Több évre szóló megbízási szerződés bérszámfejtése, könyvelése

Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a kifizetés csak 2022-ben történik.A 2017/41. számú Adózási kérdésre adott válasz részletezi, hogy a beszámolóval lezárt üzleti évben megvalósult gazdasági esemény el nem szá­mo­lása/helytelen elszámolása esetén szükséges-e az önellenőrzés elvégzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...határozatot kapott, amelyet akkor is könyvelni kell, ha a határozattal a kft. nem értett egyet!) Kérdés lehet az, hogy a 2020. vagy a 2021. üzleti évre kell könyvelni? Ha a 2020. évi egyszerűsített éves beszámoló mérlegkészítési időpontja előtt megkapta a kft. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
Részlet a válaszából: […] ...feltárt, megállapított hibához kapcsolódóan a hiba miatt más hibahatásokkal is számolni kell (például társasági adóval);– ugyanazon üzleti évet érintő több és különféle ellenőrzés lehet a feltárás üzleti évében;– az ellenőrzés által feltárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Kényszertörlés visszamenőlegesen

Kérdés: A bt. beltagja 2003-ban meghalt. A bt. 10 éven keresztül kültaggal működött, emiatt a cégbíróság 2014-ben, a 2003. évre visszamenőleg, kényszertörlést rendelt el. A bt. erről a nyugdíjintézettől értesült. Ebben az esetben hogyan lehet megszüntetni a bt.-t? Mely időszakra kell a kényszertörlési bevallásokat, mérleget elkészíteni? Ugyanis a NAV és a cégbíróság élőként tartja nyilván a céget, mivel a kényszertörlésről szóló bevallások nem készültek el. A bt. a bevallásait és a mérlegeket határidőben minden évben leadta (a törlés után is) a hatóságoknak, amelyek azokat elfogadták. A bt. megfizette kötelezettségeit. A kényszertörlésről a bt. nem tudott. Úgy tűnik, a kültag elvesztett 13 évet a nyugdíjszámításnál, holott időben bevallotta és megfizette a társadalombiztosításait. Mit lehet tenni, hogy ez ne következzen be?
Részlet a válaszából: […] ...lezáró beszámoló. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal -, az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig terjedő üzleti évről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Gépjárműszerzési illeték alóli mentesség

Kérdés: Cégünk 19 éve gépjármű-értékesítéssel foglalkozik. Minden évben január első napjaiban a GJFORGNYIL nevű nyomtatványon kérjük és meg is kapjuk az adott évre vonatkozó visszterhes vagyonátruházásiilleték-mentességünket határozatban. Amiatt kérjük, mert az előző (2015. év) adóévi nettó árbevételünk előreláthatólag úgy oszlik meg, hogy legalább 50%-a gépjárművek értékesítéséből fog származni. 2017. évben várhatóan (sőt már 2016. év őszétől) drasztikusan csökken a személygépkocsi-értékesítésből származó árbevételünk. 2017. év elején kérhetjük-e az illetékmentességet, ha teljesítjük a feltételt (2016. évben bőven 50% feletti lesz a gépjárműeladás bevétele). Ez a drasztikus csökkenés (tehát 2017. évben már a várható nettó árbevételünkből nem oszlik meg legalább 50%-ban gépjármű-értékesítésből származó bevételre is), csak a 2018. évre vonatkozó illetékmentességet befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] ...nettó árbevétel arányra vonatkozó feltétel teljesül. Emiatt a 2017-ben kezdődő adóévben (naptári évvel azonos üzleti év esetén a 2017. év első napjaiban) van mód az Itv. 26. §-a (10) bekezdésének a) pontja szerinti nyilatkozat megtételére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...követően kell a levont, de le nem vonható áfát helyesbíteni (T 454 – K 466 és T 529 – K 454). Amennyiben a felmerülés időszaka 2015. üzleti év volt (az átvilágítás 2015-ben történt), és a helyesbítés a 2015. évi üzleti évről készített beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Új első fokú adóhatósági eljárás

Kérdés: Az adóhatóság 2013-ban a 2010-es év néhány hónapjára áfaellenőrzést tartott. A jogerős másodfokú határozatot – jogorvoslati eljárásban – hatályon kívül helyezték, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezték. Időközben a cég az adóhiányt és a késedelmi pótlékot megfizette. El kell számolni az adóhiányt és a szankciókat? A befizetett összeget az adóhatósággal szembeni követelésként kell kimutatni? Amennyiben ennek ellenére el kell számolni (2010. évre jelentős hiba), indokolt a nem vizsgált időszakokra önellenőrzést is végrehajtani, vagy várjuk meg az új eljárás eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 19. §-a (3) bekezdésében foglaltakból egyértelműen következik, hogy ha az adóellenőrzés az előző üzleti év(ek) számviteli beszámolójában elkövetett hibát állapított meg, és a másodfokú határozat jogerőre emelkedett, akkor azt a jogerőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Eszközbeszerzés anyagköltségkénti elszámolással!?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)
Részlet a válaszából: […] ...az adózás elő­tti eredményt, és csak a Tao-tv. szerint elszámolható terv szerinti értékcsökkenési leírás csökkenti azt.Az adott üzleti év eredményének (adóalapjának) megállapítása során az adóhatóság az összemérés elvére hivatkozással nem fogadja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Bíróság előtt megtámadott II. fokú határozat

Kérdés: Bíróság előtt megtámadott II. fokú adóhatósági határozatban szereplő tételeket rögzíteni kell-e a nyilvántartásokban?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy igen!Az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése szerint, amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(kat) állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Evahiány a társasági adó hatálya alatt

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt.-t számlaadás elmulasztása miatt megbírságolt az adóhatóság, emiatt visszakerült a társasági adó hatálya alá. Megállapítottak jelentős összegű evahiányt is. A határozat már a társasági adós időszakban készült el. Hova kell könyvelni a megállapított evahiányt, hogy szerepeljen a mérlegben, figyelembe véve, hogy a bevételi nyilvántartás időszakában nem kellett mérleget készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...– feltételezhetően – abból származott, hogy a bt. nem a hatályosjogszabályok előírásai szerint járt el, de a hibát a Tao-tv. üzleti éve előttkövette el, amelyet a Tao-tv. üzleti éve alatt kell rendezni. Ebből következőenúgy kell eljárni, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.
1
2
3