Filmgyártás költségei

Kérdés: A filmgyártással foglalkozó kft. elsősorban dokumentumfilmeket készít, ritkán játékfilmet is. A cég produceri tevékenységet végez, megírja a pályázatokat, és felkutatja a lehetséges forrásokat a film előállításához. Amikor a megfelelő mennyiségű pénz rendelkezésre áll, megszervezi a film legyártását, kifizeti az alkotókat és közreműködőket. A kész film vetítését szervezi. Mint jogtulajdonos, az elkészült filmet – mint szellemi alkotást – készletre veheti? Milyen értéken? Mert a bekerülési érték mindig több, mint a várható bevétel. Amennyiben készletre veheti, változhat-e az értéke az évek során?
Részlet a válaszából: […] ...a filmgyártás – mint tevékenység – közvetlen önköltségébe tartozó költségek, amelyek a filmgyártás befejezésekor, illetve az üzleti év befejezésekor, mint a befejezetlen termelés költségei a saját termelésű készletek között állományba veendők,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény szerint anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék, hízó- és egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Részesedésre elszámolt értékvesztés

Kérdés: 2004-2005. években a részesedésre elszámolt értékvesztéssel a társaságiadó-alapot megnöveltük, így a részesedés értéke megegyezett az elszámolt értékvesztéssel. 2012. évben a társaságot a cégbíróság megszüntette. A társaságiadóalap-növelő tételként 2004-2005. években elszámolt összeggel csökkenthetjük a 2012. évi társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...haladhatja meg a beszerzési értéket.Ha az adózó nem ellenőrzött külföldi vállalkozásban lévő részesedésére számolt el 2004-2005. üzleti évben értékvesztést, akkor azzal – az ezen adóévekben hatályos Tao-tv. előírása alapján – nem kellett növelni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Követelés értékvesztésének visszaírása

Kérdés: Cégünk 5 M Ft összegű vevőkövetelésére a 2009. és a 2010. évben 1-1 M Ft értékvesztést számolt el. 2011-ben a vevőnk 2 M Ft-ot fizetett. Helyesen járunk-e el, ha 2011-ben 2 M Ft értékvesztést visszaírunk, majd a maradék 3 M Ft követelésünket újraértékelve, újabb értékvesztést számolunk el?
Részlet a válaszából: […] ...Az, hogy a vevő fizetett, nem jogcím a korábban elszámoltértékvesztés visszaírására. Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése alapján az üzleti évmérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nemrendezett követelésnél – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Értékvesztés visszaírása

Kérdés: A társaságiadó-alap megállapításakor adóalap-csökkentő jogcímként szerepel a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Cégünk a felszámolás során megszüntetett gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló vevőkövetelését – a határozat jogerőre emelkedését követően – kivezette, az adott követelésre elszámolt értékvesztés összegében a vevői értékvesztés számlával szemben (T 312 – K 311). Ezt az elszámolást a könyvvizsgáló nem minősítette hibásnak. Bennem felmerült a kérdés, ezzel az elszámolási gyakorlattal nem esünk-e el a Tao-tv. szerinti adóalap-korrekció lehetőségétől, hiszen így nem teljesül a szó szerinti év végi értékvesztés egyéb bevétellel szembeni visszaírása?
Részlet a válaszából: […] ...– elfogadható, akönyvvizsgáló helyesen járt el a leírt gyakorlat minősítésekor.Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint az üzleti évmérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nemrendezett követelést kell minősíteni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Követelésekhez kapcsolódó változások

Kérdés: 2004. május 1-jétől kiegészült az Áfa-tv. 16. §-a – többek között – azzal, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja. Hogyan érinti ez a peresített követelés elszámolására vonatkozó előírásokat? Várható-e egyéb változás a követelésekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt egyértelművé teszi a követelésektovábbi részletezését, besorolását, másrészt külön kiemeli a bíróság által azüzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket, annakbesorolását.A módosítás szerint a nem részesedési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Értékvesztés elszámolása és visszaírása

Kérdés: A kft. 2 millió Ft összegű vevői követelésére értékvesztést számolt el a számvitelben 2002-ben 200 E Ft-ot, 2003-ban még 300 E Ft-ot, összesen 500 E Ft-ot. Helyesek-e az alábbi adóalap-korrekciók, ha a vevő 2002. év végén 120 napos késedelemben volt? Adóalap-korrekció 2002-ben: + 200 – 40 E Ft; 2003-ban: + 300 + 40 E Ft – 300 E Ft vagy – 500 E Ft? Ha mindig feloldanánk az elszámolt értékvesztést és újraképeznénk, akkor az adóalap-csökkentés 500 E Ft lenne.
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli előírások alapján:Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegforduló-napján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Értékvesztés visszaírása engedményezéskor

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?
Részlet a válaszából: […] ...eset az, ha a követelésértékesítés a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban van, mert akkor az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló követelés pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, ismertté válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...időpontja közötti időszakban fizet többet, mint a követelés értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéke, mert akkor az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló követelés pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, ismertté válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása

Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?
Részlet a válaszából: […] ...Értékvesztés elszámolására az eszközök mérleg-fordulónapi értékelésekor kerülhet sor a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján a fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.
1
2