Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...követelésként kell leírni;– ha a behajthatatlanság ténye és mértéke megbízható módon nem dokumentált, a különbözet összegét értékvesztésként kell elszámolni.Itt jegyezzük meg, a vevőnként, az adósonként kis összegű követelések csoportos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:    

Ügyvédi átalánydíj és egyéb költségek elszámolása

Kérdés: Nem fizető vevőinket átadjuk ügyvédünknek további ügyintézés végett. Az ügyvédi irodával szerződéses jogviszonyban állunk, havi átalánydíj ellenében intézi az adósainkkal szembeni eljárásokat. A kibocsátott fizetési meghagyás illetékét külön sorban a havi átalánydíj számlán feltünteti. Ha a tartozás összege bankszámlánkra befolyik, megkapjuk a fizetési meghagyás másolatát, és tájékoztatást arról, hogy a befolyt összegből mennyi a tőketartozás, az ügyvédi munkadíj, a bírósági illeték, a késedelmi kamat. Az ügyvédi átalánydíjat és az illetéket hova könyveljük? Amikor sikeres a végrehajtás, akkor az ügyvédi munkadíjról számlát kell kiállítanunk? Az illetékről, a késedelmi kamatról kell-e bizonylatot kiállítani? Hova könyvelendő a később befolyt ügyvédi munkadíj és az illeték összege?
Részlet a válaszából: […] ...(T 384 – K 311), amennyiben atőketartozásra befolyt összeg meghaladja a követelésként kimutatott nettóösszeget (mert korábban értékvesztést számoltak el), akkor a különbözetet azegyéb bevételek között kell kimutatni (T 311 – K 9699), ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.
Kapcsolódó címke: