Egyéni vállalkozó osztalékfizetése

Kérdés: Egyéni vállalkozó osztalékkifizetése kapcsán kérdezem: Adott egy adózás előtti eredmény, a vállalkozó kifizeti a 9% nyereségadót. Osztalékadója nem volt, mert az adott évben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszközök nettó értéke, valamint beruházási költség címen levont összeg magasabb volt, mint az osztalékalap. Jelen esetben mi a kivehető leadózott jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszközök nettó értéke 34.000. Osztalékalap: 36.000-42.000 = 0.Az Szja-tv. nem tartalmaz rendelkezést az egyéni vállalkozó osztalékkifizetésére, a kivehető leadózott jövedelem meghatározására. Amennyiben a vállalkozói osztalékalap után nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Beolvadásos kiválás

Kérdés: A kérdés egy társaság átalakulásával kapcsolatos. A társaságban, 50-50 százalékban két magánszemély a tulajdonos. Az átalakulás nem kedvezményezett beolvadásos kiválás lesz oly módon, hogy a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz mint jogutódhoz csatlakozik. A tagok megállapodhatnak-e a vagyonmegosztásban a törzstőkétől eltérő arányú vagyonról? Értelmezésünk szerint a jogelőd társaságnál az átadott vagyon után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az átalakulás könyv szerinti értéken történne, így a Tao-ban az átadott tárgyi eszközöknél keletkezhet különbözet. Az átalakulás során egy ingatlan is átadásra kerül, ott – mivel az átalakulás nem kedvezményezett – illetékfizetési kötelezettség merül fel a jogutódnál. Helyes ez az értelmezés? A kérdéses kiválás keletkeztet-e a kiváló vagy a maradó magánszemélynél szja- vagy egyéb adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...77/A. § (1) bekezdése szerint jövedelem. Az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés c) pontja alapján azonban nem minősül bevételnek (azaz ekkor nem merül fel adófizetési kötelezettség) szétváló társas vállalkozás tagjaként a társas vállalkozás jogutódjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt

Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében fizessen a magánszemélyek részére X forintot. (Persze ez a magánszemélyek bevétele lenne!)Összefoglalóan: a következményekkel nem számoló szerződés esetében nincs jó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Külföldi telephely adózott jövedelme

Kérdés: Külföldi telephelyen is dolgozó építőipari cég a külföldön megtermelt jövedelme után osztalékot szeretne fizetni. Mivel a nyereségadót külföldön megfizette, az osztalék után a külföldi adótörvények szerint kell adóznia, vagy a magyar adótörvények szerint? Kiveheti-e a külföldön adózott jövedelmet osztalékként a forintpénztárból?
Részlet a válaszából: […] ...feltételek. Ha a Gt. és az Szt. szerint fizethető osztalék, ésaz osztalékot magánszemély részére fizetik ki, az osztalékkifizetés személyijövedelemadóját és egészségügyi hozzájárulását a magyar Szja-tv. és Eho-tv.előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága év közben megszűnt. A bt. nyitómérlegét az Szt. 2/A. §-ában foglaltak szerint elkészítettük, a könyvvizsgálat megtörtént. A nyitómérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözeteként keletkező saját tőkét az alábbiak szerinti részletezésben szerepeltettük: - jegyzett tőke: a tulajdonosok társasági szerződés szerinti vagyoni betétje, - tőketartalék: a korábbi évek adózott, osztalékként ki nem vett eredménytartaléka, csökkentve az evaidőszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal (a társaság az áttéréskor nem volt kötelezett osztalékadót kiváltó adó fizetésére). Helyesen jártunk-e el a saját tőke elemeinek a fentiek szerinti megbontásánál? Ha a tulajdonosok – már az Szt. hatálya alatt – az evázott jövedelmet ki kívánják venni, könyvelhető-e a tulajdonosoknak történő átutalás tőketartalék-csökkenésként?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ezenelőírásra tekintettel jártak el, amelyet a könyvvizsgáló igazolt. A saját tőke tehát az eszközök és a kötelezettségekkülönbözete. A saját tőke pozitív értékén belül (ameddig ezen pozitív értékbebelefér): – jegyzett tőke a tulajdonosok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Osztalék adója betéti társaságnál (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?
Részlet a válaszából: […] ...határozata alapján. Arra nincs lehetőség, hogy az evás bt.a pénztárt csökkentse közvetlenül azzal az összeggel, amelyet a tag(ok)osztalékként vesz(nek) ki. Nem mindegy az sem, hogy az eredménytartalék az evásidőszak előtt vagy az evás időszak alatt keletkezett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Eva-tv. hatálya alóli visszalépés

Kérdés: Ha egy bt.-t 2005. december 31-ei hatállyal "kiraknak" az evából, akkor milyen dátummal kell a nyitó mérleget elkészíteni? Ezt a leltárral alátámasztott nyitó mérleget, miután ellenjegyezte a könyvvizsgáló, közzé kell-e tenni, letétbe kell-e helyezni? Vagy csak a bt.-nél kell megőrizni? Az eva előtti időszakról a jegyzett tőkén kívül semmi egyéb nem fog a nyitó mérlegben szerepelni? Az utolsó evás év bevétele sem? Ha lehet, akkor gyakorlatiasabban kérem részletezni a vonatkozó törvényt!
Részlet a válaszából: […] ...december 31-én meglévő eszközeit és kötelezettségeit kellfelvenni, és az eszközök és kötelezettségek (ideértve az indokoltcéltartalékképzést is) különbözete lesz a saját tőke (ennek közvetlenül semmiköze nincs az eva előtti időszak jegyzett tőkéjéhez!)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...számlák, a tevékenység finanszírozására felvett és még nem törlesztett hitelek); a céltartalékokat (különösen a harmadik személyekkel szembeni várható kötelezettségekre, folyamatban lévő peres eljárások várhatóan megítélésre kerülő terhei, illetékei,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.