Osztalékfizetésről hozott határozat módosítása

Kérdés: "A" kft. a 2020. évi beszámoló elfogadásáról szóló határozatában 2021. 05. 10-én az adózott eredmény terhére 100 millió Ft osztalékfizetésről határozott. 2021. 09. 29. nappal a korábban közzétett határozatát, annak meghozatalára visszaható hatállyal, az adózott eredmény felhasználása vonatkozásában 50 millió forinttal módosította a kifizethető osztalék összegét, szem előtt tartva az osztalékfizetési korlát szabályait. Helyesen járt-e el a kft. akkor, amikor a szeptemberi határozatot az osztalék növekedéseként, illetve az eredménytartalék csökkentéseként rögzítette a főkönyvi könyvelésben? A módosító határozat – bírósági ítéletre hivatkozva – a jogi képviselő szerint egy jogszerű határozat.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó határozatot módosítják. Tekintettel arra, hogy a beszámoló ismételt közzétételére vonatkozó törvényi előírást évekkel ezelőtt hatályon kívül helyezték, az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...is, a 77. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti követelések kivételével. A kivételek közé tartoznak:– a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek,– a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a megrendelő) által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy készpénzben kapott – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező összegben lehet. Ha a teljesítést a megrendelő a szerződésben rögzített módon nem igazolja, akkor a számlát sem fogadja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Költségek viselése bérleti díj ellenében

Kérdés: "A" kft. ingatlant adott bérbe a "B" kft.-nek. "A" kft. a bérbeadást adókötelessé tette. A bérleti szerződés szerint: a bérleti díj fejében a bérbevevő viseli a bérleményre eső valamennyi költséget és adókötelezettséget. Az adóhatósági határozat és jogerős bírósági ítélet az ügyletet ellenérték fejében történő bérbeadásnak minősítette. A számlázásra és a könyvviteli elszámolásra vonatkozóan a bérbe adó cég könyvelője tájékoztatást kért és kapott az adóhatóságtól, amelynek lényege, hogy a bérbeadónak számlát kell kiállítania a bérbeadásról, utólag is. A bérbeadónak az áfakülönbözet könyvelését az adóhatósági határozat alapján kell elvégeznie. A bérbevevőnél az utólag kapott számla könyvelését az adóhatóság nem látja indokoltnak. A bérlő könyvvizsgálójaként a kérdező ezzel nem ért egyet.
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben rögzített bérleti díjat az áfa felszámításával, amelyet árbevételként, fizetendő áfaként kell elszámolni a követelésekkel szemben,– a bérbevevőnek pedig számláznia kell az áfa felszámításával a bérleményre jutó valamennyi költséget (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2008 márciusában jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg cégünket. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2007. évre könyveltem, mivel az korábbi éveket érint, és még a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté vált. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2008. évre könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...és késedelmi kamatotszámlázni nem kell, azt az egyéb bevételek között kell a jogerős bíróságiítélet alapján az egyéb követelésekkel szemben elszámolni, tehát 2008márciusában. Mivel a kérdező cég nem a válaszban leírtak szerint járt el,a jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...(azadott esetben a megrendelő) által elismert, elfogadott számlában rögzített vagykészpénzben kapott – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező összegbenlehet. Ha a teljesítést a megrendelő a szerződésben rögzített módon nemigazolja, akkor a számlát sem fogadja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Használati díj utáni szja

Kérdés: Jogerős bírósági ítélet alapján magánszemély részére a Ptk. 140. § (1) és a 157. § (1) bekezdése alapján használati díjat állapítottak meg ingatlan vonatkozásában. A megfizetett használati díj szja-köteles-e, ha igen, hány százalékkal adózik?
Részlet a válaszából: […] A lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII.törvény szerint a lakást jogcím nélkül használó nem lakbért, hanem használatidíjat köteles fizetni. A használati díj tartalmában nem azonos a bérleti díjjal. Amegfizetett használati díj az Szja-tv. rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Kártérítés továbbhárítása

Kérdés: Jogerős bírósági határozat a kft.-t nagy összegű kártérítésre kötelezte 2004-ben. A kft. ezen kártérítést továbbháríthatja a nagykereskedő cég felé. Mivel 2004-től az Szt. szerint a kft.-nek akkor is kell könyvelnie, ha nem történt fizetés, emiatt a mérleg szerinti eredménye veszteség lesz. Elhatárolhatja-e a kft. az általa fizetendő kártérítést olyan mértékben, amilyen mértékben azt a nagykereskedelmi cégtől meg fogja kapni?
Részlet a válaszából: […] ...időbeli elhatárolására.Általános számviteli követelmény, hogy a veszteséget a felmerülés időszakábankell elszámolni, sőt a céltartalékképzéssel még a várható veszteséget is.A kártérítésként megítélt összeg egyértelműen veszteség, mégakkor is, ha van rá remény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Jogerős bírósági határozat könyvelése

Kérdés: A megyei bíróság másodfokon 2003. november 11-én jogerős ítéletet hozott volt munkavállalóinkkal kapcsolatban téves jogalkalmazás miatt, amelyben társaságunkat arra kötelezte, hogy végkielégítést és jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt kártérítést, illetve perköltséget, az illetékhivatalnak illetéket fizessen. A Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, mert a megyei bíróság ítéletét törvénysértőnek tartjuk. A Legfelsőbb Bíróság 2004. március 3-án kelt végzésében a felülvizsgálati eljárást elrendelte, a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztette. 2003-ra kell-e könyvelni az illeték, végkielégítés, kártérítés és perköltség összegét? Vagy céltartalékot kell képeznünk?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése alapján a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre kell céltartalékot képezni, amelyek várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.