Nem számlázott szállítások kimutatása

Kérdés: A termék beszerzése az üzleti év utolsó napjáig megtörtént, a szállító azonban a számlát még nem küldte meg. Hogyan, kivel szembeni kötelezettségként kell kimutatni a nem számlázott szállításokat a termék vevőjénél?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 47. §-ának (9) bekezdése a nem számlázott tételek tekintetében sajátos szabályt tartalmaz arra az átmeneti időszakra, ameddig a termékértékesítésről (beszerzésről) nem érkezik meg a számla.A nem számlázott szállításokat a termék vevőjénél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...kitűzésével, majd annak a kifizetésével kell elősegíteni, majd a teljesítéskor, a teljesítés értékelése után honorálni. Ezen gondolatmenetre épül az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének d) pontja, mely szerint passzív időbeli elhatárolásként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Gépbeszerzésre vonatkozó vissza nem térítendő támogatás visszafizetése

Kérdés: Társaságunk gépek beszerzésére vissza nem térítendő támogatást kapott. A pályázatot 2020 novemberében lezártuk, a kiíró az elszámolást jóváhagyta. A támogatás összegét egyéb bevételként elszámoltuk, és halasztott bevételként elhatároltuk. A 2020. év zárása során a támogatási intenzitásnak megfelelő amortizációarányos részt egyéb bevételként számoltuk el. A 2021-ben kezdődő törvényességi vizsgálat megállapította, hogy a támogatás igénybevétele/felhasználása nem volt szabályos, a támogatást várhatóan vissza kell fizetnünk. Amennyiben ez a sajnálatos esemény bekövetkezik, helyesen járunk-e el, ha a következőképpen könyveljük a gazdasági eseményt? A támogatás visszafizetése: T 86 egyéb ráfordítások – K 38 pénzeszközök. A halasztott bevétel megszüntetése: T 483 halasztott bevételek – K 86 egyéb ráfordítások. A 2020. évben elszámolt, halasztott bevételből visszavezetett egyéb bevételt nem kell korrigálnunk, sem a könyvelésben, sem a társaságiadó-bevallásunkban? Véleményünk szerint a halasztott bevétel elszámolása 2020. évi esemény, a támogatás visszafizetése pedig 2021. évi gazdasági esemény. Maximum a kiegészítő mellékletben kell bemutatnunk a gazdasági esemény hatását.
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, a gondolatmenet alapvetően helyes, feltéve, hogy a pályázati kiírásban foglaltak szerint jártak el, a kiíró, a támogató részére a pályázati kiírásban foglaltakat alátámasztó elszámolást nyújtottak be és fogadtak el. Feltétel természetesen az is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Pályázat előlegének elszámolása

Kérdés: K+F GINOP vissza nem térítendő pályázat előlegének és elszámolásának könyvelése. Jól gondolom, hogy az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani, és az elszámolás után könyvelem költségként és egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás (az adott esetben a pályázat kiírójával) megtörtént. Átmeneti rendelkezés szerint ez az előírás a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírást – a cégtörvényi előírások változása miatt – pontosították (kimaradt belőle a kétszeres szabályozás).Az átmeneti rendelkezések kiegészültek azzal, hogy a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...ha az adózott eredmény számításba vétele mellett az osztalékként meghatározott összeg több, mint az eredménytartalék pozitív összege (átmenetileg negatív lesz az eredménytartalék!).Ha volt osztalékelőleg-fizetés, akkor annak összegével csökkenteni kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Személyi jövedelemadó 1%-ának elszámolása

Kérdés: Egyesületünk az szja 1% felajánlásából az adóhatóság által 2012 októberében átutalt teljes összeget a 2012. évi mérlegben passzív időbeli elhatárolásként könyvelte, mivel 2012-ben már nem merültek fel olyan költségek, amelyeket az szja 1%-a felhasználásaként könyvelhettünk volna. A 2013. évben felmerült költségeket szeretnénk ennek az összegnek a terhére elszámolni a passzív időbeli elhatárolás megszüntetésével. Az adóhatóság tájékoztatása szerint a 2012-ben átutalt összeget még 2013-ban nem használhatjuk fel, és azt nem passzív időbeli elhatárolásként, hanem az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kellene kimutatni. Ha a mérlegkészítés időpontját előbbre hoznánk, az elszámolást már 2014. január 2-án beküldenénk az adóhatósághoz, akkor elszámolhatnánk 2013. évre?
Részlet a válaszából: […] ...sem a mérlegkészítés időpontját nem kell megváltoztatni, sem a beszámolási kötelezettségnek nem kell előbb eleget tenni. Az átmeneti rendelkezés alapján a 2012 októberében megkapott szja-támogatást nemcsak 2013-ban, de 2014-ben és 2015-ben is az alapcél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Közvetlen önköltségbe tartozó tételek

Kérdés: Cégünk baromfit neveltet, felvásárol, majd ezen állomány egy részét bérvágatja, szortírozza, csomagolja, és ezt követően a késztermék egy részét belföldön értékesíti, jelentős részét exportálja. A készterméket hűtőházban tárolja előhűtött, illetve fagyasztott termékként. A cégnél a termékekre vonatkozóan év közben mennyiségi nyilvántartás nincs, csak értékbeli. A közvetlen költségeket az 5. számlaosztályban gyűjtjük, elkülönített számlákon.
1.
Véleményük szerint ebben a vertikumban besorolhatók-e a közvetlen költségek közé az alábbi tételek:
- -hűtőháznak fizetett bérleti díj, illetve árumozgatási díj,
- -a baromfit a bérvágóhelyre, hűtőházba juttató szállítási költség,
- -a csomagolási költség,
- -az exportálással kapcsolatos költségek, exportjutalék költsége (az értékesítőknek fizetett).
Az önköltség-számítási szabályzatot szeretnénk elkészíteni, és a közvetlen költségek besorolásánál merült fel a kérdés.
2.
Év végére az előhűtött baromfit sikerült értékesíteni, de a fagyasztott baromfiból jelentős eladatlan készlet keletkezett, melyek szavatossági határideje arra késztet, hogy az eladási árak csökkentésével értékesítsük a zárókészletet, melyet elkülönítve tárolunk. A várható eladási árak csökkenése miatt mikor és milyen jogcímen értékelhetem le a közvetlen önköltségen értékelt zárókészletemet? Mire figyeljek, és milyen dokumentumok szükségesek az értékeléshez? Le kell ezt értékelni, vagy az eladási áron keresztül az árrés csökken, az önköltségen értékelt készletet nem is kell változtatni? Értékvesztés vagy selejtezés történik a leírt esetben?
Részlet a válaszából: […] ...és egyéb információ figyelembevételével kell meghozni.A mérlegkészítéskori értékeléskor a minősítéseket nem szabad az árak (a piac) átmeneti ingadozásaira alapozni. Az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra kell támaszkodni a tekintetben, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Kísérleti fejlesztés támogatással

Kérdés: Az 5487. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: mi a teendő abban az esetben, ha a támogatott műszaki fejlesztés 3 éven át tart? Az első évben felmerült 15 millió forint költség, és kapunk 25 millió támogatási előleget. Ezzel a második évben lehet elszámolni, és ekkor válik véglegessé. A 3. évben a fejlesztés befejeződik, de a támogatás 3. évi része csak a következő évben folyik be, némi módosítás után csökkentett összegben. Mi a helyzet akkor, ha a műszaki fejlesztés több éven át tartó, és minden évben a részelszámolás alapján befolyik a támogatási rész is? A téma lezárásáig a fenti esetekben a költségeket befejezetlen műszaki fejlesztésként, a támogatásokat, illetve az esetleges előlegeket átmenő passzívaként kell kezelni? Mi a teendő a zárás évét követően utalt, esetlegesen csökkentett összegű támogatás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, hogy a támogatási előleget mindaddig kapott előlegként kell kimutatni (T 384 – K 4794), amíg azt részben vagy egészében nem véglegesítették (nem kell visszafizetni a támogatott fejlesztés befejezésekor sem). Ha a támogató – például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...(Problémát a könyvelésben jelenthet, hiszen a 2011. évre nemmutatható ki az adóhatósággal szembeni követelésként, átmenetileg, a bevallásbatörténő beállításig az egyéb követelések között fog szerepelni!)Ha a közüzemi szolgáltatás az egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
1
2