Társasházak könyvvizsgálata

Kérdés: Könyvvizsgáló kft. vagyunk. Cégünkön belül szeretnénk egymással egyetértésre jutni, ezért szakmai kérdésként tesszük fel a társasházak könyvvizsgálatával kapcsolatban, mivel megbízható kamarai állásfoglalást nem találunk. Nem jogszabályi előírás alapján könyvvizsgálatra kérnek fel. A megbízási szerződés, a jelentés szövegezése, a mérleg és az eredménylevezetés szigorúan a kamarai szövegezésnek kell, hogy megfeleljen, valamint a naplófőkönyv alapján könyvelt mérleg és eredménylevezetés formája. Abban egyetértünk, hogy az egyszerűsített beszámoló legyen, de kizárólag ebben.
Részlet a válaszából: […] ...(Szt.) előírásait az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni;– a 7. § (2) bekezdése szerint, egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Egyszerűsített beszámoló egyesületnél

Kérdés: Az egyesület éves beszámolójával kapcsolatban kérdezem, hogy véleményük szerint lehetséges-e egyszerűsített beszámolót készíteni akkor, ha ennek a 479/2016-os kormányrendelet 8. § 1. pontban rögzített feltétele fennáll, mert az árbevétel kisebb 50 M Ft-nál, de egyébként az egyesület kettős könyvvitelt vezet (bár vezethetne egyszeres könyvvitelt is)?
Részlet a válaszából: […] ...Másrészt gyakorlatilag megvalósíthatatlan, mivel az egyszerűsített beszámoló pénzforgalmi adatokra támaszkodik, az egyszerűsített éves beszámolót alátámasztó kettős könyvvitel a gazdasági események folyamatát rögzíti, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszából: […] ...nem kerülhető meg: költségvetési javaslat alapján a tulajdonostársak közösköltség-hozzájárulása és annak a befizetése, az éves beszámoló elkészítésekor annak a tényleges adatokkal történő összevetése alapján a különbözet megállapítása és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...(ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet – választása szerint – minden társasház. De kötelező egyszerűsített éves beszámolót készítenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Vadásztársaság végelszámolása

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető vadásztársaság elhatározta végelszámolással történő megszüntetését. A végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-ével indult el. A Civil Portálon csak a rendes éves számviteli beszámolónak van nyomtatványa, az elektronikus benyújtáshoz. Hogyan kell benyújtani és milyen nyomtatványon a 2014. 12. 03-i fordulónapra készített tevékenységet lezáró egyszerűsített beszámolót, a végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-i fordulónapra készített nyitó mérlegét, és a 2014. 12. 31-i végelszámolás alatti egyszerűsített beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...arról, hogy a végelszámoláshoz kapcsolódó beszámolók elektronikus közzétételére külön nyomtatványt rendszeresítettek. A rendes éves beszámoló nyomtatványa (Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója és közhasznúsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Ügyvédi iroda könyvvezetése

Kérdés: Ügyvédi irodának kötelező-e kettős könyvvitelt vezetnie, vagy vezethet egyszeres könyvvitelt 2015. január 1-jével? Milyen speciális szabályok vonatkoznak az ügyvédi irodára?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése alapján az ügyvédi iroda a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésével regisztrált mérlegképes könyvelőt köteles megbízni, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Áttérés a kettős könyvvitelre

Kérdés: Ha egy egyszeres könyvvezetést végző kamara 2015-től szeretne a kettős könyvvitelre áttérni, mert olyan tevékenységet is fog végezni, ami nem konkrétan a kamarai tevékenységhez kötődik, és ami áfás lesz, milyen bejelentési kötelezettsége van az áttéréskor? Van-e bármilyen adózási kérdés, ami az áttérés kapcsán felmerül? Milyen pluszteendői vannak, ha kettős könyvvitelt választ? Áttérés kapcsán mire kell figyelni a beszámoló elkészítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli törvény 163. §-a részletezi. A kettős könyvvitelre áttért kamaránál is lehet a beszámoló egyszerűsített éves, de éves beszámoló is. A beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Éves beszámolónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Társasháznál visszatérés az egyszeres könyvvitelre

Kérdés: Amennyiben a társasház 2001. évtől saját elhatározásából áttért a kettős könyvvitelre, milyen feltételek fennállása esetén térhet vissza az egyszeres könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...egymást követő év valamelyikében) az 50 millióforintot, a kettős könyvvitelről nem térhet át az egyszeres könyvvitelre,egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, amennyiben a társasházvállalkozási tevékenységéből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Szakképzési hozzájárulás betéti társaságnál

Kérdés: A bt.-beltagok után (akik nem munkaviszony alapján, hanem társas vállalkozóként biztosítottak) kell-e 2004. január 1-jétől szakképzési hozzájárulást fizetni? Ha igen, akkor ez 2002-2003-ban is így volt?
Részlet a válaszából: […] ...törvény azonban másként fogalmazta meg a kettőskönyvvitelt vezetőknél a szakképzési hozzájárulás alapját (az éves, azegyszerűsített éves beszámolóban kimutatott bérköltség), de tartalmában az nemtért el a 2004-től hatályostól (az Szt. szerinti bérköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Ügyvédi iroda számvitele, adózása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
Részlet a válaszából: […] ...be az eva hatálya alá.Az eva hatálya alá bejelentkezett ügyvédi iroda 2004-ben is,minden más ügyvédi iroda 2005-től csak egyszerűsített éves beszámolót vagy évesbeszámolót készíthet, és azt csak kettős könyvvitellel támaszthatja alá.Az ügyvédi iroda –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.
1
2
3