Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a lakóingatlan osztalékként nem adható ki. A kifizethető osztalékról az Szt. 39. §-a (3) bekezdésének előírásai figyelembevételével lehet dönteni. Fontos szabály, amit a kérdésben leírtak esetében alkalmazni kell – a (2a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Egyéni vállalkozó leltárának dokumentálása

Kérdés:

Fehérnemű-kereskedéssel foglalkozó áfakörös egyéni vállalkozó a készletét leltáríveken kézzel vezeti, melyeken csak darabszámot, általános megnevezést (pl. bokszer, pizsama stb.) megjelölést tüntet fel, és árréssel növelt bruttó árat. A leltáríven a beszerzési bizonylat száma nem szerepel. Az Szja-tv. 5. számú melléklet II. részének 13. pontja szerinti év végi leltárt szerinte ezzel a felvett leltárívekkel teljesítette, mivel abból az árrést és az áfát levonva megkapja a nettó értékét. 1. A hatályos jogszabályi előírások alapján kiváltható-e leltárívvel az év végi leltár? 2. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés – ha igen, hol szabályozva –, hogy a leltárba felvett készletet későbbi beazonosítása végett a beszerzési bizonylat (számla) megjelölésével kell nyilvántartani?

Részlet a válaszából: […] 1. A hatályos jogszabályi előírások alapján a december 31-ei időpontra készített leltárívvel váltható ki az év végi leltár, azaz ez minősül leltárnak.2. Az Szja-tv. 5. számú melléklet II. részének 13. pontja alapján nem előírás, hogy a leltáríven beszerzési bizonylat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Kiválás során a vagyon változása

Kérdés:

"A" társaságban lévő termelőeszközöket (gépek, ingatlanok, járművek) a magánszemély tulajdonosok kiválás útján kiviszik egy már működő, szintén általuk tulajdonolt "B" társaságba. Jelenleg "A" társaság bérleti szerződés keretében adja bérbe "B" társaságnak az eszközöket. A cél, hogy az eszközök a termelést végző "B" társaságba kerüljenek, majd ezek után kívánják a magánszemélyek értékesíteni "B" társaságban lévő üzletrészüket harmadik fél számára. Az átalakulás során nem élnek a piaci értékelés lehetőségével, az eszközök könyv szerinti értéken kerülnek átadásra.
1. A kiválás során a felek szabadon állapodhatnak-e meg a kivitt eszközök, a saját tőke, kötelezettség elemek összegéről, arányáról? Vagyis 1000 egység eszközhöz kivisznek 100 egység kötelezettséget (az eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető), és a különbözetként maradt 900 egységet viszik ki az eredménytartalékból? Esetleg a kivitt eszközök eszközökön belüli arányát köteles alkalmazni a kötelezettség és a saját tőke esetében is?
2. Kiválás során kell-e jelezni a jegyzett tőke csökkenését az "A" kft.-nél, mint részesedés kivonását, amely a rendezés oszlopban az eredménytartalékból vissza lesz pótolva? Vagyis ez esetben a 900 egység eredménytartalék helyett 30 egység jegyzett tőke és 870 egység eredménytartalék-csökkenés kerülne a különbözetek oszlopba, majd a rendezés során a jegyzett tőke nőne 30 egységgel az eredménytartalék terhére, így végül a folyamatosan tovább működő "A" kft.-ben az eredeti jegyzett tőke nem változna meg, és az eredménytartalék 870-nel csökkenne. Ez a megoldás más eredményre vezetne, mint az 1. ponti levezetés.
3. Az átalakulás során a gépjárműveket kivéve kell-e illetéket fizetni?
4. A magánszemély üzletrész-értékesítésének azon része, amelyet az átalakulás során szereztek, hogyan számítódik a beszerzési ár és a helyes árfolyamnyereség megállapítása érdekében?

Részlet a válaszából: […] ...sajátjuknak, azok az "A" társaság tulajdonát képezik. Az eredménytartalék saját tőkekénti kezelésével valójában, de helytelenül osztalékként kezelik a kiválás útján kivitt eszközöket.A kérdés egészéből az következik, hogy arra csak olyan részletes leírással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Gépkocsihasználat könyvelése

Kérdés: Munkavállalóink részére saját gépkocsi használatára kétféle költségtérítést fizetünk: egyrészt a napi munkába járásra vonatkozóan 15 Ft/km összegben (lakóhely-munkahely távolság alapján), valamint kiküldetési rendelvény alapján (jogszabály szerinti mértékű költségtérítés). Hogyan kell a fentieket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adó bevallása: T 5611 – K 463-8– a munkába járás költségtérítése személyi jövedelem¬adóval és járulékkal csökkentett összegének kifizetése: T 4798 – K 381, 384A kiküldetés (kirendelés) a munkáltató által elrendelt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Különböző dokumentumok megőrzése

Kérdés: Cégünk selejtezné az összegyűlt iratokat, amelyek eléggé sokfélék. Sok dokumentumra nem találtam megőrzési kötelezettséget. Pl. ügyfél-regisztrációs adatlapoknál, ahol a vevőink személyi igazolványa, lakcímkártyája, céges aláírási címpéldányaik vannak, természetesen a beleegyező nyilatkozattal együtt fénymásolatban, ahogyan mi kezelhetjük; számlareklamációk; egyszerű postai tértivények; hatósági jegyzőkönyvek, gépkönyvek, érintésvédelmi vizsgálatok jegyzőkönyvei... Van erre vonatkozóan megőrzési határidő? Tudnának arra iránymutatást adni, hogy azoknál a dokumentumoknál, amelyek a napi működés során keletkeznek, de sem az Art., sem az Szt. nem nevesíti, mi az irányadó őrzési kötelezettség, illetve hogy melyik jogszabály szabályozza ezt?
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek szakértői alapvetően a számvitel és az adózás terén rendelkeznek szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretekkel, az ehhez kapcsolódó megőrzési kötelezettséget is jól ismerik részleteiben is.Az Ön által felvetettek megőrzésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Munkavállalók kirendelése más céghez

Kérdés: A munkaszerződéssel eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek? Hogyan kapcsolódnak a költségek a két munkáltató között? A konkrét esetben "A" fuvarozással foglalkozó kft. két munkavállalóját "B" szintén fuvarozással foglalkozó céghez rendeli munkavégzésre. A munkával kapcsolatos eszközöket (kamion) a "B" munkáltató biztosítja. Az "A" kft. szeretné a bérrel kapcsolatos költségeket átterhelni a "B" cégre, mivel ott jelentkezik bevétel.
Részlet a válaszából: […] ...a bevallás alapadatainak egyezősége érdekében az "A" cégnek kell a teljes munkabért bérköltségként, a munkabér utáni adót bérjárulékként elszámolnia, a munkabért terhelő személyi jövedelem­adót és tb-járulékokat levonnia, bevallania és befizetnie. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Nyílt végű pénzügyi lízing leírási ideje

Kérdés: A Számviteli Levelek 443. számában megjelent 8489. kérdésre adott válaszra hivatkozva a kérdésem az alábbi: A kérdésre adott válasz számviteli elszámolását értem, és egyetértek a leírtakkal. Egy vállalkozásnak azonban egy ügylet adójogi oldalát is figyelembe kell vennie a döntései meghozatalakor. A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját (vagy annak egy részét, pl. útnyilvántartás nélkül 50%-át), akkor a NAV megkérdőjelezi az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzuk meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót. A NAV vélelmezi, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Átminősítik visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapítják meg. Nem célszerűbb ebben az esetben a lízingszerződés szerinti 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" (nyílt végű lízing) az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem? Számvitelileg ez helytelen, vagy védhető adott esetben? Az Szt. szerinti értékcsökkenés a Tao-tv.-nél úgy is növelő, az adótörvény szerinti értékcsökkenést pedig be lehet állítani 20%-ra. Így társaságiadó-hiány sem állapítható meg a nagyobb összegű (3 év alatt 5 év helyett) költségelszámolás miatt. Amaradványértékkel kapcsolatban ugyanez a kérdés. Pl. a 3 évre megkötött nyílt végű lízing esetén valószínűleg nem véletlen, hogy a 3. év végére mekkora összegben lett meghatározva a szerződésben a maradványérték (vélhetően ennyi lesz még az értéke a 3. év végén). Milyen indokkal tudom alátámasztani, hogy ennél több vagy kevesebb összegben határozza meg a társaság a maradványértéket? Hogyan jár el helyesen (hogyan tud helyesen eljárni?) a társaság a fenti, 3 évre kötött nyílt végű lízing kapcsán a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása esetén, ha nemcsak a számviteli előírásokat, hanem az adójogi kockázatokat is figyelembe veszi? Indokolható-e az Szt. előírásai alapján a 3 éves hasznos élettartam és a lízingszerződés szerinti maradványérték meghatározása a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] ...a számvitel kiszolgálja a NAV követelményeit, bár a NAV követelményei ellentétesek az Szt. tételes előírásaival, a számviteli alapelvekkel, a szerződéses jog elveivel.(Kéziratzárás: 2021. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Az örökös üzletrészét a kft. veszi meg

Kérdés: A kft. tulajdonosa meghalt. Örököse nem akar tulajdonos lenni. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a meghalt tulajdonos üzletrésze 1,2 millió Ft volt. Az örökös 3,9 millió forintot szeretne érte, 2020. 12. 31-én megkapja. Ez a cégbíróságon jegyzőkönyvvel szabályosan átfut, az üzletrészt a kft. veszi meg (bankból egyenlíti ki). Szeretném könyvelési tételekkel is megérteni, hogyan fog 12. 31-én kinézni a főkönyv.
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe nem vett – adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék összege-fedezetet nyújt úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (megszerzés) értékével csökkentett saját tőke-nem csökken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Házipénztár vezetése könyvelés mellett

Kérdés: Könyvelőirodánk szerződésben vállalja a bizonylatok teljes körű feldolgozása mellett a házipénztár vezetését is. Partnerünk a pénzkezelési szabályzatát ennek szellemében állítja össze, belefoglalja abba, hogy a házipénztár-kezelést a könyveléssel megbízott társaság vállalja, a pénztárkezeléssel kapcsolatos szabályok betartásáért a megbízott társaság a felelős. A (megbízó) társaság egyes kijelölt munkavállalóinak, az ügyvezetőnek a cég működéséhez szükséges készpénzkiadásokra dologi előleget adunk ki (a társaság pénztárából), amelyet a kollégák szükség esetén (de maximum havonta) elszámolnak irodánkban. Amennyiben a társaság által kiállított számla ellenértékét a vevő partnerek készpénzben tervezik kiegyenlíteni, akkor erre kizárólag irodánkban kerülhet sor. Szállítói számlák készpénzes kiegyenlítése (vagy dologi előlegekből) irodánkban történhet, kizárólag a társaság ügyvezetőjének engedélyével. Apénzmozgásokkal egyidejűleg rendszerünkből nyomtatjuk, aláíratjuk a pénztárbizonylatokat stb. Természetesen könyvelőtársaságunk gondoskodik arról (és egyben felelős is ezért), hogy az adott társaság készpénzkészletét önálló pénzkazettában tárolja, tehát az abban lévő összeg bármelyik pillanatban megegyezik a nyilvántartásban szereplő összeggel. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...pénztárból kifizetéseket teljesítsen (általános felhatalmazás nem elegendő!), elsősorban a beszerzésekre, a kiküldetésekre adott előlegekkel. Elvileg jónak tűnik a befizetések, a szállítónak történő kifizetések szabályozása, de indokolt azt pontosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Sztornószámla könyvelése

Kérdés: A kft. 2018 októberében vásárolt egy gépet, amelyet 2018. december 31-ével aktivált. 2019. évre az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2020 januárjában a gép meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát, és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?
Részlet a válaszából: […] ...költségeinek csökkentésével állományba kell venni, majd mint használhatatlan eszközt a készletről – az esetleges hulladékértékkel csökkentett összegben – ki kell vezetni egyéb ráfordításkénti elszámolással.)Az árbevétel csökkentésének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.
1
2
3
6