38 cikk rendezése:
1. cikk / 38 Fizetett árverési biztosíték minősítése
Kérdés: 2023 októberében árverési biztosítékot fizetett cégünk ingatlan árverési hirdetmény útján történő megszerzése céljából. Az ingatlan-adásvétel megtörtént, a szerződés 2024 januárjában került aláírásra. A szerződés aláírásának a napjával a megfizetett árverési biztosíték összegéről előlegszámla került kiállításra. A 2023. évi mérlegben a megfizetett árverési biztosítékot az egyéb követelések vagy beruházásra adott előlegek között kell kimutatni?
2. cikk / 38 Osztalékfizetésről hozott határozat módosítása
Kérdés: "A" kft. a 2020. évi beszámoló elfogadásáról szóló határozatában 2021. 05. 10-én az adózott eredmény terhére 100 millió Ft osztalékfizetésről határozott. 2021. 09. 29. nappal a korábban közzétett határozatát, annak meghozatalára visszaható hatállyal, az adózott eredmény felhasználása vonatkozásában 50 millió forinttal módosította a kifizethető osztalék összegét, szem előtt tartva az osztalékfizetési korlát szabályait. Helyesen járt-e el a kft. akkor, amikor a szeptemberi határozatot az osztalék növekedéseként, illetve az eredménytartalék csökkentéseként rögzítette a főkönyvi könyvelésben? A módosító határozat – bírósági ítéletre hivatkozva – a jogi képviselő szerint egy jogszerű határozat.
3. cikk / 38 Házipénztár vezetése könyvelés mellett
Kérdés: Könyvelőirodánk szerződésben vállalja a bizonylatok teljes körű feldolgozása mellett a házipénztár vezetését is. Partnerünk a pénzkezelési szabályzatát ennek szellemében állítja össze, belefoglalja abba, hogy a házipénztár-kezelést a könyveléssel megbízott társaság vállalja, a pénztárkezeléssel kapcsolatos szabályok betartásáért a megbízott társaság a felelős. A (megbízó) társaság egyes kijelölt munkavállalóinak, az ügyvezetőnek a cég működéséhez szükséges készpénzkiadásokra dologi előleget adunk ki (a társaság pénztárából), amelyet a kollégák szükség esetén (de maximum havonta) elszámolnak irodánkban. Amennyiben a társaság által kiállított számla ellenértékét a vevő partnerek készpénzben tervezik kiegyenlíteni, akkor erre kizárólag irodánkban kerülhet sor. Szállítói számlák készpénzes kiegyenlítése (vagy dologi előlegekből) irodánkban történhet, kizárólag a társaság ügyvezetőjének engedélyével. Apénzmozgásokkal egyidejűleg rendszerünkből nyomtatjuk, aláíratjuk a pénztárbizonylatokat stb. Természetesen könyvelőtársaságunk gondoskodik arról (és egyben felelős is ezért), hogy az adott társaság készpénzkészletét önálló pénzkazettában tárolja, tehát az abban lévő összeg bármelyik pillanatban megegyezik a nyilvántartásban szereplő összeggel. Helyes ez az eljárás?
4. cikk / 38 Tőkekivonás számviteli kezelése
Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?
5. cikk / 38 Átalakuláshoz kapcsolódó törvényi változások
Kérdés: Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!
6. cikk / 38 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
7. cikk / 38 Bérleti szerződés biztosítéka
Kérdés: Társaságunk épület bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutalt társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell erről számlát kiállítani? Hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
8. cikk / 38 Térkövezés minősítése
Kérdés: Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Bérlőnk – ipari tevékenysége folytatásához – raktársátrat bérel, amelynek a területét térköveztük. Beruházásnak minősül-e ez a térkövezés a bérbeadó részéről, vagy fenntartási költségként is elszámolható? Ha beruházás, milyen amortizációs kulccsal indokolt kezelni? A Tao-tv. milyen amortizációs kulcsot ír elő?
9. cikk / 38 Saját váltó nyilvántartása
Kérdés: Társaságunk 50.000.000 Ft hitelt vett fel egy banktól forgóeszköz-finanszírozás céljából, a hitel lejárata 2019. 02. 26. A hitel biztosítékai: az anyavállalatunk egy másik leányvállalatának ingatlanaira bejegyzett jelzálogjogok és ezen leányvállalat készfizető kezessége. A hitelszerződés szerint a bank csak akkor folyósítja részünkre a hitelt, ha társaságunk átadja a bank részére az anyavállalatunk és az anyavállalat más leányvállalatai mint kezesek váltókezességével ellátott saját váltót. Társaságunk ki is állította a váltót 50.320.000 Ft-ról, a váltó esedékessége: megtekintéskor. A váltóra ráírva: "A váltót legkésőbb 2019. 04. 27-ig fizetés végett kell bemutatni." A bank szerint a váltóra kiegészítő biztosítékként van szükségük. Társaságunk a hitelt a szerződés szerinti ütemezésben és kamatokkal fizeti vissza, a váltó beváltására nem kerül sor. Van-e társaságunknak bármiféle könyvelési feladata a váltóval kapcsolatban a kiállításkor, illetve a lejáratkor?
10. cikk / 38 Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan
Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!