Virtuális számlákon szereplő tételek elszámolása

Kérdés:

Ügyfelem partnerei – általában külföldi magánszemélyek, ritkábban cégek – a Stripe nevű fizetési szolgáltató (fizetésfeldolgozó platform) segítségével bankkártyával egyenlítik ki a megrendelt szolgáltatások árát. A regisztrált fiókban választható, hogy a Stripe a weboldalon történő fizetéseket melyik bankszámlára továbbítsa napi, heti, havi automatikus vagy manuális átutalással. Van egyszeres és kettős könyvvitelt vezető ügyfelem is, aki ezt a fizetési platformot használja. Milyen dátummal és hogyan könyvelendő és kezelendő az ilyen jellegű fizetés? Mivel a Stripe nem bank, bankszámlakivonatnak megfelelő bizonylatot nem tudnak az ügyfelek letölteni, azonban egyéb kimutatást, amely a befolyt összegek elszámolására vonatkozik, igen (többnyire Excel- vagy képernyőkép nyomtatható). A Stripe külön egyenleget állít elő minden olyan pénznemhez, amelyet a vevők fizettek be. Amikor ezeket az egyenlegeket a regisztrált bankszámlára átutalja a Stripe, akkor automatikusan elküldi azokat az azonos pénznemű bankszámlára. Ha nincs regisztrált számla ugyanabban a pénznemben, a Stripe automatikusan átváltja a pénzt, hogy megfeleljen a fiók pénznemének. Forintnál a filléreket nem utalja át a Stripe, csak az egész forintot, illetve a jutalékokkal csökkentett összeg kerül a vállalkozás bankszámlájára. Kérem, szíveskedjenek részletesen leírni mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelre vonatkozóan, hogy milyen bizonylat alapján, mely dátummal és könyvelési kontírozással tudjuk szabályosan könyvelni ezen tételeket!
Egyik egyéni vállalkozó partnerünknek egy később induló online nyelvtanfolyam árát fizetik így a vevők. A számlázásra vonatkozóan is szeretnénk információt kapni: szükséges előlegszámlát kiállítani teljesítésként a fizetés dátumával, majd később végszámlát kell kiállítani, vagy ez előrefizetésnek minősül, és a tanfolyam kezdetét kell teljesítési időpontként feltüntetni? A vevők devizában fizetnek, a jóváírás szerinti árfolyam biztosan nem egyezik meg a választott (MNB) árfolyammal, egyszeres könyvvitel esetén a számlán feltüntetett deviza forintösszege lesz a bevétel, nem pedig a jóváírt összeg? A Stripe fizetési szolgáltatóval kapcsolatosan válaszuk alkalmazható az ügyfeleink Paypal, Wise, Revolut vagy más egyéb fizetési szolgáltatóval kapcsolatos tranzakcióira is?

Részlet a válaszából: […] ...(kártyafedezeti számlájára), és ezzel a művelettel az elektronikus pénzt eladja az azt kibocsátó rendszernek, amelynél az átmenetileg bevonásra kerül. Ha nincs elég pénz pl. a másik féltől megrendelt áru ellenértékének a kiegyenlítésére, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Mérsékelt iparűzési adó könyvelése II.

Kérdés: A 2021. évi iparűzésiadó-bevallás VII. fejezetének 16. sorában a kkv-kat megillető támogatásként (de minimis vagy átmeneti támogatás) igénybe vett összeget a gazdasági társaság számviteli nyilvántartásában könyvelni kell-e egyéb bevételként, és ha igen, mikor kell ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a szerint:A 2021. évben végződő adóévben azon, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti vállalkozó (a továbbiakban: vállalkozó) esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Nyilatkozat hiánya az 1%-os iparűzési adó mértékéről

Kérdés: Igénybe vehető-e a 2021. adóévi bevallás benyújtása során a csökkentett, 1%-os iparűzésiadó-mérték, ha a vállalkozás nem tett nyilatkozatot 2021. február 25-ig az állami adóhatósághoz arról, hogy ő mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül? Lehetséges-e a nyilatkozat pótlása?
Részlet a válaszából: […] ...számított adó és az 1%-os adómértékkel számított adó különbözete az uniós jog értelmében állami támogatásnak számít, amely ún. átmeneti támogatásként vehető igénybe. Az ezzel összefüggő állami támogatási szabályokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Áfakulcs változásával kapcsolatos számlázás

Kérdés: 2009. július 1-jével módosult az áfa mértéke 20%-ról 25%-ra. Már most kaptunk júliusi teljesítésű számlákat, de 20%-os áfával van kiállítva. Mi a helyes megoldás? (Jellemzően folyamatos teljesítésű számlák.) A gépkocsi bérleti díját számlázó cég az áprilisi időszakot számlázza cégünknek. A számlán a teljesítés: 2009. 07. 01., a számla kelte: 2009. 04. 02., a fizetési határidő: 2009. 07. 01., az áfa mértéke 20%. A számlán lévő teljesítési dátum, vagy a tényleges időszak a mérvadó az áfamérték szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseket módosító 2009. évi XXXV. törvény (azegyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról) átmenetirendelkezése (56-58. §-ai) részletes eligazítást tartalmaz. Az átmeneti rendelkezések szerint az Áfa-tv. 2009....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyévi veszteséget,továbbá a kifizetőt terhelő adó- és járuléklevonási, bevallási és befizetésikötelezettséget).A tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsönt a tagoknak kell atársaság részére visszafizetni. Amennyiben ezt a belépő tagok átvállalták aPtk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Osztalékadó

Kérdés: Egy kft. 2002. évi adózott eredménye 8 millió forint. Figyelembe véve a magánszemély vagyoni betétjének arányát a társaság saját tőkéjéhez viszonyítva, és a jegybanki alapkamatot, 2 millió forint osztalék kifizetésére került sor 20% adó levonásával. Az eredményfelosztás szerint 2 millió forint lett jóváírva osztalék kifizetésére (ezt kifizették 2003-ban), és 6 millió forintot az eredménytartalékba helyeztek. A 2004. évi adózott eredmény 3 millió forint. A 2004. évi eredmény felosztásakor, megvizsgálva a magánszemély vagyoni betétjének arányát a saját tőkéhez viszonyítva, a jelenlegi 30%-os mértékig 20% szja levonásával 4 millió forintot vehetne fel. A 3 millió forint adózott eredmény kiegészíthető osztalékkifizetés céljából, az eredménytartalékból. Ha a 2004. évi 3 millió forint eredményt kiegészítem az eredménytartalékból 4 millió forintra, és ez a 4 millió forint a magánszemély vagyoni betétjének a saját tőkéhez viszonyított 30%-os mértéke, hány %-os adólevonást kell végezni? A teljes összegből 20% szja-t kell vonni, ha az teljes egészében 2005-ben kifizetésre kerül, vagy 3 millió forintból 20%, az 1 millió forintból a 2002. évi 35%, vagy a 2005. évi 25% szerint?
Részlet a válaszából: […] ...viszonyított 30%-os mértéke, akkor a teljesösszegből 20% személyi jövedelemadót kell vonni, ha azt teljes egészében 2005-benfizetik ki.Az átmeneti szabály alapján a társas vállalkozás által a2004-ben kezdődő üzleti évről szóló beszámoló mérlegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Lakásépítéshez kölcsön nyújtása

Kérdés: Betéti társaságunknál felhalmozódott annyi tőke, hogy a tulajdonos nyugodtan kaphatna kölcsönt lakásépítéshez. Ennek adómentes mértéke a tárgyév elején meglévő jegybanki alapkamat mértéke? Lehetséges-e adómentesen ez alá a kamatszint alá menni? Miként kell az így nyújtott kölcsönt, illetve a kamatkülönbözetet nyilvántartani és elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...azonban az Szja-tv. 72. §-a (1) bekezdésének előírását figyelembe kell venni.A hivatkozott előírás alapján a társaság által kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett közvetlenül a tulajdonosnak nyújtott hitel (kölcsön) kamatának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Osztalékfizetés időbeli korlátai

Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: - Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? - Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem osztaléknak minősül, amely után az adó mértéke 20 vagy 35 százalék az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése alapján. Az átmeneti rendelkezések alapján a 2002. évről szóló beszámoló mérlegében vagy bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Kötelezettségek között kimutatott osztalék kifizetése

Kérdés: A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem minősül osztaléknak, amely után az adó mértéke 20 vagy 35 százalék az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése alapján. Az átmeneti rendelkezések alapján a 2002. évről szóló beszámoló mérlegében vagy bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...adókulcs alá eső osztalékjövedelem után 2004. január 1-jétől nem kell 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást sem fizetni!)Átmeneti rendelkezések szabályozzák a 2003. év előtti osztalékjövedelmek adózását. A 2002. évről készült beszámoló mérlegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
2