az nem volt jogos. A teljes összegről szóló számlát többször visszaküldte, és mindig az általa már kifizetett összegről kérte a számlát kiállítani. Az év végi egyenlegközlőben sem ismerte el az 1 millió forintos tartozását. Nálunk a teljes összeg szerepel az árbevételben, és az áfát is megfizettük. Szerintünk jogos a számlán szereplő követelésünk (valószínűleg perelni fogunk), ezért továbbra is kimutatjuk a követelést, bár év végén 1 millió Ft-ban értékvesztést számoltunk el. Mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...kellett volna (illetve kell!) kiállítani, annak alapján módosítani azárbevételt, a fizetendő áfát, a követelés összegét (és nem értékvesztéstelszámolni!). Jogos a vevő igénye a csökkentett összegű számlára vonatkozóan.Amennyiben – úgy érzik, hogy – igazuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...összegében: T 171 – K 9891, T 9891 – K 4833.)Az időbeli elhatárolást akkor lehet (illetve kell) megszüntetni, ha az üzletrész értékét értékvesztés elszámolásával csökkenteni kell, vagy az üzletrész értékét a könyvekből – értékesítés vagy megszűnés, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli átvétel miatt tartósan csökken a részesedés egységére jutó társasági saját tőke) a mérleg-fordulónapi értékelés során értékvesztést kell elszámolni, csoportos nyilvántartás esetén a csoportba tartozó részesedéseknél kell – az előbbiek miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.