Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...folytatására az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban: Evectv.) szerinti feltételekkel egyéni céget vagy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat azzal, hogy az alapításában az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Mezőgazdasági őstermelő szochoadó-kötelezettsége

Kérdés: Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági őstermelő tevékenységét 40 órás munkaviszony mellett végzi. Munkaviszonyában a jövedelem meghaladja a minimálbér 24-szeresét.
Őstermelésből származó:
összes bevétele: 6.395 E Ft
ebből támogatás: 753 E Ft
összes költség: 3.865 E Ft
eredmény: 2.530 E Ft
Mennyi szochoadó-fizetési kötelezettsége van az őstermelői tevékenysége után?
Részlet a válaszából: […] ...5. (1) bekezdés g) pontját és a (2) bekezdés szerint megállapított biztosítási kötelezettséget -, nem válik biztosítottá, tehát járulékkötelezettség fel sem merül.Ebben az esetben a Szocho-tv. 7. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadóak, azaz a Tbj-tv. 30/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Elszámolás a feles földbérleti díjjal

Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból megszűnik, akkor a meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. [Az Szja-tv. 17. §-ának (4) bekezdése szerint a magánszemély termőföld bérbeadásából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Őstermelőként hasznosított földterület értékesítése

Kérdés: Tételes költségelszámolást választó, regisztrált mezőgazdasági őstermelő őstermelőként hasznosított – őstermelői igazolványba bejegyzett – földterületet értékesített. Mivel az értékesített földterületet őstermelőként hasznosította, a bevétel őstermelői bevétele lesz. Az értékesített földet részaránytulajdon kiadása során szerezte a kilencvenes években. A szerzéskori érték nem ismert, így a lehetőségeknek megfelelően a bevétel 75%-át vesszük figyelembe szerzéskori értékként. Ez a számított költség mint elszámolt értékcsökkenés elszámolható-e az őstermelői jövedelem megállapítása során? Más eset: Ha az őstermelőnek lehetősége van, hogy év végén éljen az egyszerűsített nyilatkozattételi lehetőségével, akkor ez a számított – 75%-os – szerzéskori érték figyelembe vehető-e az előírt 20%-ot kitevő – igazolt – költségek között?
Részlet a válaszából: […] ...értékesíti, akkor az abból származó bevétel teljes egészében az őstermelői bevétel lesz. Nem vehető figyelembe szerzési értékként a bevétel 75%-a, arra csak a termőföld magánszemélyként történő értékesítése esetén lenne mód.Nincs jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Natura 2000 keretében kapott támogatás

Kérdés: Az erdőtulajdonosi közösség megbízott egy bt.-t az erdőgazdálkodással, amely évek óta pályázott és nyert különböző összegeket a Natura 2000 keretében. Önök szerint kit illet az összeg? A régebbi összegeket most kifizetnék a földtulajdonosi közösség magánszemély/egyéni vállalkozó/őstermelő tagjainak. Megtehetik? Ha igen, milyen feltételekkel, milyen adózási szabályok mentén? A bt. társaságiadó-alany, amely a kapott összegeket nem könyvelte bevételként, elkülönítette arra az esetre, ha az derülne ki, hogy nem is őt, hanem a tagokat illeti, vagy különböző okok miatt azt vissza kell fizetni. A bt. és a közösség között létrejött szerződés erre vonatkozó kitételt nem tartalmaz. A bt. találkozott és élt a pályázat lehetőségével, most a nyert összeg sorsa a kérdés.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdés utolsó mondatához annyit, hogy nemcsak a bt. követett el hibát, hogy pályázott és nyert, hanem az is, aki a pályázatot elbírálta és a pályázó részére a szükséges információkat nem adta meg, aki a pályázat szerint juttatott összeg felhasználását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Kik maradnak önadózók 2016-tól?

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?
Részlet a válaszából: […] ...bevallás keretében van lehetőség. Így kell eljárni akkor is, ha az osztalékelőleg nem, vagy nem teljes mértékben válik osztalékká, és az előlegből levont adót el kell számolni, ha a magánszemélyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Eléggé összetett a kérdés. Nehezíti a választ az, hogy a kérdésben nincs utalás arra, hogy a bérbeadó, illetve a bérbevevő természetes személy-e vagy társaság? A válaszban abból indulunk ki első megközelítésben, hogy a bérbeadó és a bérbevevő is társaság, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Agrártámogatások a helyi iparűzési adó alapjánál

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelők számára is könyvelek, s esetükben merült fel az a kérdés, hogy a különféle agrártámogatások (jellemzően területalapú támogatás, de lehet gépvásárlási támogatás is) beletartoznak-e a helyi iparűzési adó alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség nélkül járó támogatást). Ebből következően ezen típusú támogatás nem tartozik a Htv. szerinti nettó árbevételbe, és ekként nem tartozik az iparűzési adó alapjába sem (azonos módon az Szt. hatálya alá tartozó iparűzésiadó-alanyokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Mezőgazdasági őstermelő iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A cím szerinti témában megjelent 5338. és 6082. válaszaik ellentmondanak egymásnak. Nem tudom értelmezni a számviteli törvény érvényességét a mezőgazdasági őstermelőre. Kérem válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatás kivételével – a kérdésben szereplő támogatások ugyan az Szt. alapján egyéb bevételnek minősülnek, de ezen bevételekkel a helyi iparűzési adó alapja csökkenthető."Természetesen a mezőgazdasági őstermelő nem tartozik a számviteli törvény hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Amortizáció elszámolása családi gazdaságban

Kérdés: A regisztrációs számmal rendelkező őstermelő, illetve a családi gazdálkodó egy összegben is amortizálhatja a tárgyévben beszerzett tárgyi eszközét a beszerzés évében. Ezt akkor megteheti, amikor üzembe helyezi, vagy csak év végén? Az olyan családi gazdaságnál, ahol bővült a létszám, és a beszerzés még a belépése előtt történt, osztható-e az új tagra?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytatóknak minősülnek. Tehát a meglévő tárgyi eszközeik értékcsökkenési leírását – változatlan feltételekkel – folytatják azzal a feltétellel, hogy ez esetben is a közös tevékenység szabályát kell alkalmazni. Vagyis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.
1
2
3