Étkezési utalványok nyilvántartása

Kérdés: A dolgozóknak vásárolt, de még ki nem adott étkezési utalványokat a mérlegben a pénz­eszközök, a pénztár, csekk soron vagy a forgatási célú értékpapíroknál kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem a kérdésben felsoroltak között.Az étkezési utalvány nem pénzeszköz, nem csekk, de nemtekinthető értékpapírnak sem. Az étkezési utalványokat az ellenértékkéntkifizetett összegben az egyéb követelések között kell állományba venni(T 368...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Adóköteles béren kívüli juttatások

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló munkaviszonyáratekintettel más magánszemélynek az adóévben adott. Így a kérdésben szereplőesetben az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónála 393 000 Ft-ot.A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Csekély értékű ajándék juttatása

Kérdés: Cégünk évente egyszer családi napot tart, ahol a munkavállalók 3 vendéget hozhatnak. A vendéglátást lebonyolító étterem 3000 Ft-ot számláz adagonként. A résztvevők étkezési jegy alapján fogyaszthatnak. Elszámolható-e az összeg csekély értékű ajándékként, ha igen, mit kell tartalmaznia a nyilvántartásnak?
Részlet a válaszából: […] A csekély értékű ajándék lehet termék vagy szolgáltatás, ígyaz említett családi napon adott étel elszámolható ezen a jogcímen. Legfeljebbévi három alkalommal adható csekély értékű ajándék, és alkalmanként az adóévelső napján érvényes havi minimálbér 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Nyomdaipari termékek elszámolása

Kérdés: Társaságunk étkezési jegyet, utalványt, bolti árcímkéket, árjegyzékeket értékesít. Ezen termékeket nyomdával gyártatja le, a papírt is a nyomda adja. A nyomda VTSZ 49-11 besorolású termékeket számláz, amelyet mi elábéként könyvelünk. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a beszerzéseket elábéként könyveljük, és az ellenértékkel a helyi iparűzési adó alapját csökkentjük?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a kérdésben szereplő nyomtatványokat nemváltozatlan formában értékesítik, mert azokat bekerülési értéküket meghaladóértékkel ruházzák fel, vagy az árcímkét fel is ragasztják, vagy az árjegyzéketki is töltik, akkor a bekerülési értéküket nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.