8 talált cikk az áfaarányosítás , EKK kifejezésre

Kérdés: Arányosítással megosztott, le nem vonható áfa számviteli kezelésével kapcsolatos a kérdésem. Az Szt. 47. §-a (3) bekezdésének hatályos előírása alapján a bekerülési (beszerzési) érték tekintetében a közvetlen hozzárendelhetőség elsődleges követelmény, ezért a törvénymódosítás rögzíti, hogy az egyéb módszerekkel történő megosztás esetén sem lehet a bekerülési érték része az áfa megosztott, le nem vonható hányada, az így le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni. A telefonszámla 30%-ára eső le nem vonható áfát telefonköltségként vagy egyéb ráfordításként kell könyvelni?

Kérdés: Cégünk építőipari tevékenységet folytató, áfás adóalany. A főtevékenység mellett részt vesz a közfoglalkoztatási programban. A közalkalmazottak bér- és járulékköltségét, munkaruha-, védő­eszköz-, tárgyieszköz-költségét a munkaügyi központ utólagosan havonta megtéríti. A fenti beszerzések áfáját nem igényeljük vissza. Az áfa­törvény 5. mellékletének 2. pontja szerint a kapott támogatás növeli-e az arányos megosztás nevezőjét?

Kérdés: Egy belföldi illetőségű, általánosforgalmiadó-, ill. társaságiadó-alany betéti társaság 8903 vámtarifaszámú vitorlás hajót vásárolt bérbeadás céljára egy belföldi kft.-től, aki 20% áfát hárított át. 1. Levonásba helyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel az áthárított áfa összege? 2. Milyen nyilvántartás szükséges a "túlnyomó részben történő" bérbeadási tevékenység dokumentálására, alátámasztására? 3. Levonásba helyezhetők-e az üzemeltetéshez szükséges alkatrészek, a karbantartási költségek, a kikötőhasználati, téliesítési, bérleti díjak áthárított áfaösszegei? Illetve a társasági adó szempontjából az előbbi költségek elismert költségeknek tekinthetők? 4. Alkalmazható-e az áfaarányosítás a meghatározott időtartamon belül értékesített tárgyi eszköz miatt, ha a beszerzéskor az áfa nem volt levonásba helyezhető, és ebben az esetben az Áfa-tv. 87. §-át kell-e alkalmazni?

Kérdés: Cégünk főtevékenysége: geodéziai tervezés. Munkánkhoz gyakran igénybe veszünk földhivatali adatszolgáltatást (tulajdoni lapokat, térképeket kell kikérni), valamint előfordul, hogy szükségessé válik hatósági engedélyezéssel kapcsolatos eljárási díj kifizetése. Fenti díjakat általában áfahatályon kívül számlázzák felénk. Cégünk, amennyiben a tervezéshez szükséges adatszolgáltatást számláz tovább, a tervezés áfamértékével, 20 százalékkal számlázza ezeket. Amennyiben azonban nem szorosan a munkához kapcsolódik, pl. a terv engedélyezésével kapcsolatos hatósági díj vagy a megrendelő kérésére egyéb tulajdoni lapokat vagy térképeket kell kikérni a földhivataltól, ezeket áfahatályon kívül számlázhatjuk-e tovább? Ebben az esetben áfaarányosítás felmerül-e?

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?

Kérdés: Vállalkozásunk az ISO rendszer kiépítésére pályázatot nyújtott be. A pályázaton nyert összeget a rendszer kiépítésének végén a tanúsítvány meglétét követően kaptuk meg. Az ISO rendszer kiépítésével kapcsolatos költségek számláit 2005. március-június hónapban kaptuk meg, a tanúsítványt 2005 júniusában, a támogatást 2006 januárjában. A számlák előzetesen felszámított áfáját 2005-ben levontuk, helyesen jártunk el? A 2006 januárjában megkapott támogatás 2005. évi egyéb bevétel? Ha az ISO rendszer költségeit alapítás-átszervezés címén aktiváljuk, az egyéb bevételt is el kell határolni? És mit veszünk figyelembe az arányosításnál, ha arányosítani kell? Mikor kell a támogatást a társaságiadó-bevallásban csekély összegű támogatásként szerepeltetni?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskola – oktatási alaptevékenysége mellett – diákjainak, tanárainak, egyéb munkatársainak iskolai/munkahelyi étkeztetéséről is gondoskodik. Az iskola ezen szolgáltatására – a beszedett térítési díjakon felül – a fenntartó önkormányzattól étkeztetési támogatás jogcímen kapott támogatás a fedezet. (Az iskola e mellett további önkormányzati támogatásban is részesül.) Az iskolának kell-e arányosítania e támogatása tekintetében? Ha igen, akkor mely beszerzéseire, milyen módszerrel kell elvégeznie azt?

Kérdés: Cégünk – tárgyi adómentes tevékenysége miatt – jelenleg is arányosítással állapítja meg levonható adóját, illetve államháztartási támogatásban is részesül. Érint-e bennünket az új arányosítási szabály?