Tőkekivonás számviteli kezelése

Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?
Részlet a válaszából: […] A túlzottan is hosszúra nyúlt kérdés alaposan körbejárta a tőkekivonás lehetséges eseteit, azok számviteli elszámolási problémáit és a jogszabályi előírások be nem tartásának következményeit. A kérdésben leírtak egy-egy mondatára akár igennel vagy nemmel is lehetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően gondoskodni kell arról, hogy a jelenlegi saját tőke összege ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege. Itt utalni kell az új Ptk. 3.189. §-ára.Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést a szükséges intézkedések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettség pótbefizetéssé történő átminősítése ellentmondana a pótbefizetés céljának, rendeltetésének. Az új Ptk. 3:183. §-a alapján a pótbefizetés a veszteségek fedezésére, pontosabban a veszteségek következtében hiányzó pénzeszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Behajtási költségátalány jóváíró (sztornó-) számlák esetén

Kérdés: Jóváíró (sztornó-) számlák esetében, ha a jóváíró számlához pénzforgalom kötődik, kalkulálni kell a behajtási költségátalánnyal, ha a visszafizetés késedelembe esik?
Részlet a válaszából: […] ...értéket törölheti, sztornírozza. Felmerülő kérdés lehet, mi történjen a már elszámolt behajtási költségátalánnyal?A kérdésre az új Ptk. nem ad választ. Az eddig megjelent álláspontok alapján a kötelezettségként kimutatott behajtási költségátalányt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés: A 6651. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – téves az a következtetés, hogy a pótbefizetés jogosultjánál az összeg az Szja-tv. 68. §-a szerint adózna, mint a vállalkozásból kivont jövedelem. Az idézett törvény pontosan nevesíti az e szakasz alá tartozó jövedelmeket. Ebben a kérdésbeli eset nem szerepel. Mivel nem szerepel egyik különös szabályban sem, így az általános adóztatási elv szerint egyéb bevételként lesz adóköteles, 16% szja- és 27% eho-adóteher mellett. Álláspontom szerint olyan jövedelemről van szó, amelynek – bár átadója a kft. – juttatója nem kifizető (hiszen egy kvázi elszámolásra átvett pénzösszeget ad vissza), ezért az eho megfizetésére a magánszemély lesz kötelezett, ebből eredően pedig az szja-ban alkalmazható a 78%-os szabály.
Részlet a válaszából: […] ...nem teljesítő magánszemély részére visszafizetett pótbefizetés vonatkozásában. Pedig tartalmaznia kellene, mivel a Gt. és az új Ptk. szerint is a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a – visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Pótbefizetés részvénytársaságnál

Kérdés: Ha a társasági szerződésben nincs szabályozva a pótbefizetés, és ennek ellenére a tulajdonos (zrt.) mégis teljesített pótbefizetést a saját tőke helyreállítása érdekében, akkor annak mi lehet a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...új Ptk. 3:183. §-a a pótbefizetés teljesíthetőségének feltételeként egyértelműen előírja, ha társasági szerződés arra a taggyűlést feljogosítja. A társasági szerződésben nem szabályozott esetben, a tulajdonos is, a pótbefizetést fogadó társaság is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Pótbefizetés és annak visszafizetése

Kérdés: Az új Ptk. szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Hogyan kell a pénzeszköztől eltérő eszköz átadását, átvételét, mint pótbefizetést, illetve visszaadását, visszavételét, mint a pótbefizetés visszafizetését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...új Ptk. 3:183. §-a – a Gt. szabályaitól eltérően – lehetőséget adott arra, hogy a tagok a pótbefizetést pénz­eszközök átadása mellett egyéb eszközök átadásával is teljesíthessék. Az így átadásra kerülő eszközöknek azonban apportképesnek kell lenniük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Osztalék a vagyoni hozzájárulás arányától eltérően

Kérdés: A 6557. számú kérdésre adott válaszuk szakmai véleményem szerint nem jó, félrevezető. Véleményem és a tárgyban rendelkezésemre álló kommentárok, az illetékes minisztériummal folytatott egyeztetés alapján az új szabályozás nem tartalmaz ez ügyben szűkítést a korábbiakhoz képest. Az új Ptk. 3:187. §-ában írott szűkítés valóban annak diszpozitív jellege miatt szükséges, viszont az egész szabályozás célja változatlanul a hitelezői érdekek fokozott védelme. Ebben az értelmezésben a "tagok" egy olyan homogén csoport, amely az adott cég vonatkozásában a külső hitelezőkhöz képest jelentősen erősebb érdekérvényesítő képességgel bír, ezáltal a jogszabálynak kell ezt az egyenlőtlenséget feloldania, kiegyenlítenie az említett szigorítással. A cél ebben az esetben az, hogy a számviteli törvényben is rögzített "osztalékfizetési korlát" figyelembevételével, annál – összességében – magasabb összegű értéket ne lehessen ezen a címen kivonni, mert az valóban sértené a kisebb befolyással bíró hitelezői érdekeket. Az egyes tagok egymás közötti elszámolásai már kívül esik a szabályozni kívánt körön, arra ez nem vonatkozhat. Az új Ptk. diszpozitív jellege mellett semmi nem indokolja, hogy egy homogén csoportba tartozó individuumok saját akaratukból és önálló megállapodásuk alapján szabadon dönthessenek. Ha ők a törzsbetétekből következő arányoktól eltérően akarják az osztalékot kifizetni, akkor azt minden további nélkül megtehetik, ahogy eddig is arra volt módjuk. A "tagok számára kedvezőbb" kitétel tehát az összes tag együttesét jelenti. Ha elfogadnánk a helytelen Ptk.-értelmezésből fakadó adókonzekvenciákat, akkor már 2014. március 15-e óta nem lehet egységesen kezelni az osztalékot, mivel az új Ptk. fokozatosan, 2016. március 15-ig lép hatályba.
Részlet a válaszából: […] ...idéztük az észrevételt, a válaszunkkal kapcsolatos véleményt.Egyet kell érteni azzal, hogy az új Ptk. diszpozitív szabályai számos esetben értelmezési problémákat vetnek fel. Az adott esetben azonban ezt kizárja az új Ptk. 3:187. §-a, mely szerint semmis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés:

A korábbi üzletrész-tulajdonos által befizetett tagi pótbefizetésre már nincs szükség, az üzletrész megvásárlását követően az új magánszemély tulajdonos részére kerül kifizetésre. Az adásvételi szerződésben a korábbi tulajdonos minden követeléséről lemondott. A kifizetésre kerülő pótbefizetés összege az új tulajdonosnál az Szja-tv. szerint hogyan adózik, tőkekivonásként vagy összevonandó jövedelemként? A társaság saját tőkéje: jegyzett tőke 3 millió forint, eredménytartalék -20 millió Ft, a lekötött tartalék (pótbefizetés) 20 millió Ft. A társaság 50 százalékos üzletrészét az új tulajdonos 2 millió Ft-ért vásárolta meg.

Részlet a válaszából: […] ...pótbefizetéseket a – visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő – tagok részére vissza kell fizetni. Hasonlóan fogalmaz az új Ptk. 3:183. §-ának (4) bekezdése is.A kérdésben szereplő adatok azonban azt dokumentálják, hogy a veszteség pótlásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Egyszemélyes kft.-nél pótbefizetés

Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy egyszemélyes kft. esetében is kötelező-e a társasági szerződésbe foglalni a pótbefizetés lehetőségét? Vagy elegendő egy-egy egyedi taggyűlési határozat a pótbefizetés elrendeléséről, és az alapján el lehet számolni a pótbefizetés teljesítését lekötött tartalékként? Ez utóbbi és a pótbefizetés banki bizonylata alapján könyvelhető-e lekötött tartalékként a pótbefizetés az új Ptk. szellemében?
Részlet a válaszából: […] ...nem taggyűlési határozatot hoz az alapító, hanem alapítói határozatot.Az egyszemélyes társaságra vonatkozó sajátos szabályokat az új Ptk. 3:208. és 3:209. §-ai tartalmazzák. Ezek között a pótbefizetésre vonatkozó sajátos előírás nincs. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
1
2