Visszavásárolt üzletrész a végelszámoláskor

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkéjű kft. visszavásárolt 750 E Ft-ért ugyanennyi névértékű üzletrészt. Most elhatározta, hogy végelszámolással megszűnik. A végelszámolás keretében hogyan kell a visszavásárolt üzletrészt kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...– ki kell vezetni.A hivatkozott jogszabályi előírások összeolvasásából az következik, hogy a kft. megszűnése miatt a visszavásárolt üzletrésznek a piaci értéke nulla, így azt a könyvviteli nyilvántartásokból ki kell vezetni, nem maradhat a könyvekben, nem kerülhet be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Szövetkezet megszűnése végelszámolással

Kérdés: A Számviteli Levelek 410. számában megjelent 8007. kérdéshez kapcsolódóan a kérdező megjegyezte, a szövetkezeti törvény 2007. május 1-jei hatállyal a szövetkezeti üzletrészeket megszüntette, pontosabban befektetői vagy átalakított befektetői részjeggyé alakíttatta. Szerinte egy most végelszámolt szövetkezet jegyzett tőkéjében szövetkezeti üzletrész nem szerepelhet. Ugyanakkor kérdezi, egy esetleges végelszámoláskor mire lenne jogosult egy átalakított befektetői részjeggyel rendelkező nem szövetkezeti tag (önmagában az átalakított befektetői részjegy tulajdonlása tagsági viszonyt nem eredményez)?
Részlet a válaszából: […] ...kellett átnéznünk. Elkerülte a figyelmünket az új szövetkezeti törvény, a 2006. évi X. törvény, amely törvény a szövetkezeti üzletrészekről külön rendelkezett. Köszönet a kapcsolódó kérdésben utaltakra.A Szöv. tv. szövetkezeti üzletrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Szövetkezet megszüntetése végelszámolással

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerint fel kell osztani (vagyonnevesítés), és erről az érdekelteket értesíteni kell. Az 5. § szerint a vagyont szövetkezeti üzletrészben kell felosztani. A 6. § azt rögzíti, hogy vagyonnevesítésben kit kell részesíteni, míg a 8. § azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Kötelezett értesítése az engedményezésről

Kérdés: A tagok "A" kft. egyszerűsített végelszámolását határozták el. A pénzeszközt a vagyonfelosztási javaslat szerint a magánszemély tagok kapták, míg a követeléseket "B" kft.-re engedményezték. A céget a Cégbíróság 2018. 11. 30-ával törölte. A cégtörvény szerint a vagyon kiadása csak a törlést követően lehetséges. A kötelezett részére az engedményezési szerződés egy példányát 2018. 12. 15-ével megküldtük. A kötelezett jogásza szerint az engedményezési szerződés akkor kelt, amikor a végelszámolónak nem volt aláírási joga, emiatt azt nem fogadja be. Úgy véljük, helyesen jártunk el, mert csak a cégbírósági törlést követően lehet a vagyont rendezni. Elfogadhatóak-e a kötelezett érvei, illetve mi a teendő ez esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kft. jogi személy tulajdonosa, az előbbiek akkor is igazak, azaz a "B" kft.-t – mint tulajdonost megillető – vagyont jelentő követelések üzletrészbevonása elleni átadásáról van szó, még akkor is, ha formailag "a térítés nélküli engedményezés" szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján azonban nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír (kft.-üzletrész) formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt (a beolvasztó kft.-ben szerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Végelszámolásnál garanciális visszatartás

Kérdés: Az "A" kft. 50%-a magánszemély, 50%-a "B" kft. tulajdonában van. Az "A" kft. saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje. A társaság az "A" kft. végelszámolása mellett döntött. Az "A" kft.-nél jelentős összegű le nem járt garanciális visszatartás (követelés) van. Végelszámolásnál a garanciális visszatartással kiegyenlíthető-e a "B" kft. befektetési összeg követelése? Kell-e hozzá a kötelezett jóváhagyása? A leírtak alkalmazhatók-e magánszemélynél is? Ha hozzájut a követeléshez, utána eleget tenne adófizetési kötelezettségének? A végelszámolást szeretnénk mielőbb befejezni.
Részlet a válaszából: […] ...a végelszámolás befejezése előtt!)Elképzelhető esetleg más megoldás is. Például az "A" társaság visszavásárolja "B" társaságtól az üzletrészét. Ennek azonban alapvető akadálya az, hogy az "A" kft. nem rendelkezik a jegyzett tőkét meghaladó szabad eredménytartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Összeolvadás esetén az eredménytartalék

Kérdés: A bt.-nek több millió forintos eredménytartaléka van. A kft.-nek 10 millió Ft-os tagi kölcsöne, amit jegyzett tőkévé alakít megszűnés vagy eladás előtt. Ha a bt. megvásárolja, összeolvad a kft.-vel, kiveheti a kft. 10 milliós jegyzett tőkéjét adómentesen? Mennyi lenne a kft. minimumcégértéke? A kft. 2 éve veszteségesen működik, adóssága nincs, tagi kölcsönből működött. Mit javasol a bt.-nek? Hogyan vegye ki az eredménytartalékot, ha lehet, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...a bt. a kft.-vel. Természetesen nem mindegy, hogy melyik variáció mellett döntenek. Ha a bt. megvásárolja a kft.-t (pontosabban a kft. üzletrészét vagy annak egy részét), akkor a vételáron befektetése lesz. A befektetés-vásárlás önmagában nem korlátozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Mezőgazdasági szövetkezet megszűnése

Kérdés:

Hogyan lehet megszüntetni egy mezőgazdasági szövetkezetet, amelyik csak vagyonmegóvást végez? Az állam a kívülállók és a nyugdíjasok üzletrészét megvásárolta, és azt visszajuttatta a lekötött tartalékba. Jelenleg 21 tag van, amelynek nagy része nyugdíjas.

Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:367. §-a alapján a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános szabályait kell a szövetkezet megszűnése esetében is alkalmazni. Az általános eseteken túlmenően jogutód nélkül szűnik meg a szövetkezet abban az esetben is, ha tagjainak a száma hét fő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír (jelen esetben az üzletrész) megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Jogutód nélküli megszűnés számvitele a tulajdonosnál

Kérdés:

Kérdés: A jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos, a tulajdonost érintő tételeket 2015. év végéig a rendkívüli tételek között kellett kimutatni. Január 1-jétől nincs sem rendkívüli bevétel, sem rendkívüli ráfordítás, továbbá az ún. bruttó elszámolás helyett az ún. nettó elszámolás érvényesül. Az új előírások szerint hogyan kell könyvelni? Ha lehet, akkor a könyvelést számszerű adatokkal kérem bemutatni.

Részlet a válaszából: […] ...jegyzőkönyv, a kötelezettségeknél a tartozásátvállalásról szóló megállapodás.)– a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt üzletrész bekerülési értékének, illetve elszámolt értékvesztésénekkivezetése, T 179 – K 171 500 E FtT 882 – K 171 4500 E Ft–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.
1
2
3