Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok alapján elévült.Természetesen az Áfa-tv. szerinti behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.Igen fontos az átmeneti rendelkezés, mivel a 2020. évben elsődlegesen azon követeléseket lehet a feltételek fennállása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Tulajdonos által törlesztett adótartozás

Kérdés: A betéti társaság jelentős összeggel tartozik a NAV-nak. A társaság jelenleg nem végez tevékenységet, a beltagnak is máshol van főállása. Az adóhatóság végrehajtást kért a beltag jövedelmére. A tulajdonos keresetéből behajtott összeg megjelenik a cég adófolyószámláján, csökkentve a vállalkozás tartozását. Minősíthetjük-e a tulajdonossal szembeni kötelezettségnek a behajtott összeget, vagy végleges pénzeszközátadásnak minősül? A társaságnak jelentős – az adótartozás összegét meghaladó – követelése van egy másik céggel szemben, és a tulajdonos mindenképpen vissza szeretné kapni a jövedelméből letiltott tartozást.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás nem jöhet szóba, mivel a pénzmozgás a betéti társaság számláján nem jelenik meg.)A tartozásátvállalás lehet ideiglenes (átmeneti) vagy végleges. (Feltételezhetően a végrehajtási eljárás során rögzítették a tulajdonos törlesztési kötelezettségét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Egyszerűsített végelszámolással történő megszűnés

Kérdés: Az alanyi adómentes betéti társaság egyszerűsített végelszámolással kíván megszűnni. Megszűnés esetén vissza kell térnie az áfakörbe? Korábban a tagok tagi kölcsönt adtak, amely most mint pótbefizetés szerepel a könyvelésben a lekötött tartalék soron. Megszűnhet-e a bt. úgy, hogy a lekötött tartalékok között pótbefizetés szerepel, amelyet a cég nem tud a tagoknak visszafizetni? Ha nem szűnhet meg, mi a megoldás? Kétszer kell közzétenni a beszámolót végelszámolás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadja, a beszámolót közzétegye, az adóbevallásokat benyújtsa, az adót megfizesse.Ellentmondásos a kérdés! A tagi kölcsönt nem lehet átminősíteni pótbefizetéssé. Pótbefizetésről csak akkor beszélhetünk, ha a Gt.-ben előírt feltételek mellett ilyen jogcímen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Vagyonadó – nagy értékű vagyontárgyak adózása

Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől ingatlanok utáni vagyonadót fizetnie a következő magánszemélyeknek? 1. "Z" magánszemély 35 millió forint forgalmi értékű ingatlanban 50%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik (az ingatlanon egy családtagjának holtig tartó haszonélvezeti joga van), és tényleges lakóhelyéül nem szolgál az ingatlan? 2. "X" magánszemély (75 éves nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan holtig tartó haszonélvezője (itt van az állandó lakcíme), de életvitelszerűen valójában – a 100%-os tulajdonában lévő – 10 millió forint forgalmi értékű üdülője szolgál lakóhelyéül? 3. "Y" magánszemély (65 éves, aktív dolgozó nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan 100%-os tulajdonosa (melyben életvitelszerűen nem lakik, annak ellenére, hogy az az állandó lakcíme), valójában egy 25 millió forint forgalmi értékű – 100%-os tulajdonában lévő – üdülőből (2009-ben) családi házzá átminősített ingatlanban lakik? 4. "W" magánszemély egy kft. 100%-os egyszemélyes tulajdonosa. A kft. 90%-os tulajdonában van egy 30 millió forint forgalmi értékű és 50%-os tulajdonában van egy másik 50 millió forint forgalmi értékű ingatlan?
Részlet a válaszából: […] ...nem mentes.Az előző bekezdésben leírtakra figyelemmel "Y" egyik címensem mentes az adó alól. Ha állandó lakcímének a családi házzá átminősített éslakásaként használt volt nyaralót jelentené be, akkor a családi ház után őtterhelő adó alól mentesülne. Figyelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Tagi befizetés a végelszámolás befejezéséhez

Kérdés: A 4060. számú kérdésre adott válaszban a végelszámolás befejezéséhez szükséges, a beltag által teljesített befizetést kártérítésnek minősítették, és egyéb bevételkénti könyvelést írtak. A Cégtörvény 108. §-ának (1) bekezdése szerint a végelszámoló a hitelezők követeléseinek a rendezéséhez hiányzó összeg befizetésére nem csak a bt. beltagját, hanem a tagokat (a részvényeseket) is köteles felszólítani. Tehát a mögöttes felelősséggel nem rendelkező kft.-tagokat, a bt. kültagját, az rt. részvényeseit is fel kell szólítani a hiányzó összeg 30 napon belül történő befizetésére. Ha a mögöttes felelősséggel nem rendelkező tagok eleget tesznek a felszólításnak, akkor az így befizetett összeget is kártérítésként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...ellentételezi részben vagy egészen aveszteségből adódó negatív saját tőkét. (Ezt megelőzendően, célszerű, ha avégelszámolás átmegy felszámolásba, mert akkor az utolsó helyre sorolttagokkal, részvényesekkel szembeni kötelezettség nem kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Adótartozás rendezése bt. megszűnésekor

Kérdés: A betéti társaság végelszámolással megszűnik. A társaságnak pénzeszköze nincs, adótartozását (a beltag járulékait) csak a beltag tulajdonostól kapott pénzből tudja kifizetni. A beltag által befizetett összeg tagi kölcsönnek minősül-e? Ha igen, és mivel visszafizetésre nem számíthat, elengedettnek kell-e tekinteni? Fennáll-e az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...fedezete.Ha az adótartozást előbb kell rendezni, mint ahogyan azeszközök értékesítése, a követelések behajtása megtörténhet, akkor -átmenetileg – a beltag által nyújtott tagi kölcsönnel rendezhető az adó- ésegyéb tartozás. Ha később az eszközöket értékesítik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.