Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat kettébontottuk: elsőként ismertetjük a vonatkozó adózási szabályokat, majd a bejelentéssel kapcsolatos tudnivalókat.Adózási szabályok:Mivel nem ismertek az ügyletek pontos részletei, így adózási szempontból az alábbiak állapíthatóak meg általánosságban. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] ...az lett volna az Szt. 24. § (5) bekezdése alapján, hogy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatják ki a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés közvetlen költségeit. Ez esetben a kísérleti fejlesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...Tartozik egyenlege, és lesz összevontan a saját tőke negatív. Hogyan lehet a negatív saját tőkét megszüntetni? Úgy, ha pozitív az üzleti év adózott eredménye, amely több, mint az eredménytartalék negatív összege, és amelyet az eredménytartalékba helyezve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Külföldi telephely számvitele, adózása

Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!
Részlet a válaszából: […] A fióktelep külföldön történő létesítésének jogi feltételeit az adott ország jogszabályai rögzítik. A fióktelepet alapító székhelye szerinti ország és az alapított telephely szerinti ország között – a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Ingatlannal rendelkező társaság

Kérdés: A társaság zártkörűen működő belföldi részvénytársaság, amely 100%-ban amerikai – az Amerikai Egyesült Államokban működő – társaság tulajdonában van. A magyar társaság leányvállalata a tulajdonos amerikai cégnek. Az amerikai tulajdonos társaság részvényeit a NASDAQ-tőzsdén jegyzik, a külföldi tagnak nem keletkezett részesedéskivonás vagy elidegenítés okán jövedelme a 2010-es üzleti évben (ez a cégcsoport esetében 2009. 10. 01.-2010. 09. 30-ig tartott, mivel naptári évtől eltérő üzleti évesek) és azóta sem. Amennyiben nem keletkezik olyan típusú jövedelem, amely adóztatható lenne, ha egyébként a cégcsoport bármely tagja külön-külön vagy együttesen 75%-ot meghaladó belföldi ingatlantulajdonnal rendelkezik, ez esetben is kell-e vizsgálni magát a 75%-os ingatlanarányt, és ez azt jelenti-e, hogy kvázi ingatlan-értékbecslést kell végeztetni, vagy más módon is meghatározható az ingatlan piaci értéke? Másik kérdés az, hogy amennyiben a fent nevezett tőzsdén az anyavállalat részvényeit jegyzik, ez esetben a belföldi leányvállalat lehetne-e a többi feltétel teljesülése esetén ingatlannal rendelkező társaság?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlannal rendelkező társaság fogalmát a Tao-tv. 4.§-ának 8/a) pontja határozza meg. E szerint ilyennek minősül egy adózó, ha1. a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagykülföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik első ízben. Ebből következően2005. évi kifizetés esetén, ha a kifizetés időpontja az adózó 2005-ben kezdődőüzleti éve (adóéve), már nem kell adót megállapítani. A külföldi szervezetrészére fizetett kamatjövedelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Támogatott üdülési csekk beszerzésének elszámolása

Kérdés: A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatot hirdetett a munkavállalók üdülési lehetőségének bővítése céljából. Az Alapítvány és a vállalkozás 50-50 százalékos arányban finanszírozza az üdülési csekket. Hogyan kell könyvelni a csekk beszerzését és az elnyert támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...személyeknek az átvétel elismertetése mellett kell átadni. Az üdülési csekk beszerzési (teljes) értékét akkor lehet az átadáskor az üzleti év személyi jellegű egyéb kifizetései között elszámolni (T 551 – K 368), ha az üdülési szolgáltatás igénybevétele az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet a válaszából: […] ...– átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét" (T 44-47 – K 988). Az így elszámolt rendkívüli bevétel az üzleti év bevétele, azt időbelileg elhatárolni nem lehet.Amennyiben az átvállalt tartozás (kötelezettség) eszközbeszerzéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...(T 261 – K 9891) állományba venni. (Ez esetben nem szükséges időbelileg elhatárolni, hiszen a térítés nélkül átvett árukat még az üzleti évben továbbadják szóróajándék formájában.)A vevőpartnerek részére a szóróajándékként történő átadást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Tagi kölcsön adói

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség kapcsolódik a tagi kölcsönhöz, a tagi kölcsön elengedéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...forinttal kell növelni.Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a 2001 előtt igénybe vett tagi kölcsönre is 2004-től, naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazóknál a 2003-ban kezdődő adóévtől.A tagi kölcsön elengedése esetén a kölcsönt igénybe vevő vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.